Az előadás kulcsszavai: katasztrófa, társadalmi
nyilvánosság, argumentáció-elmélet, tárgyaláselmélet
Előadásommal azt szeretném megmutatni, hogy a magyar
és amerikai társadalomban milyen eltérő módon viszonyulnak a társadalmi
nyilvánossággal kommunikáló intézmények a közösségi megrázkódtatást
jelentő katasztrófákhoz. Példaként az amerikai űrsikló program két
technikai katasztrófájának (1986: Challenger-, 2003: Columbia-katasztrófa)
kezelésmódját állítom szembe a hazai, 2010-es vörösiszap-katasztrófa,
valamint a 2013. március 14-15-i hóvihar utólagos intézményi kommunikációjával.
Míg az amerikai társadalomban a katasztrófákról készített vizsgálóbizottsági
jelentések publikusak, addig a magyar társadalomban nem készülnek
ilyenek, vagy nem publikusak, vagy hiányzik belőlük a nyilvánvalóan
adódó kommunikációs nézőpont. Ennek következménye, hogy az amerikai
társadalmi nyilvánosság számára biztosított információk és a katasztrófáról
készült vizsgálóbizottsági jelentések nem csupán a felelősség-megállapítás
és a társadalmi elszámolás, hanem a társadalmi tanulás célját is
képesek szolgálni. A két űrsikló katasztrófájáról készült jelentések
a mérnöki tudományok és a kommunikációelmélet számára is mély belátásokat
eredményező, fajsúlyos esettanulmányokhoz adtak alapot. Ezzel összefüggésben
áttekintem a Challenger-katasztrófáról készült, a Rogers-jelentésen
alapuló főbb döntés- és argumentáció-elméleti meglátásokat. Ezt
követően az eddigi vizsgálódásokhoz képest új nézőpontból fogom
elemezni a katasztrófát: a katasztrófa egyik hozzájáruló okaként
a megalapozási kontra érdekütközési konfliktusok mint eltérő
konfliktustípusok keveredéséből fakadó jelenséget állítom fókuszba.
Ez komoly elméleti problémát vet fel, mivel az argumentáció- és
a tárgyaláselmélet határmezsgyéjén mozgó problémát egyelőre egyik
részterület sem vallja magáénak, és nem is kínál apparátust a feloldásra.
Előadásomban egy olyan megközelítésmódot fogok vázolni, amely képes
adekvát módon kezelni a felek eltérő konfliktusfelfogásán alapuló
- ezért eltérő eszközöket feltételező - konfliktus megoldási módjait.
Előadásom egyik legfontosabb üzenete az lesz, hogy
a kommunikációs részterületek érettebbé válásával egyazon empirikus
anyagon folyamatosan új és új kérdések vethetők fel: az elavult,
lezárhatónak hitt esetek is új megvilágításba kerülhetnek.
|