Ropolyi László:

Képi reprezentációk kommunikációtörténeti következményei

 

A kommunikáció történeti fejlődése magyarázhatóbb, ha a folyamatot kapcsolatba hozzuk a megismerési stratégiák korlátainak meghaladásával. A gondolatmenet az ismeretek mentális (belső) képi reprezentációjának - a kognitív tudományban sokat vitatott - feltételezésén alapul. Ugyanakkor a kommunikáció történeti fejlődésének tapasztalata egyúttal bizonyítottabbá teszi a mentális képi reprezentáció hipotézisét is. Így megismeréstudományi és kommunikációtörténeti premisszákból következtethetünk az eredményre: a képi megismerés korlátainak meghaladása a beszéd és az írás.

A megismerés tárgyának kötött, szabad és kevert reprezentációit a megismerés eltérő stratégiáiként azonosíthatjuk. A kötött stratégiákban a reprezentáció pontossága, egyértelműsége, stabilitása, gyors és feltétlen individuális hozzáférhetősége játszik meghatározó szerepet. A szabad stratégiákban a reprezentáció határozatlansága, többértelműsége, flexibilitása, fokozatos és feltételes közösségi megváltoztathatósága a fontos érték. Mindkét változat legfontosabb korlátozottsága a választott stratégia feltétlen érvényesítésében áll. A kötött stratégiák korlátainak meghaladási mechanizmusa az evolúció, a szabad stratégiáké pedig a kulturális fejlődés. A "két világ polgára"-ként felfogott ember kevert megismerési stratégiát is működtet. A kevert stratégiák a legkülönfélébb kombinációkban és arányokban tartalmazhatják a kötött és szabad stratégiák összetevőit - ilyenformán lehetőségeik és korlátaik is változatos - történeti-társadalmi kontextusba ágyazott - formát mutatnak.

Mindhárom stratégiában fontos szerepet játszanak a képek. Flusser és Boehm elgondolásai nyomán megérthető, hogy a képek természetének miféle jellegzetességei teszik lehetővé mindezt. A belső képekre alapozott megismerés korlátainak tanulmányozása ráirányítja a figyelmet a mentális és materiális képek kapcsolatának a problémájára és a kommunikáció kognitív jelentőségére. Mindezekből arra következtethetünk, hogy a képi kommunikáció korlátainak meghaladását a kommunikációtörténeti fejlődés mechanizmusai nyújtják. A szóbeliség és az írásbeliség technikái úgy is felfoghatók, mint a képekre alapozott megismerés és kommunikáció - immár meghaladható korlátokkal rendelkező - történeti változatai.

 

 

 


[vissza a programhoz]