a segítő-fejlesztő-,
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara keretei között 199-ban alakult meg a Kommunikáció Intézet, amelynek feladata a Kommunikációtudományi Tanszék megalapítása volt. Az Intézet, s az annak továbbfejlesztéseként szervezett Kommunikációtudományi Tanszék alapítója és első vezetője a nemzetközi hírű tudós, Buda Béla volt. A Tanszék első akkreditációjára 199-ben került sor. Buda Béla nyugdíjazása miatt megüresedett tanszékvezetői helyének betöltésére Vass Csaba kapott meghívást, aki 2003. január 1. óta vezeti a Tanszéket. A Tanszék keretei között 2003 végén megszervezte a Kommunikáció és Társadalom kutatócsoportot, majd 2004 májusában a Kommunikáció és Társadalomtudományi Intézetet, melyeknek alapítója és első vezetője lett. Az Intézet megszervezésével párhuzamosan a Kommunikáció és Társadalom kutatócsoport vezetését Bogár László vette át. A bolognai- folyamat előírásai szerinti a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék újra akkreditációjára 2005. szeptember - én került sor, s ennek megfelelően a 2006-2007-es tanévtől az új rendszerű tanrend szerinti oktatásba kapcsolódik be a Tanszék.
Intézetünk amerikai, angol, francia, német, holland és romániai egyetemekkel és kutatókkal áll rendszeres kapcsolatban.
A Kommunikáció Tanszék három szakiránnyal kezdte működését:
a segítő-fejlesztő-,
a szervezeti-intézményi- kommunikáció és
a média szakirányokkal.
A bolognai akkreditációban az Intézet felhatalmazást kapott az
egyházi kommunikáció szakirány indítására is.
Az Intézet és a tanszék vezetője habilitált egyetemi docens - egyetemi tanári kinevezése folyamatban van -, szakirány felelősei közül az egyházi kommunikáció szakirány vezetője professzor, a többi szakirányt PhD- vel rendelkező egyetemi docens vezeti, a kutató csoport vezetője PhD- vel rendelkező, nemzetközi hírű szakember.
1. A Kommunikáció- és Társadalom Kutató Csoport - egyházi fenntartású Egyetem részeként - alapvető kutatási iránya a szakrális nyelv - és szakrális kommunikáció. A szakrális kommunikációnak négy főbb irányát különböztetjük meg:
az isteni kinyilatkoztatást
az isten és ember közötti, felszenteltek által közvetített - szűkebb értelemben
egyházi, papi - kommunikációt
az ember és isten közötti kommunikációt, az imát és
az emberek köznapi, szakrális nyelven folytatott, s a szakrális valóságot elbeszélő
kommunikációját.
A szakrális nyelv- és szakrális kommunikáció tárgykörében a kutató csoport - az Intézettel közösen - eddig három konferenciát szervezett:
az első nemzetközi konferencia volt
a második konferenciára a protestáns felsőoktatási intézményeket hívtuk meg
a harmadik konferencia egyetemek és felekezetek közötti konferencia volt
A negyedik konferenciát - az érdeklődésre tekintettel - a KGRE BTK munkatársai számára szervezzük.
A konferenciákon elhangzott előadásokat - magyar nyelven - az Intézet, a KGRE kiadványaként megjelenteti.
Munkatársaink végeznek közös kutatást is, személyileg a szakrális nyelv és szakrális kommunikáció témakörén belül
Spannraft Marcellina - a költői nyelv mellett - a szakrális nyelv nyelvészeti
sajátosságaival kapcsolatban
Komlósi Piroska a szakrális nyelvnek a családterápiában való hasznosíthatóságáról
Lázár Imre a szakrális kommunikáció sajátosságairól
Vass Csaba a köznapi nyelv és kommunikáció szakrális tartalmaival összefüggésben
szokott legtöbbször publikálni.
Az Intézet és a Kutató Csoport munkatársai között köszöntheti Lovász Irént, aki elsőként publikált magyar nyelven könyvet a szakrális kommunikáció témakörében.
A szakrális kommunikáció terén szerzett tapasztalatainkat az Intézet, más egyetemekkel és a magyarok mellett amerikai, francia, finn előadókkal közösen szervezett első, a szakrális gyógyítás témakörében szervezett Nyári Egyetemén is hasznosította. E mellett holland, német, amerikai és romániai egyetemekkel és kutatókkal állunk kapcsolatban, s folytatunk közös kutatásokat. 2006-ban az európai konferenciájának egyik magyarországi házigazdája leszünk.
3. A szervezeti kommunikáció területén, igyekezvén, hogy kialakult
kompetenciákat ne sértsünk, az egészségkommunikáció, illetve a HR területén
folytatunk kutatásokat.
E kutatásokat Lázár Imre koordinálja, s hazai- és nemzetközi fórumokon, könyvekben és folyóiratokban eredményeit publikálja is.
4. a médiával kapcsolatos kutatásokban Bogár László, Lázár Imre és Vass
Csaba folytat elsősorban kutatásokat és publikál a következő főbb témakörökben:
médiagazdaságtan, különös tekintettel a média makrogazdaságtanára és humángazdaságtanára
média és hatalom, a média helye a - Max Weber- féle értelemben vett - nemlegitim
hatalmi rendszerben
globális média
televíziós műsorok nézettségének elemzése, műsorrács készítési stratégia
közszolgálatiság
A Kutató Csoport - az Intézettel közösen - kommunikáció- és médiaelméleti beszélgetések címmel konferencia sorozatot kezdett, melynek első rendezvénye 2005. november 30-án lesz, "A média regulája" címmel. Terveink szerint ez a konferencia sorozat is nemzetközivé, egyetemközivé és intézetközivé is fejlődik, amelynek részeként együtt szeretnénk működni a hazai kutató helyekkel és kutatókkal. E konferencia sorozat előadásait is megjelentetjük.
5. A kommunikációs emberi jogok témakörében Vass Csaba
folytat kutatásokat, melynek fontosabb eredményeit folyóiratokban és könyvben
publikálta.
6. Oktatási tevékenységünkhöz kapcsolódva terveink között szerepel
két másik kommunikációtudományi terület kutatása is:
a segítő-fejlesztő kommunikáció területén belül a művészetterápia
professzionális kutatása és művelése
a nyelvi- beszélgető- és kommunikációs hálózatok
7. A kutatás módszertan területén
a kvalitatív kutatási módszerek, különös tekintettel
a hermeneutika hasznosítására a kommunikációkutatásban (Vass Csaba)
antropológiai módszerek a kommunikáció- és médiakutatásban (Lázár Imre)