(Rövid összefoglaló)
A Magyar Kommunikációtudományi Társaság (MKTT) megalakulásakor azt a fő célt tűzte ki maga elé, hogy segíti, ösztönzi, és részint szervezi a magyarországi kommunikációkutatást. A Társaság emellett folyamatosan figyelemmel kíséri, és szakmai javaslataival segíti a kommunikáció és a média területét érintő szabályozási folyamatokat, törvényjavaslatokat. Ennek szellemében fogalmazta meg álláspontját 2009 januárjában is az akkori médiatörvény-javaslattal kapcsolatosan. A Társaság ezúttal a 2010. augusztus 31-én részletes vitára bocsátandó, T/363. számú, A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan teszi közzé szakmai észrevételeit, az eredetileg benyújtott képviselői indítvány alapján és a benyújtott módosítók figyelembevételével. A MKTT tudományos testületként, azért látta fontosnak, hogy jelen véleményének hangot adjon, mert a kommunikáció- és médiatudomány mai megállapításai jelentős mértékben eltérnek attól a képtől, amelyet a most vitatott javaslatok sugallnak a médiáról és médiahasználóról, ami erősen befolyásolhatja a törvényhozás eredményességét, emellett a tervezet más pontjai a sajtószabadságot veszélyeztető javaslatokat is tartalmaznak.
A MKTT három kérdéskör mentén elemzi a T/363. számú törvényjavaslatot. Az első blokk a törvényhozónak a médiával és médiahasználóval kapcsolatos megközelítését veszi górcső alá. Míg 1995-ben a médiatörvény megalkotásakor az internet a magánháztatásokban gyakorlatilag nem volt jelen, ma a háztartások több mint 50%-a rendelkezik internet hozzáféréssel. Ennek ellenére, a most tárgyalt tervezet statikus médiát feltételez és passzív nézőt. A Társaság szeretné felhívni a törvényalkotó figyelmét a késő-modern médiakörnyezet fontos változásaira, valamint a médiatudatos médiapolgár fogalmára, ugyanis a modern technológiák teljességére kiterjedő, új szabályozás megvalósításának sikere kétséges, ha a jogszabály-tervezet kidolgozójának nincs korszerű, koherens képe a médiáról és a befogadó viselkedéséről.
A Társaság emellett azt is hangsúlyozni kívánja, hogy jelen törvényjavaslat szabályozási törekvése nem képes a meglévő jogszabályi keretnél egyértelműbb, az uniós előírásokat és a médiakörnyezeti átalakulásokat figyelembevevő jogszabályi környezetet teremteni. A törvénytervezet több helyen hivatkozik az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtása tárgykörében született európai uniós normákra, kiemelten az AVMSZ irányelvre, azonban nem vesz arról tudomást, hogy az irányelv - szemben a médiatörvény-javaslattal - nem vonatkozik sem a rádiózásra, sem a szöveges internetre. A tervezet tehát szélesebb körre terjeszti ki hatókörét, anélkül, hogy a kulcsfontosságú fogalmakat pontosan definiálná.
Harmadikként a MKTT a törvényjavaslatban szereplő két konkrét ügy; a sajtószabadságot is veszélyeztető regisztrációs kötelezettség, valamint a válaszadási jog kapcsán fogalmazza meg szakmai véleményét. Felvetve azt, hogy komoly előre nem látható bonyodalmakhoz vezethet a regisztráció során, a fogalmak pontatlan meghatározásából fakadóan az internetes blogok, fórumok, hozzászólások besorolása, valamint milyen veszélyekkel járhat a szerkesztői szabadságot is korlátozó, a véleményekre adható válaszok kötelező publikációja a válaszadási jog hatálybalépése esetén.
A MKTT észrevételei részletesen és további információk:
http://www.communicatio.hu/mktt/
Budapest, 2010. augusztus 23.
Horányi Özséb
a MKTT elnökeként
Az anyagot a MKTT Elnökségének megbízásából Gálik Mihály, Molnár Bálint, Myat Kornél és Szekfű András készítette.
a rövid összefoglaló szövege letölthető pdf formátumban itt
a részletesen kifejtett észrevételek szövege letölthető pdf formátumban itt