Újságírás (nyomatatott és on-line sajtó)
A Kommunikáció Intézet székhelye és elérhetősége
2087 Piliscsaba, Egyetem út 1.
Titkárság: Iustineum épület, I. em. 209.
Tel: 06-26-375-375, 06-26-577-000 - mellék: 2300
Fax: 06-26-375-375/2302
Információ:
Személyiné Sz. Márta
Tel: 06-26-375-375/2300 - E-mail: szemelyi.marta@btk.ppke.hu
Kuzmann Eszter
Tel: 06-26-375-375/2301 - E-mail: kuzmann.eszter@btk.ppke.hu
Honlap: www.btk.ppke.hu/kommunikacioint
Vezető oktatók
Dr. Tomka Miklós, egyetemi tanár, intézetvezető
Tel: 06-26-375-375/2303
E-mail: tomka@btk.ppke.hu
Dr. Tóth Pál egyetemi adjunktus, mb. intézetvezető-helyettes
Tel: 06-26-375-375/2541 - E-mail: tothpal@btk.ppke.hu
Dr. Szekfü András, alapozó-és törzsképzés szekfu.andras@btk.ppke.hu
Speidl Zoltán - Nyomtatott sajtó szakirány
speidlzoltan@freemail.hu
Horváth Z. Gergely - Elektronikus sajtó - TV
horvathzgergely@yahoo.com
Sályi András - Elektronikus sajtó - rádió
salyi@gordiusz.hu
Dr. Valkó Emőke - Intézményi kommunikáció szakirány thurzo.valko@t-online.hu
"A társadalomnak megvan a joga ahhoz, hogy információt kapjon mindarról, amit az emberek - mégpedig kinek-kinek a körülményei szerint - akár mint egyéneknek, akár mint egyes csoportok tagjainak hasznos tudniuk. (...) E jog helyes gyakorlása azonban megköveteli, hogy a közlés tartalmát tekintve mindig igaz és - az igazságosság, valamint a szeretet sérelme nélkül - teljes legyen, (...) szentül tartsa tiszteletben az erkölcsi törvényeket s az ember törvényes jogait és méltóságát, mind a hírek szerzésében, mind azok közzétételében (...)."
Ezek az alapelvek, melyeket a II. Vatikáni zsinat Inter Mirifica kezdetű, a tömegtájékoztatási eszközökről szóló dekrétuma tartalmaz, Magyarországon a rendszerváltást követően nyertek aktualitást, mikor is a történelmi egyházak szembesültek a társadalom megszólításának, megnyerésének problematikájával.
Ez azt jelenti, hogy az Egyháznak is egyik alapvető feladata a média és a marketing legmodernebb eszközeit felhasználva kommunikálni, valamint ezzel kapcsolatosan az oktatásban vállalt hagyományainak megfelelően felsőfokú oktatási intézményében megfelelő szellemiségű szakirányú képzést biztosítani. Ennek az oktatásnak azonban nem az a profilja, hogy egy társadalmi csoport vagy szubkultúra érdekeinek érvényesítésére képezzen szakembereket, hanem a szakmai minőségi kritériumokat szem előtt tartva, kiegészülve a "keresztény többlettel" professzionális, művelt, a kultúra széles területén is jártas, társadalmilag is elkötelezett, egy szekuláris és plurális társadalomban a keresztény értékeket is magukénak valló kommunikációs szakemberek képzése elsősorban közéleti, közszolgálati, illetve intézményi területen.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem az elsők között vezette be az 5 éves egyetemi szintű kommunikáció szakos képzést újságírás, tömegkommunikáció és intézményi kommunikáció szakirányon. A másoddiplomás képzéssel együtt jelenleg a képzésben résztvevők létszáma eléri az 1000 főt, a 18 főállású oktató mellett mintegy 40 külső média szakember vesz részt a hallgatók felkészítésében. Az évek során az egyetem kifejlesztette a képzés infrastrukturális feltételeit (rádió és televízió stúdió, audio-vizuális és számítógépes technikai felszereltség, külső gyakorló helyek biztosítása).
Az elmúlt 2-3 évben a PPKE BTK Kommunikáció Intézete jelentősen bővítette, és minőségileg javította képzési kompetenciáját. A nagy oktatási és kutatási tapasztalattal rendelkező új kollégák mellett több olyan fiatal oktatót alkalmaz az intézet, akinek a kutatási területe a kommunikáció- és médiatudomány aktuális trendjeihez kapcsolódik, és akik kommunikációelméletből vagy rokon diszciplínákból szereztek doktori fokozatot, illetve a Kommunikáció doktori program hallgatói.
Az intézetet 2004. január 1.-től dr. Tomka Miklós CSc, egyetemi tanár vezeti. Tomka professzor korábban a Magyar Rádió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja alapító tagja, a Kommunikációelméleti Osztály vezetője volt, így megfelelő szakmai és tudományos felkészültséggel rendelkezik a szakon folyó elméleti és gyakorlati képzés irányításához. Vezetésével a szak koncepciója továbbfejlődött, tartalmilag és szerkezetileg átalakult az információs társadalom követelményeinek megfelelően. A kommunikációs képzés operatív irányítását dr. Tóth Pál egyetemi adjunktus, mb. intézetvezető-helyettes végzi.
Ötéves diplomás képzés
A kommunikációs szakemberek képzése a Bölcsészettudományi Kar létrejötte (1992) után, még a szociológia szak részeként indult meg. A kommunikáció szak 1996-ban kapta meg az akkreditációját. A szak indulásakor elsősorban a magas színtű humán műveltség közvetítése volt a cél, ezt szolgálták a filozófiai, nyelvészeti, irodalmi, retorikai, esztétikai és sajtótörténeti alapozó tárgyak. A szak akkreditációs követelményeinek változásával a törzsképzésben időközben nagyobb szerepet kaptak a kommunikációelmélettel, a tömegkommunikációval és a médiumok működésével kapcsolatos tárgyak is. A hallgatók olyan szemléletformáló kurzusokat is hallgatnak, mint Kereszténység és kultúra, a Médiaetika amelyek alapvető ismereteket nyújtanak a leendő médiaszakembereknek a keresztény-humanista kultúráról és értékrendről.
Kezdettől fogva nagy hangsúllyal szerepelt a gyakorlati szakirányi képzés. Eleinte az újságíróképzés és a film szakirány dominált, majd ez bővült a rádiós, televíziós és PR képzéssel. Ebből fejlődött ki az öt éves diplomás képzés jelenlegi három alapvető szakiránya: Nyomtatott sajtó, Elektronikus sajtó (televízió és rádió), valamint a PR képzés. Ezek mellett - ha nem is önálló szakirányként - jelenleg is folytatódik a filmelmélet és a filmtörténet oktatása választható tanegységek felvételével.
Az Intézet erősségei közé tartozik a határon túli magyar sajtó vizsgálata, a kultúraközi kommunikáció, amely elsősorban a szomszéd népekkel való párbeszédet foglalja magába, valamint a non-profit PR. A tantárgyi blokkok összeállításánál elsődleges szempont volt, hogy a hallgatók a legfontosabb elméleti és megalapozott gyakorlati ismere-tekkel kerüljenek ki a média és a közéleti kommunikáció világába. A legfontosabb szakirányi tanegységek:
Nyomtatott sajtó szakirány: Sajtótörténet, Sajtóelemzés, Sajtómű-fajok, Írásgyakorlat, Tényfeltáró újságírás, Szakújságírás (belpolitikai, külpolitikai, kulturális, egyházi, sport) Internetes újságírás, Fotóelmélet és gyakorlat, Digitális fotózás és képszerkesztés, Laptervezés, lapszerkesztés
Elektronikus sajtó szakirány: Rádiós műfajok, TV-műfajok, Hírszerkesztés (Rádió és TV), Műsorszerkesztés (Rádió és TV), Szakszemináriumok (Rádió és TV), Beszédtechnika, Technikai és szakmai gyakorlatok, Kamerakezelési és világítási gyakorlatok, Digitális vágás, Dramaturgia, Filmelemzés, Filmtörténet, Filmkritika, Adaptációk.
PR (intézményi kommunikáció) szakirány: PR elmélete, Marketing-kommunikáció, Reklám, Közszolgálati média és a PR, PR Szakszemináriumok, Arculattervezés, Prezentációkészítés, Válságkommunikáció, Rendezvényszervezés, stb.
Kommunikáció-oktatói program. A középiskolás tantervi szerkezetben lényeges változást hozott, hogy a kerettanterv egyes szakképzéssel foglakozó középiskolákban előírja a kommunikáció tantárgy tanítását, viszont kommunikáció szakos tanárképzés mindeddig nem volt hazánkban. Ezt figyelembe véve kapott helyet a képzésben a 2001/2002-es tanévtől kezdve a "Kommunikáció-oktatói program". Az általános pedagógiai-pszichológiai stúdiumokat már elvégzett, és belőlük szigorlattal is rendelkező kommunikáció szakos hallgatók a program keretében megismerkedhettek a pedagógiai kommunikáció elméletével, a kommunikáció oktatásának módszertanával, és középiskolákban szakirányú órákon, iskolai gyakorlatokon vettek részt.
Szakmai gyakorlatok. A Katolikus Egyetem fokozatosan kiépítette azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a kommunikáció szakos hallgatók a szakmai gyakorlatok egy részét az egyetem campusán végezzék el. A Stephaneum épület színházterméhez kapcsolódóan televíziós stúdió működik. A három digitális kamera és elővágásra alkalmas vezérlőpult használatával, DV felvétel lehetőségével tanítható és gyakorolható a többkamerás stúdiómunka. Ezen kívül a hallgatók kézi kamerával is készíthetnek vizsgamunkákat. A hallgatók részt vesznek az egyetemi zárt láncú TV hálózat műsorának létre-hozásában. Az egyetemen rádió stúdió is működik, és folyamatban van a kisközösségi rádió és TV adás beindítása a környező önkormányzatokkal együttműködve. A Matrox 2500 munkaállomás és a 25 számítógépre telepített real time vágási program segítségével digitális vágás és utómunka végzése is lehetséges. A számítógépes ismeretek és a hálózati kommunikáció tanítására három számítógépes labor áll rendelkezésre.
A szakmai gyakorlatok másik részét a hallgatók külső gyakorlóhelyeken töltik, különféle sajtóorgánumoknál (Magyar Nemzet, Szabd Föld, Heti Válasz, RTL Klub Teletext, stb,), a Magyar Televízió stúdióiban, valamint különböző, az egyetemmel kapcsolatban álló PR-ügynökségeken készülhetnek fel választott hivatásukra. A Rádió szakirány megerősítését szolgálja, hogy a PPKE és a Magyar Rádió RT közötti együttműködési szerződés keretében lehetőség nyílt egy gyakorló rádió stúdió berendezésére is a campus területén. A szerződés továbbá lehetővé teszi, hogy a hallgatók a Magyar Rádió stúdiójában gyakoroljanak rádiós szakemberek vezetésével.
Ugyancsak a gyakorlati képzését segítik elő a nyári szünidőben megszervezett tanulmányutak, szakmai táborok, valamint azok a szabad kezdeményezések, amelyek a tanrenden kívüli tanár-diák együttműködésből jönnek létre, és önszerveződő szakestek, alkotótáborok, tanulmányi kirándulások formájában öltenek testet, és jól mutatják a "pázmányos" közösségi szellemet.
Kutató diákok. A szakon félévenként átlagosan 30 speciális kollégium kínálatából választhatnak azok a hallgatók, akik a kommunikációkutatás elméleti kérdései iránt érdeklődnek. A kommunikációkutatás aktuális kérdései c. kurzus keretében például ismert kutatókat hívunk meg az intézetbe, a kutatószemináriumokon pedig a hallgatók is bekapcsolódhatnak az intézet kutatási tevékenységébe. A 2005/2006-os tanévben első alaklommal kerül megrendezésre a kari kommunikációs diákkonferencia.
Esti diplomás képzés és felsőfokú szaktanfolyamok
A nappali képzés mellett a 2001/2002-es tanévben indult a kommunikáció szakon a nyolc féléves esti diplomás képzés, amely struktúrájában és követelményeiben megegyezik a nappali képzéssel. A kommunikációs felsőfokú szaktanfolyamokat látogatók képzése részben illeszkedik az egyetemi képzés tárgyaihoz.
Kommunikáció-és médiatudomány BA
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2006 szeptemberétől 80 fő Kommunikáció-és médiatudomány szakos hallgató kezdheti meg tanulmányait.
Az új egyetemi alapdiplomát adó szak tantervében - az előzőekhez képest - még hangsúlyosabban szerepel a társadalomtudományi és a kommunikációelméleti alapozás, az a törekvés, hogy a hallgatók képesek legyenek a társadalmi folyamatokról és a kommunikációról elemző módon gondolkodni. Az intellektuális készségek fejlesztése mellett hangsúlyosan szerepel a hallgatók személyes kommunikatív kompetenciájának fejlesztése, az érveléstechnika és a vitakultúra, a nyilvános beszéd és a prezentáció, a tudományos és publicisztikai jellegű írásművek alkotása.
A hallgatók részben a választott szakirányuknak megfelelően tervezhetik meg a törzsképzés tantárgyait. A kínálatban hangsúlyosan szerepelnek a társadalmi kommunikációval, a tömegkommunikációval és a médiumokkal kapcsolatos tárgyak, a média etikai, jogi, gazdasági és politikai vonatkozásai. Helyet kapnak az új médiumok, a hálózati kommunikáció valamint a kvantitatív és kvalitatív társadalomkutatási módszerek is. A szabadon választható tárgyak keretében a hallgatók filozófiai, nyelvészeti, irodalmi, esztétikai és történelmi tantárgyblokkokból választhatnak a bölcsészettudományi műveltségük elmélyítésére.
Az intézet hagyományait továbbfejlesztve az egyes választható szakirányok megtervezése még inkább a munkaerőpiac igényeinek figyelembe vételével történt. A négy választható szakirány a következő:
Újságírás (nyomatatott és on-line sajtó)
Rádiós és televíziós újságírás
Film és videó tanulmányok
Public realtions.
Az Újságírás szakirányon a hagyományos nyomtatott sajtó mellett kiemelten szerepel az on-line újságírás, az internetes portálok szerkesztése. A Film és videó tanulmányok célul tűzi ki, hogy a hallgatók elsajátítják a "rövid", elsősorban a dokumentációs produkciók létrehozásához szükséges ismereteket. A Pr szakirány különlegessége a non profit szektor igényeit szem előtt tartó képzés.
Sajtótörténet
Az elmúlt években az intézet kutatási profilja első sorban a sajtótörténet, jelesül a katolikus sajtó története Magyarországon volt. A 2002-2005-ös időszakra pályázatot nyújtottunk be az OTKÁ-hoz "A katolikus sajtó története Magyarországon" és "Sajtó és nevelés a reformkori Magyarországon" címmel. A kutatást Kókay György DSc emeritus professzor, és Ujvári Hedvig PhD vezeti. A pályázati terv kialakítása során törekedtünk arra, hogy a Kommunikáció Intézetben kialakuljon egy oktatókból és hallgatókból álló tudományos iskola, így ezekben a kutatásokban több hallgatónk is részt vesz. A kutatási téma és a pályázat kapcsán együttműködünk határon túli felsőoktatási intézményekkel (Babes Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár; Bél Mátyás Egyetem, Besztercebánya, Tanítóképző Főiskola, Szabadka) is.
Egyházi kommunikáció, egyház és társadalmi nyilvánosság
Az intézetben az elmúlt év során kutatási műhely alakult az egyházi kommunikáció tanulmányozására is. A kutatási program kapcsolódik a nyolc éve folyó, tíz országra kiterjedő "Kelet-európai Vallásosság Kutatás" programhoz, mely a PPKE BTK Vallásszociológiai Központban folyik, Tomka Miklós egyetemi tanár vezetésével, és melyben egy tucatnyi külföldi kolléga is részt vesz. A kutatási eredményekből eddig nyolc - német, egy-egy lengyel, ukrán, horvát, szlovén, magyar kötet és számtalan tanulmány jelent meg.
A program keretében Tomka Miklós egyetemi tanár vezetésével, Kiss Ulrich SJ és P. Szilczl Dóra koordinációjával folyik annak kutatása, hogy az egyház miképpen jelenik meg a társadalmi nyilvánosságban, az egyházi médiának milyen szerepe van korunkban, milyen jellemzői vannak az egyházi közösségek (egyházközségek, plébániai csoportok, megújulási mozgalmak) kommunikációjának, hogyan kapcsolódnak a társadalmi kommunikáció ezen ágensei egymáshoz. Ez intézet ez év októberében a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával, a Keresztény Közéleti Akadémiával közösen sikeres konferenciát szervezett "Média az Egyházban, Egyház a médiában" címmel.
A tervezett kutatások a szorosabb értelemben vett egyházi kommunikáción túl kiterjednek a társadalmi konfliktuskezelés, az együttműködő kommunikáció és társadalmi párbeszéd kutatására is. Karunkon kibontakozóban van a szimbolikus kultúra kutatása, különös tekintettel az intézményi kategóriákkal nem leírható vallásosságra, a hagyományos és népi vallásosságra, a keresztény lelkiség és megújulási mozgalmak hatására társadalmunkban. Az interdiszciplináris kutatás kiterjed a tömegkommunikáció érték-és vallásközvetítő képességére és korlátaira, valamint a keresztény lelkiségben és etikában rejlő erőforrásokra az együttműködő kommunikáció, a konfliktuskezelés és a társadalmi párbeszéd előmozdításában.
Kommunikáció- és médiaoktatás
A PPKE különleges figyelmet kíván fordítani a kommunikáció és a médiaismeretek oktatására az iskolákban és a felnőttképzésben. A kibontakozóban levő program Szőke-Milinte Enikő vezetésével a kommunikáció- és médiaoktatás tantereivel és a külföldi kommunikációs oktató programok hazai adaptálásával kíván foglakozni.