MAGYAR KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI
TÁRSASÁG

Közhasznú Egyesület

ALAPSZABÁLYA

a módosításokkal egységes szerkezetben

Készült: Budapesten 2010. január 7.-én

az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján

Angelusz Róbert
Antalóczy Timea
Bajomi-Lázár Péter
Bátori Zsolt
Buda Béla
Gálik Mihály
Horányi Özséb
Karácsony András
Sárközy Erika
Siklaki Istvan
Sükösd Miklós
Szécsi Gábor
Szekfű András
Tardos Róbert
Terestyéni Tamás

megalapították a MAGYAR KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI TÁRSASÁG Közhasznú Egyesületet. Az Egyesület az alábbi Alapszabályt fogadta el.

I. A Társaság adatai

II. A Társaság célja és feladatai

1. A Társaság céljai:

figyelemmel kíséri a kommunikációtudományi és a kommunikációkutató műhelyek munkáját;

szerepet vállal:

-) az alap- és az alkalmazott kutatások tudományos-közéleti fórumának megteremtésében,

-) a kutatások ösztönzésében és publikálásában,

-) a kommunikáció oktatás és képzés szakmai és stratégiai területein;

közreműködik a nemzetközi és hazai tudományos kapcsolatokat további kiépülésében;

hozzájárul diszciplináris és interdiszciplináris jellegű tudományterületek koordinálásához.

2. A Társaság céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden olyan hazai és nemzetközi állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más társaságokkal és szövetségekkel, amelyek segítik a Társaság eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. E célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi.

A fentiekben meghatározott célokat pályázatokból, támogatásokból és a befizetett tagdíjakból kívánja elérni.

4. A Társaság tevékenysége

a) Kutatás,

b) Könyvek, jegyzetek kiadása,

c) Információszolgáltatás (hírlevél,) honlap működtetése (tartalomszolgáltatás)

d) Pályázás és pályáztatás,

e) Főiskolai és egyetemi tananyagok, segédanyagok készítése,

f) Lapalapítás és lapkiadás,

g) Konferenciák, műhelyviták és rendezvények szervezése,

h) Kapcsolattartás nemzetközi társszervezetekkel,

i) Tudományos érdekképviselet,

j) Oktatás és oktatásszervezés.

k) Szakanyagok készítése.

5. A Társaság céljai és tevékenysége az alábbi közhasznú tevékenységeknek felelnek meg az 1997. évi CLVI. tv. 26.§ -ban foglaltak szerint:

c/4. pont szerinti nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

c/5. pont szerinti kulturális tevékenység.

6. A Társaság céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet

7. A fenti célok eléréséhez végzendő tevékenységi körök a hatályos TEAOR'08 szerint:

5811 Könyvkiadás

5813 Napilapkiadás

5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

5819 Egyéb kiadói tevékenység

5920 Hangfelvétel készítése, kiadása

6399 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

7021 PR, kommunikáció

7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

8219 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

8299 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

8532 Szakmai középfokú oktatás

8541 Felső szintű, nem felsőfokú oktatás

8542 Felsőfokú oktatás

8552 Kulturális képzés

8559 M.n.s. egyéb oktatás

9412 Szakmai érdekképviselet

9499 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

III. A Társaság tagsága

1. A Társaság tagja lehet az a természetes személy, aki elfogadja a Társaság Alapszabályát, és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a Társaság és/vagy valamelyik szakosztályának munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

A 2005. december 31-ig rendes tagokká vált tagok (a 15 eredetileg alapító tag mellett) az Egyesület alapító tagjai.
A 2006.január 1.-ét követően tagokká váltak az Egyesület rendes tagjai.

A rendes tag felvételéről - írásbeli felvételi kérelme alapján - a Társaság Elnöksége dönt.
két tag ajánlása alapján. Nincs szükség ajánlásra, ha az új tagot az elnökség minősített többséggel hívja meg.

A Társaság rendes tagjának jogai:

- részt vehet a Társaság tevékenységében, rendezvényein, továbbá a Közgyűlés
határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Társaság működésével kapcsolatban;

- joga van a rendezvényeken felszólalni, előadásokat tartani, javaslatot tenni,

- ajánlásokat tehet a Társaságot érintő kérdések megtárgyalására;

- választhat, illetve választható a Társaság ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

- betekinthet a Társaság nyilvántartásába;

- a tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

2. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, aki a Társaság Alapszabályát elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja a Társaság működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.

A pártoló tag jogai:

- tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen,

- igénybe veheti a Társaság szolgáltatásait.

- tisztségre nem választható,

- szavazati joga nincs,

Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

3. A Társasági tagsági jogok gyakorlása:

- a természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják,

- a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

4. A Társaság rendes és pártoló tagja köteles az Társaság Alapszabályát, határozatait betartani, a megállapított tagdíjat fizetni, valamint részt venni az Társaság munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. Jogi személy tagok a kötelezettségeiket is a képviselők útján teljesítik.

5. A Társaságban a tagsági viszony megszűnik:

- a természetes személy tag halálával,

- jogi személyiségű és nem jogi személyiségű tag bármilyen módon jogutód nélküli megszűnésével,

- a Társaság megszűnésével,

- a tag kilépésével, amit írásban kell bejelentenie az Elnökségnek,

- a tag kizárásával.

6. Az Elnökség kizárhatja a Társaság tagját,

- ha a tag nem teljesíti tagságából következő kötelezettségeit;

- ha méltatlannak bizonyul a tagságra;

- ha a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos Határozat ellen 15 napon belül a Társaság Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

7. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket, és a lemondást a tagok tudomásul veszik.

8. A rendes és pártoló tag tagdíját az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

IV. A Társaság szervezete

A Társaság szervei:

- Közgyűlés,

- Elnökség,

- Titkárság,

- Szakosztályok

- Tagozatok

1. A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

A Közgyűlést évente egyszer az elnök hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább két héttel a Közgyűlés időpontja előtt. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.
A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

A Közgyűlést össze kell hívni:

- ha a tagok egyharmada a cél, vagy az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

- ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek.

2. Rendkívüli közgyűlést az elnökség hívhat össze. Időpontját az elnökség állapítja meg, összehívásáról a főtitkár gondoskodik.

3. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták.

4. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

5. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

6. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- a Társaság megalakulásának, feloszlásának, más Társasággal történő egyesülésének a kimondása;

- az Alapszabály elfogadása és módosítása;

- az SZMSZ megvitatása és a módosítások elfogadása;

- tisztségviselők megválasztása és visszahívása;

- a tagdíj mértékének megállapítása;

- a társaság éves programjának elfogadása;

- az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;

- döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

7. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, jelenléte hiányában a levezető elnök szavazata dönt.

8. A szavazásra jogosult tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

- az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

- a Társaság feloszlásához, más Társasággal történő egyesülés kimondásához;

- tag kizárásával kapcsolatos határozathoz minősített többség szükséges.

9. A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.

10. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha az sérti a személyiségi jogokat, vagy az adatvédelmet.

2. Elnökség

A két Közgyűlés közötti időszakban - a kizárólagos hatásköröket kivéve - gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja a Társaság működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárni, csak a személyiségi jogok védelmére, vagy adatvédelemre tekintettel lehetséges. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
A Elnökség határozatképes, ha azon a tagok közül 50% + 1 fő jelen van.

Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 50% + 1 fő elnökségi tag jelen van, ha erről az

Elnökség tagjait előzetesen a meghívóban tájékoztatták. Az Elnökség üléseire - annak tárgykörére figyelemmel - esetenként további tagok hívhatók meg.

2. Az 5 tagú Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg a Társaság rendes tagjai sorából három éves időtartamra.
Az 5 fős Elnökség tagjai sorából választja meg az elnököt, az alelnököt, és a főtitkárt.

3. Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés tiszteletbeli Elnököt, Elnököket választhat

4. Az Elnökség feladata és hatásköre:

- a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
- a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
- a Társaság munkájának irányítása, gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítés, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
- a Társaság Szervezeti és Működési Szabályának elkészítése, módosításai, az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
- a személyzeti munka irányítása;
- a tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
- minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, valamint amelyet az Elnökség hatáskörébe von.

5. Az Elnökség működése

A tagok tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszközök (e-mail, web site) segítségével is gyakorolhatják. Az elnökségi ülés elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő megtartása esetén, a kifejtett álláspontokat hiteles módon, kellően dokumentáltan úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen.

Az Elnökségi ülés - az Alapszabályban meghatározott kötelező évi kétszeri összehívásán kívül - személyes részvétellel történő összehívására kizárólag akkor van szükség, ha az elektronikus úton történt álláspont-egyeztetések és az ennek megfelelő határozathozatal sikertelen volt

6. Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki magyar állampolgár, továbbá aki letelepedési bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amennyiben nincs eltiltva nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától, és tagja a Társaságnak.

A közgyűlés által választott elnökségi tag három évre nyeri el megbízatását.

2.1. A Társaság tiszteletbeli elnöke

A tiszteletbeli elnök feladatai:

- nemzetközi kapcsolatok ápolása

- személyes tekintélyével a Társaság presztízsét emelje

- a Társaság céljainak segítése

2.2. A Társaság elnöke

A Társaság elnökét három éves időtartamra a Közgyűlés választja tagjai közül. Az elnök egyszer újraválasztható.

Az Elnök feladata és hatáskörét az eredeti Alapszabályban már rögzítetteken kívül a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza részletesen.

2.3 A Társaság alelnöke

Az alelnököt a Közgyűlés választja meg a tagság soraiból, három éves időtartamra. Egyszer újraválasztható alelnöki tisztségben

Az alelnök feladata és hatáskörét az eredeti Alapszabályban már rögzítetteken kívül a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza részletesen.

2.4 A Társaság főtitkára

A Társaság főtitkárát a közgyűlés választja tagjai sorából, három évre. A főtitkár egyszer
újraválasztható

A főtitkár feladata:

- koordinálja a Társaság tevékenységét az éves munka- és költségvetési terv alapján;

- felel a gazdálkodás operatív teendőiért; (a Társaság gazdálkodási szabályait az elnökség állapítja meg)

- előkészíti az évente egyszeri rendes és a szükség esetén összehívásra kerülő rendkívüli közgyűlést,

- utalványoz,

- elnökségi üléseket hív össze

- irányítja, összefogja a Titkárság munkáját.

3. Titkárság

A Társaság ügyvitelét, adminisztrációs teendőit a főtitkár irányítása alapján a Titkárság látja el.
Az alkalmazottak tevékenységét a főtitkár irányítja, a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

4. Felügyelő Bizottság

Ha a Társaság éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelő bizottság (FEB) létrehozása kötelező.

5. Könyvvizsgáló

Ha a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik, a Közgyűlés javaslatára az Elnökség könyvvizsgálót bíz meg.

6. Szakosztályok

A Társaság tagjainak szakmai tevékenysége a társaság szakosztályaiban folyik. Szakosztály létrehozását legkevesebb öt tag kezdeményezheti, létrehozásról az Elnökség dönt. A Társaság tagjai legalább egy szakosztályban regisztráltatják magukat.

7. Tagozatok

A Társaság tagjai földrajzi elhelyezkedésük alapján tagozatokat hozhatnak létre. A Tagozat létrehozását legkevesebb öt tag kezdeményezheti, létrehozásról az Elnökség dönt. A Társaság tagjai csak egy tagozatban regisztráltathatják magukat.

8. A díjazások

A Társaság alkalmazottainak bérét az elnökség állapítja meg.
Az elnökség tagjai funkciójukat társadalmi megbízatásban látják el.
A főtitkárnak tiszteletdíj juttatható, ennek mértékét az elnökség állapítja meg.
A felügyelő bizottság tagjai, a szakosztályok vezetői, és tagozatvezetők funkciójukat társadalmi megbízatásban látják el.
A könyvvizsgáló a tevékenységét megbízási díj ellenében látja el.

V. A Társaság képviselete

1. A Társaságot az elnök önállóan jogosult képviselni, a Társaság okiratait, cégszerűen jegyezni

2. Az elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagjai közül az alelnök és a főtitkár jogosultak a Társaságot önállóan képviselni, és a Társaság nevében együttes aláírásra.

3. A Társaság bankszámlája felett banki aláírásra jogosultak a mindenkori elnök mellett második helyen a főtitkár.

4. A helyettesítések további rendjét a Társaság SZMSZ-e határozza meg.

5. A Társaság jegyzése akként történik, hogy a képviseletre jogosult vagy jogosultak a nevét vagy nevüket a Társaság kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá írják az aláírási címpéldány szerint.

VI. A döntések nyilvánossága

Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzít. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség minden jelenlévő tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti.
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartásáról gondoskodni, amely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.
Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított öt napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
A Közgyűlés és az Elnökség határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül, internet útján.

VII. A tisztségviselőkre vonatkozó általános, közös szabályok

A tisztségviselők a Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b.) bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a
bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Megszűnik a megbízás:

a) a megbízás lejártával,

b) visszahívással,

c) lemondással,

d) elhalálozással.

A közgyűlés visszahívja a tisztségviselőt, amennyiben

- nem teljesíti tisztségviselői kötelezettségeit,

- ha méltatlannak bizonyul a tisztségre,

- ha a bíróság jogerős, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre itéli és a közügyektől eltiltja.

VIII. Összeférhetetlenségi szabályok

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznúszervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Alapítók a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszik a Khsz. 8-9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IX. A Társaság működése

1. Közhasznú tevékenysége

A Társaság rögzíti, hogy a törvényben és a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

A Társaság céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

A Társaság évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. A Társaság által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - a Társaság székhelyén - bárki részére rendelkezésre állnak.

2. Vállalkozási tevékenysége

A társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem közhasznú céljai megvalósítására fordítja.

3. Adminisztratív tevékenysége

A Társaság működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő a Társaság gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
A Társaság köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy a Társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

4. Működése

A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A Társaság a támogatásokból, a felhalmozott vagyonból esetenként, külön meghatározásra kerülő ösztöndíjakat, tudományos elismeréseket, díjakat, emlékérmet, segélyeket alapíthat.

A Társaság működése nyilvános. Jelen okirat szerinti működésének módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a beszámolói közléseket nyilvánosságra kell hozni a határozathozatalt követő legkésőbb 15 napon belül, a székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán és az internet útján is.

Az évente kötelező közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történő szavazáson. A közhasznú jelentést nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, ugyanakkor a készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok betartását nem érinti.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

5. Iratbetekintés

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
A Társaság elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

X. A Társaság vagyona és gazdálkodása

1. A Társaság éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. A Társaság gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

2. A Társaság működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

- tagsági díjak, amelyek összegét a Közgyűlés állapít meg;

- magán és jogi személyek támogatásai;

- a Társaság vállalkozási tevékenységéből származó bevételek; kutatási megbízások szakanyagok, tankönyvek készítése, előadások,

- pályázati bevétel;

- egyéb bevételek.

3. Alapítók és a későbbiekben belépő tagok az Egyesület pénztárába alapítói vagyonként személyenként az éves tagdíjukat, azaz 10.000,-Ft-ot, ill. 6.000,-Ft-ot fizetnek be, mely tartalmazza az első,belépéskori naptári évre szóló tagdíjat is. Az éves tagdíjat az évi rendes közgyűlésen tagok előre állapítják meg, az alapítás évében ez a díj 5.000,-Ft/év, diákoknak és nyugdíjasoknak 3.000,-Ft/év. A tagdíjat a tagok a tárgyévre vonatkozó minden év június 30-ig fizetik be.

4. A Közgyűlés a Társaság Tagozataira külön tagdíjat is megállapíthat, mely azonban csak akkor érvényes a Tagozat tagjaira, miután mint egyesületi tag a Tagozatba is belépett.

5. A Tagozatokból befolyó tagdíjakat az Elnökség a Tagozat éves munkatervének megvalósítására a Tagozat részére rendelkezésre bocsáthatja.

6. A Társaság bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A Társaság tagjai a Társaság tartozásaiért - a befizetett tagdíjakon túlmenően - nem felelnek.

A Társaság vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

7. A Társaság pénzeszközeit az alapítási okiratok aláírását követő 15 napon belül megnyitandó számlán kezeli.

XI. A Társaság megszűnése

A Társaság megszűnik:

- feloszlással,

- ha más szervezettel egyesül,

- feloszlatással,

- megszűnésének megállapításával.

A Társaság megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.

XII. Vegyes és záró rendelkezések

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

Eredetileg Budapest 2005. február 3.
Módosításokkal együtt Budapest 2010. január 7.

dr Tordai Judit ügyvéd