A PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke

Szijártó Zsolt

szijas@maya.jpte.hu

A tanulmányokról - "hivatalosan"

Az országban az elsők között, 1993-ban indult kommunikációs képzés a Pécsi (akkor még Janus Pannonius) Tudományegyetem Bölcsészet-tudományi Karán. A szak nagyon rövid idő alatt a pécsi felsőoktatás egyik legvonzóbb képzési formája lett, s ezt a pozícióját mindmáig megőrizte.

A szakon a kezdetek óta a kommunikáció szférájának alapvetően társadalomtudományos jellegű tanulmányozása folyik. Az oktatás és a kutatás felöleli a közvetlen emberi kommunikáció szituációit éppúgy, mint a nyomtatott és az elektronikus médiumok szféráját, valamint a hálózati kommunikáció területét.

A szakalapítás óta eltelt 13 év alatt a kommunikációs képzést egyszerre jellemezte az állandóság és a folyamatos változás. Állandóság annyiban, hogy mindvégig egy markáns társadalomtudományos megközelítésmódot állított az oktatás és a kutatás középpontjába, s változás azért, mert folyamatosan megpróbált reagálni a kommunikáció gyorsan átalakuló jelenségszféráján belüli változásokra, illetőleg a munkaerőpiac viharos átstrukturálódására. Az elmúlt évek során több tantervmódosítás is lezajlott, amelyek során kialakult egy szilárd, mégis flexibilis törzsanyag, s ehhez kapcsolódóan megtörténtek a változó képesítési követelmények által előírt szükséges finomítások.

A pécsi kommunikációs képzés egyedülállóságát a magyar felső-oktatási hasonló elnevezésű szakjai között az adja, hogy itt épült ki egyedül a képzés teljes spektruma: a felsőfokú szakképzéstől elkezdve egészen a doktori képzésekig.

Elmélet...

A kommunikáció- és médiatudomány 2006 őszétől a társadalomismereti képzési ágon belül három éves alapszak (BSc: azaz 'Bachelor of Sciences'), illetve egy erre épülő kétéves mesterszak (MSc: "Master of Sciences") formájában végezhető. A képzési rendszer újdonsága, hogy a hároméves szakot elvégzettek is diplomát szereznek, s ennek birtokában ki tudnak lépni a munkaerőpiacra.

Az új tanterv két fontos új elemet tartalmaz: egyrészt szélesre nyitja és szisztematizálja a gyakorlati képzés terepét, ezzel is próbál megfelelni a BA-képzésekkel szemben támasztott praxisorientáltságnak, s javítani az itt végzett hallgatók helyzetét a munkaerőpiacon. A másik új eleme az egyetem más képzési helyeivel való együttműködés, egy közös társadalomtudományos alapozó modul keretei között. Ez az új képzési forma nagyobb lehetőséget nyújt a diákok számára más diszciplínáknak a kommunikációról való ismereteinek közvetítésére, illetőleg a képzési párhuzamosságok felszámolására.

A szakon az alapozó- és a törzsképzés elvégzése, valamint az első szigorlat letétele után a hallgatók az alábbi szakirányok közül választhatnak:

médiakultúra (a tömegkommunikáció - nyomtatott és elektronikus médiumok - elméleti és gyakorlati ismeretei);

interkulturális kommunikáció (a társadalmi, kulturális folyamatok, konfliktusok társadalomtudományi, kulturális antropológiai vizsgálata);

hálózati kommunikáció (a számítógépes hálózati rendszerek társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálata).

A Tanszék a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a kultúratudomány területén tervezi mesterképzés indítását, mely területeken doktori képzés is folyik a Pécsi Tudományegyetemen a tanszék oktatóinak részvételével. A mesterképzés mellett a kommunikáció- és médiaszakos hallgatók könnyített feltételek mellett végezhetik a mozgókép- és médiakultúra tanári, és a kiadói szerkesztő szakirányú továbbképzési programokat.

A kommunikáció- és médiatudomány szakirány a szabad bölcsész alapszak képzési programjában is választható, ez a program BA. (Bachelor of Arts) képesítést ad, és az alapszak főbb elemeit kínálja fel a szabad bölcsész szakos hallgatók számára.

Gyakorlat...

A szakon a gyakorlati képzés kereteit többek között az Egyetemi Médiaközpont biztosítja, ahol a hallgatóknak lehetőségük van mind az elektronikus (televízió, rádió), mind a nyomtatott, mind az on-line médiumokban elsajátítani a szakma alapvető fogásait. A gyakorlati képzés másik területét különböző intézményekben - könyvkiadókban, PR-ügynökségeken - töltött, meghatározott idejű szakmai gyakorlatok jelentik.

Az Egyetem után...

A tanulmányaikat befejező hallgatók "kommunikációs szakember" végzettséget szereznek, mellyel - többek között - tömegkommunikációs intézményekben, reklám- és szervezőirodáknál, közvélemény- és piackutató cégeknél, az oktatásban és a közigazgatásban helyezkedhetnek el. A tudományos pályára készülő hallgatók tanulmányaikat a kommunikációs és kultúratudományi doktori (PhD) képzésekben folytathatják, melyek ugyancsak a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékhez kapcsolódva működnek.

A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék jelentősebb kutatásai

A szak megalakulása óta kutatóhelyként is működik. A szorosabban az oktatáshoz kötődő kutatások több féléves kutatószemináriumok formájában jelennek meg, melyek eredményeit konferenciák és tanulmánykötetek mutatják be. E szemináriumok gyakran egyes oktatók önálló tudományos munkájához, pályázataihoz csatlakoznak, de érkeztek már megkeresések hosszabb rövidebb távú együttműködésre más intézményektől is. Az alábbiakban az utóbbi évek és a jelenleg zajló fontosabb kutatásokat, kutatási együttműködéseket foglaltuk össze.

a. Alternatív kultúra és nyilvánosság: a 70-es, 80-as évek punk/rock zenei mozgalmai és a hozzájuk kapcsolódó alternatív nyilvánosságok - a témában a magyarországi társtanszékek bekapcsolásával sikeres konferencia zajlott (2002. november 8-9.), melynek anyaga 2003 őszén a PTE BTK Kommunikációs Tanszéke és az Artpool Művészetkutató Központ közös kiadásában meg is jelent. A közelmúlt alternatív kultúráját tanulmányozó társadalomtudományos indíttatású kutatás- és konferenciasorozat továbbfolytatódott: ugyancsak az Artpool Művészetkutató Központtal együtt 2004 őszén újra országos konferenciát szenteltünk a témának.

b. Erdély: a tündérkerten túl - az Erdély-kép átalakulását jelen kutatás három dimenzióban vizsgálja: egyrészt az Erdélyből és az Erdélybe irányuló migráció aspektusából, másrészt a turizmus által okozott átalakulások mentén, harmadrészt egy hagyományos esemény, a csíksomlyói búcsú átértékelődése kapcsán. A többéves kutatás eredményeit a Képek és elképzelések Erdélyről című diákkonferencián, műhelybeszélgetésen mutatták be a téma jeles hazai és nemzetközi képviselői, a kutatás és a diszkusszió eredményeit pedig a Néprajzi Múzeummal közösen kiadott kötet foglalja össze.

c. A lokalitás képei Belsó-Somogyban - a kutatás során a jellegzetes tájegység különböző lokalitásainak átalakulását vizsgáljuk időben és térben egyaránt, új társadalmi szereplők megjelenését, új ideológiák felbukkanását. A kutatási eredmények első prezentációja A kastély, a falu és az erdő címmel megrendezésre került kiállítás keretében történt egy pécsi galériában. A kutatás második fázisában a Művészeti Kar hallgatóival együttműködve a földrajzi tér szimbolizáltságát vizsgáló közös terepgyakorlatokat szerveztünk, amelynek eredményeit egy a helyszínen forgatott, másfél órás dokumentumfilm foglalja össze, a tudományos eredményeket pedig egy tanulmánykötetben hoztuk nyilvánosságra.

d. Városantropológia, mentális térképek - a kutatás helyszíne Pécs városa, a módszer mentális térképek elemzése. Ennek segítségével tárja fel a város jellegzetes reprezentatív szimbolikus tereit, a társadalmi csoportok és a tér kapcsolatát, a város sajátos mediterrán konstrukcióit, valamint ezek időben történő változását a reprezentációk tükrében. Az eredmények bemutatása a 2004 májusában a Tanszék, az PTE Modern Irodalomtudományi Tanszék és az PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola által rendezett, Terek, képek, tér-képek: a modern város című konferencián történt meg, amely a várossal foglalkozó magyarországi társadalom- és irodalomtudományos kutatások egyik seregszemléje volt.

Az utóbbi egy évben több kísérletet tettünk nemzetközi konferenciák, kutatások létrehozására. Ebben a sorban az egyik legutolsó a 2003. december 5-6-én általunk szervezett A nyilvánosság új (szín)terei - a kommunikációkutatás perspektívái Kelet-Közép-Európába című műhelyszeminárium volt, ahol egyebek mellett az ELTE BTK Média Tanszék (Budapest), a Sapientia EMTE Társadalmi Kommunikáció Tanszék (Marosvásárhely) és a PTE BTK Kommunikációs Tanszék (Pécs) kutatói és diákjai mutatták be aktuális kutatásaikat, s tettek kísérletet jövőbeli együttműködési lehetőségek felkutatására. Az együttműködés felöleli a közös tantágyfejlesztést éppúgy, mint a kutatási aktivitások egyeztetését, konferenciák létrehozását, publikációs lehetőségek biztosítását.

Diákélet

A tanulmányokon kívüli egyetemi életet számos diákkezdeményezés színesíti. Ezek egyik motorja a hallgatók által alapított, immár tizedik évébe lépő Mediátor Egyesület. Az egyesület jórészt kulturális programok, összművészeti fesztiválok szervezésével foglalkozik. Az évente megrendezett Varázskert-Paradicsomnapok programjai - a színházi- és bábszínházi előadások, képzőművészeti kiállítások, szakmai beszélgetések, éjszakába nyúló koncertek és partik - nem csak a szűkebb egyetemi környezetben, hanem a városi lakosság körében is népszerű események.

A szakon a megalakulás óta élénk tudományos diákköri élet zajlik, amelynek heti rendszerességgel tanszéki TDK szeminárium. Az elmúlt évtizedben a szak hallgatói kiemelkedő aranyban vettek részt a kari és országos konferenciákon, munkájukat számos első hellyel, dobogós helyezéssel és különdíjjal jutalmazták. A sikeres dolgozatok publikációjához lehetőségeihez mérten a tanszék is igyekszik támogatást nyújtani, így ezek a megjelennek a tanszék által szerkesztett kutatási eredményeket összefoglaló kötetekben és konferencia kiadványokban. Évente egy legújszerűbbnek legjobban kivitelezett szakdolgozatot a Tanszék saját kiadványaként megjelentet.

A hallgatói kezdeményezések mellett fontos szerepet jut a különböző szakmai kérdéseket is tárgyaló, ám mégis kötetlen, nem-egyetemi keretek között szerveződő rendezvényeinknek: így az évről-évre megrendezett gólyaköszöntőinknek, szakestjeinknek, tavaszi és őszi közös kirándulásainknak, piknikeknek. Minden nyáron egy-két hetes kutatótáborokat szervezünk - az elmúlt pár esztendőben e terepgyakorlatok színhelye Kárpátaljától, Erdélyen keresztül egészen a Balaton felvidékig terjedt.

2004 nyarán vettünk először részt a Művészetek Völgye programsorozatában. A Pécsi Szál rendezvényei keretei között, Taljándörögdön az érdeklődők megtekinthették a korábbi kutatásainkat bemutató kiállításainkat, részt vehettek a kortárs városi művészet helyzetével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen, a hallgatói vizuális-dokumentumfilmes munkákat bemutató-elemző fórumon, koncerteken, látványvetítésen is.

Hallgatóink kreatív tevékenységéhez az alkalmazott média területén igyekszünk lehetőségeink szerint minden technikai segítséget megadni: így a multimédia stúdiónkban a digitális videózást, audiovizuális-, multimédiás anyagok, weblap szerkesztését alkotói közösségekben, szakemberekkel folytatott folyamatos konzultációk mellett sajátíthatják el.

A Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatói

A kommunikáció szak kétszázötven diákjának oktatását és kutatási tevékenységének összehangolását tíz főállású és három szerződéses oktató irányítja. A főállású oktatók mellett minden félévben számos hazai és külföldi egyetemen dolgozó óraadó segíti a Tanszék működését.