PR specializáció
A Kodolányi János Főiskolán - elsőként Magyarországon - 1994-ben kezdődött a kommunikációs szakemberképzés, nappali tagozaton 6 féléves oktatás keretében. A végzett hallgatók főiskolai diplomát kaptak kommunikációs szakember bejegyzéssel, illetve a betétlapon szakirányok - újságíró-lapszerkesztő, televíziós szerkesztő-riporter, rádiós szerkesztő-riporter, PR (Public Relations) megjelöléssel.
2000-ben tért át a főiskola a kreditrendszerű oktatásra, ettől kezdődően szakpárban - nyelvtanár, illetve gazdász - lehetett felvenni a kommunikációs tárgyakat. A hallgatók két diplomát kaptak, kommunikációs szakember (betétlapon a szakirány) megjelölésével.
A választható szakirányok és specializációk a következőképpen alakultak 2002-től:
Intézményi kommunikáció szakirány:
PR specializáció
Közéleti kommunikációs specialiáció
Reklám specializáció
Tömegkommunikáció szakirány:
Rádiós specializáció
Nyomtatott sajtó specializáció
TV specializáció
Internetes újságírás specializáció.
A diplomában a bejegyzés kommunikáció szakos bölcsész (betétlapon a szakirányok
megjelölésével).
Az előd alapképzési szak megnevezése: kommunikáció szak
A képzési engedélyszáma: 5943/1996.
A képzési indításának ideje, helye: Székesfehérvár, 1994. Budapest 1999.
Akkreditáció éve, helyszíne értékelése:
1999. Székesfehérvár (nappali) K 2000/2/III. sz. MAB-határozat
2002. Budapest (levelező) A 2002/7/VII/20. sz. MAB-határozat
A kiadott diplomák száma: 1289.
A képzést a képzési idő alatt el nem végző hallgatók száma. 123.
Elérhetőségeink:
Tanszékvezető: Győrffy Miklós főiskolai tanár
8000. Székesfehérvár, Fürdő utca 1.
Telefon: (22) 543-349
Fax: (22) 543-352
E-mail: tanszek_kommun@mail.kodolanyi.hu
A képzés célja, hogy felkészítsen a társadalmi kommunikáció alapvető intézményeiben kommunikációs munka végzésére. Ennek érdekében a szakon oklevelet szerzőknek legyen áttekintésük a társadalom mibenlétéről és működéséről, a társadalmi kommunikációról, mint társadalmi alrendszerről és annak fontosabb intézményeiről és színtereiről, legyenek felkészültek a társadalmi kommunikáció empirikus vizsgálatában való közreműködésre. Olyan humán értelmiségi szakemberek képzése, akik ismerik az emberiség történelme során felhalmozott alapvető egyetemes és nemzeti kulturális értékeket, ismerik az ember és környezet kapcsolatát, képesek és készek közreműködni abban, hogy a múlt és a jelen ismeretében szellemi életünk újabb értékekkel gyarapodjék, hogy az egyetemes magyarság és más nemzetek, nyelvi közösségek szellemi kapcsolata fennmaradjon és erősödjék, valamint képesek Magyarországot, a magyar kultúrát felelősen és hitelesen képviselni hivatalos és személyes nemzetközi kapcsolataikban.
A képzés során a hallgatóknak a tantervben rögzített szakképző és általános értelmiségképző modul keretében kötelező, kötelezően választandó tantárgycsoportokból és tantárgyakból álló kurzusokat kell teljesíteni. Az oktatás előadások, kiscsoportos szemináriumok és gyakorlatok formájában folyik.
Az első két szemeszterben alapozó kommunikációs képzés folyik, melynek során különböző alapozó tárgyak kerülnek oktatásra. Ezt követik a kommunikációs törzsképzés szakismereti tantárgyai, majd a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek elmélyítése céljából szakirányok választhatók.
Az alapos elméleti képzést szakmai gyakorlatok teszik teljessé. A hallgatók az 1. és a 2. félévben 1-1 hetes rádiós és TV-s, a 3. és 4. félévben 1-1 hetes lapszerkesztési és internetes gyakorlaton vesznek részt. A negyedik szemeszter végén 3 hetes nyári gyakorlatot, majd az utolsó félévben 8 hetes szakmai gyakorlatot teljesítenek a választott szakiránynak, illetve specializációnak megfelelően a nyomtatott sajtó, rádió, vagy televízió szerkesztőségében, annak valamely társadalmi-, gazdálkodószervezet kommunikációs osztályán, illetve reklám vagy PR- ügynökségén megfelelő irányítással. Ezek során a gyakorlatban is megismerik az elméletben tanultakat, megismerkednek a szakirányukkal, specializációjukkal kapcsolatos munkaterületekkel, jártasságot szereznek az egyes munkafázisokban A gyakorlat során önálló feladatokat is megoldanak.
Az általános értelmiségképző modulon belül a végzettség és szakképzettség megszerzéséhez nem szükségképpen hozzátartozó általános műveltségi tantárgyakat sajátítja el a hallgató, mely olyan ismeretek megszerzését biztosítja, amelyek a korszerű ismeretanyaghoz hozzátartoznak annak ellenére, hogy a szakképzettség szempontjából csak közvetetten hasznosíthatók.
Győrffy Miklós tanszékvezető, főiskolai tanár
D. Kiss Csaba tanszékvezető-helyettes főiskolai adjunktus
Dr. Mucsi Ferenc szakért felelős oktató
Dr. Bakonyi Kovács István
Dr. Bencédy József
Dr. Bernát István
Dr. Buza Péter
Dávid Erzsébet
Dér Csilla Ilona
Dr. Garamvölgyi László
Gayer Zoltán
Hargittai László
Dr. Házas Nikoletta
Hőnyi Ede
Kazal János
Kucsera Csaba
Dr. Lukács Tibor
Dr. Markovich Réka
Martin Endre
Márfi Tibor
Mottl Ágnes
Nagy Ildikó
Nagy Judit
Nagy Károly
Nej György
Ocsovai Gábor
Pallós Istvánné Dr. Zágoni Erzsébet
Péterffy András
Radnai Zoltán
Dr. Rétfalvi Györgyi
Rosta Péter
Dr. Sós Péter János
Dr. Szathmári István
Szekeres Csaba
Szekeresné Gáspár Judit
Dr. Szüts István
Dr. Szilágyi Erzsébet
Vadócz Péter
Varga László
Virágh Ildikó
Wacha Imre
Wisinger István