A kommunikáció szakos képzés a főiskolán több mint tíz éves múltra tekinthet vissza. Az országban az elsők között jött létre. Bevezetését a Tiszántúli Református Egyházkerület kezdeményezte azt követően, hogy az intézmény az 1992. júliusi kormányhatározat nyomán az Egyházkerület fenntartásába került. 1993. szeptemberében indult a képzés nappali tagozaton a tanítói szakkal párosítva.
A szakindításkor megfogalmazódott dokumentum olyan egyházi ismeretekkel is rendelkező szakemberek képzését tűzte ki célul, akik egyrészt az egyházi tömegtájékoztatás, másrészt a régióban működő tömegkommunikációs intézmények, elsősorban a nyomtatott és az elektronikus sajtó számára biztosíthatják az utánpótlást. Az egyházi igények figyelembe vételével került a tantervbe az egyházismereti tantárgyblokk (bibliaismeret, egyháztörténet, egyház - és felekezet-ismeret), amely a szak azóta is őrzött egyik sajátossága. A másik sajátosság az alapvetően gyakorlatorientált médiaképzés. Két szakirány létesült: nyomtatott sajtó ill. elektronikus sajtó. Az utóbbin belül rádió és televízió specializáció jött létre. 1996-ban a szak a Társadalomtudományi Tanszék felügyelete alá került, s a tanító - kommunikáció szakos hallgatók számára a társadalomtudományi tanszék által meghirdetett "Ember és társadalom" műveltségterület felvétele vált kötelezővé, ami növelte társadalomtudományi ismeretek súlyát a képzésben.
Az indulás után fokozatosan egyre népszerűbbé vált a szak. A hallgatói létszám növekedése és a médiapiaci változások ugyanakkor jelentős kihívást jelentettek. A kereskedelmi csatornák elterjedésével is a hallgatók érdeklődése jelentős mértékben eltolódott az elektronikus sajtó irányába, ami érthető, hiszen ez a terület nyújtott leginkább elhelyezkedési lehetőséget számukra. Nagyobb létszámú csoportokat viszont a szerkesztőségek napi leterheltségük miatt folyamatos szakmai gyakorlatra nem szívesen fogadtak, főként úgy, hogy a hallgatók valós munkakörülményekkel gyakorlaton találkoztak először. Az önálló stúdió tervét oktatási szempontból éppen az indokolta, hogy a gyakorlati ismeretek egy részét főiskolai keretek között szerezhessék meg a hallgatók.
A saját "médiabázis" terve néhány év alatt valóra vált. 2001. októberében került átadásra a Kölcsey Stúdió, mint a televíziós (és részben a rádiós) ismeretek gyakorlati oktatási műhelye, majd 2004-ben, újabb fejlesztés eredményeként megkezdte működését a főiskola élő műsort sugárzó rádiója, a Méliusz Rádió.
Bár az oktatási tapasztalatok figyelembe vételével a tanrend többször módosult, 2002-ben jelentősebb reformra került sor. Útjára indult új szakpárként a kommunikáció-informatikus könyvtáros, a kredit-rendszer bevezetésével pedig számos új választható tárgy jelent meg a képzésben. A képzés szervezeti keretei is határozottabban körvonalazódtak: 2003. tavaszán megalakult a Társadalomtudományi Tanszéken belül a Kommunikáció Szakcsoport.
2001-2003 között ugrásszerűen nőtt a hallgatói létszám. A 2001. szeptemberében felvettek létszáma ötven fölé emelkedett, a 2002. szeptemberében indult évfolyamon - az új szakpár belépésével - nyolcvan feletti volt a kommunikáció szakosok száma, a 2003-ban már közel százötven fő, s a következő években ezen a szinten stabilizálódott.
A szak képzési formái és a képzési idő
A nappali tagozatos képzés ideje 8 félév. A jelenlegi képzési rendben társított szaknak számít: nappali képzésben csak szakpárban vehették fel eddig a hallgatók (2006-tól viszont már önálló alapszakként indul). A levelező tagozaton 6 féléves posztgraduális képzés folyik, kis létszámmal.
Tantervi egységek és főbb tantárgyak
A képzés tanterve három fő egységből áll. Ebből az első kettő a minden hallgató számára kötelező alapozó tárgyakat, illetve a szintén mindenkinek kötelező szakmai tárgyakat tartalmazza. A harmadik a szakirányú képzés, a mely a hallgató által választott szakirány kötelező és alternatív tárgyaiból és a szakirányhoz kötődő szakmai gyakorlatokból áll. Ezen kívül vannak egyéb tárgyak is: ide sorolhatók a mindenki számára kötelező egyházi tárgyak (6 kredit), valamint a szabadon választható tárgyak (12 kredit). Szakirány felvételére a második szigorlat letétele után, harmadév elejétől van lehetőség.
A kötelező alapozó tárgyak az alábbiak:
Szociológia, Szociálpszichológia, Kulturális antropológia, Társadalomkutatás módszertana, Társadalomtörténet, Magyarország modernkori története, Általános nyelvészet, Szövegtani és jelentéstani ismeretek, Kommunikációelméletek, Közgazdasági alapismeretek, Politológia, Esztétika, Korunk irodalma, Filozófiatörténet, Informatikai ismeretek.
Kötelező szakmai tárgyak a következők:
Társadalmi kommunikáció, Személyközi kommunikáció, Bevezetés a tömegkommunikációba, Retorika és beszédgyakorlat, Sajtó- és média-történet, Filmtörténet, Sajtóműfajelmélet, Gyakorlati újságírás, Sajtó-nyelv és stilisztika, Média és Internet, Rádiós alapismeretek, Televíziós alapismeretek, Marketing és PR ismeretek, Médiapedagógia, Médiajog és a médiaetika, Protokoll.
A gyakorlati jellegű órák az összóraszám több mint felét teszik ki, s arányuk a negyedik félév után fokozatosan nő. Összefüggő folyamatos szakmai gyakorlatokra a második és harmadik tanév utáni nyáron kerül sor. Az első nyári szakmai gyakorlat kéthetes, a második háromhetes. Ezen kívül heti rendszerességű szakmai gyakorlat folyik a harmadik és a negyedik évfolyamon szakirányok és specializációk szerint. Az összes kötelező szakmai gyakorlat kreditértéke 17, ehhez a hallgatók még 2-6 kreditnyi választható gyakorlati kurzust vesznek fel (pl. vágási ismeretek, fotóriporteri ismeretek, operatőri ismeretek, stb.).
Választható tárgyak (szakirányhoz nem kötötten)
A gyakorlati jelleg hangsúlyozása nem azt jelenti, hogy a kommunikáció- és médiatudományi alapokat leértékelnénk. A már említett kötelező tárgyak mellett további kurzusokat ajánlunk fel a hallgatóknak, amelyeken szakmai-elméleti ismereteiket gyarapíthatják. Jelenleg a következő, a gyakorlati képzéshez és a szakirányokhoz nem kötődő, inkább elemző jellegű kurzusokból választhatnak:
Kommunikáció és ismeretelmélet, Kommunikáció és társadalomtörténet, Media és tömegkultúra, Média és közgondolkodás, Kvalitatív és kvantitatív kutatási gyakorlatok, Manipulációs technikák a médiában, Filmelemzés.
A szakirányok és a gyakorlati képzés
A szakirányú képzés és ezen belül a gyakorlati képzés fontos eleme a saját "médiabázis". A stúdiók, szerkesztőségek kialakítása jelentős infrastrukturális beruházást jelentett, de a kapcsolódó humánerőforrás-fejlesztés sem elhanyagolható.
Ide sorolható a Debreceni Főnix című újság, amely önmeghatározása szerint a debreceni református ifjúság művelődési lapja. Kiadója a főiskola, felelős szerkesztője a gyakorló újságíró, a szak oktatója. Kommunikáció szakos hallgatók írják, diákszerkesztősége működik a főiskolán. A Kölcsey Stúdióban a televíziós és rádiós alapismeretek gyakorlati oktatása folyik. A Mélisz Rádió naponta 16 órás adásidőben sugároz, s itt a rádiós műsorkészítés minden elemével "élesben" ismerkedhetnek a hallgatók. A diáklap, a Kölcsey Stúdió és a Mélisz Rádió megalapítása és működtetése a szakirányú képzést gyakorlatorientált jellegét erősítette.
A hallgatók szakmai érdeklődésének, igényének megfelelően több gyakorlati jellegű, szakirányú képzéshez kötődő, választható kurzus hirdetünk: pl. Kreatív írás, Publicisztika műhely, Lapszerkesztés, Beszédtechika a rádiózásban, Hírszerkesztés, Rádiós műsorvezetés, Rádiós interjúkészítés.
Írott sajtó szakirány és gyakorló helyei
Az írott sajtó szakirányú képzésben résztvevő hallgatók megfelelő gyakorlati lehetőségekkel rendelkeznek, folyamatos szakmai gyakorlatukat, illetve műfajelméleti, műfajismereti, gyakorlati újságírás szemináriumaikat és újságírás speciálkollégiumaikat felkészült szakembergárda irányítása alatt végzik.
Jelenleg tíz aktív újságíró tanít a szakirányon, s már februártól további három-öt elismert publicista, illetve szerkesztő kapcsolódik be a gyakorlati képzésbe. Az induló hároméves alapképzés során tovább bővül mind a gyakorlati oktatást végzők, mind a publikálási felületet biztosító nyomtatott és online sajtóorgánumok száma.
Együttműködési megállapodás rögzíti a Hajdú-bihari Napló napilappal, a Haon online újsággal, a Tipp és a Vasárnap Reggel (Vasárnapi Napló) hetilapokkal, a Debrecen hetilappal s mellette a Debrecen Online (Deol) újsággal való szakmai és gyakorlati képzés feltételeit, de tartjuk a kapcsolatot a régió egyéb nyomtatott sajtóorgánumaival (Kelet-Magyarország, Észak-Magyarország). Diákjaink elmúlt évtizedben megjelent sajtópublikációinak számát összesíteni külön kutatómunkát igényelne, az utóbbi években havonta átlagosan 40-50 cikkük jelent meg 6-10 különböző sajtóorgánumban.
A Debreceni Főnix címmel megjelenő havi újságot az írott sajtó szakirányt választó hallgatók írják és szerkesztik. 2001 márciusa óta jelenik meg folyamatosan, jelenleg ezer példányban. A felelős szerkesztő munkáját hivatásos tervezőszerkesztő és öt diákszerkesztő segíti. 2001 márciusa óta - 44 lapszáma jelent meg.
A gyakorlati képzés hátterét nemcsak az elismert szakembergárda, a Főnix című lap, illetve diákoknak megjelenést biztosító lapfelületek adják meg, hanem szakmai műhelyeink és diákköreink tevékenysége is. A publicisztikai műhely munkájában jelenleg 26 hallgató vesz részt. Az írott sajtó tantárgyaihoz kötődően az utóbbi esztendőkben hat jegyzetet adtunk ki a sajtóműfajelmélet, a sajtótörténet, a publicisztika-történet és az esztétika tárgykörében, valamint egy válogatást a Főnix első 25 számából. További öt kiadvány előkészítés és kiadás alatt áll.
Elektronikus sajtó szakirány és gyakorló helyei
Az elektronikus sajtó szakirányon belül tovább differenciálódik a képzés: a hallgatók rádió és televízió specializáció közül választhatnak.
A Kölcsey Stúdió infrastrukturális hátteret biztosít az elektronikus sajtó, elsősorban televíziózás gyakorlati oktatásában. A Stúdió közel 100 négyzetméter alapterületű, benne televíziós és rádiós vezérlő helyiség található, illetve egy blue-boxos hírolvasó, valamint egy kerekasztal-beszélgetésre 3 kamerás felvételre alkalmas, egyben oktatóteremként is szolgáló helyiség a megfelelő technikai eszközökkel. A rádiós és televíziós felvételek rögzíthetők, felvétel után szakmailag kielemezhetők. A nagy stúdióban csak úgy, mint a vezérlőben teljes világítás és hangtechnika áll rendelkezésre.
A Kölcsey Stúdióban rendszeresen híradó és magazinműsorok készülnek. A Kölcsey Híradó kétheti, a Disputa Magazin havi gyakorisággal jelentkezik. A műsorok zártláncú televíziós rendszerben kerülnek adásba. A televízió specializáció keretében harmad-negyedéven 20-25 fő gyakorol rendszeresen a stúdióban.
Az elsőéves hallgatók még legfeljebb önszorgalomból és minimális mértékben ismerkednek a stúdióval, hiszen előbb az alapvető szakmai-elméleti ismereteket kell megszerezniük. Viszont másodéven, a televíziós és a rádiós alapismeretek oktatásában már tevékeny részt vállal a stúdió. Lehetőség nyílik a hír, tudósítás, riportkészítés csapatmunkában történő gyakorlására, továbbá az operatőri, a montírozói, a világosítási szakma alapfogásainak megismerésére.
A harmadéves hallgatók képzésében - az általános médiaismeretek oktatásán túl - elkezdődik a speciálizálódás, ismerkedés az elektronikus újságírás főbb területeivel és műfajaival. (hírműsorok, magazinműsorok, dokumentumfilm stb.) Fontos eleme az önálló műhelymunkának a főiskolai hírműsor készítése. A Kölcsey Híradó heti hírmagazin, amely elsősorban a főiskola életével foglalkozik. Jelentősége a főiskolai közélet és a hallgatói információáramlás szintjén egyre erősebb, s szándéka szerint tükröt (ha a téma úgy kívánja: görbe tükröt) állít a főiskolai hallgatók és oktatók elé. Újabban szintén rendszeresen jelentkezik a témák, események hátterét bemutató magazinműsor, a Disputa.
A negyedéves hallgatók a televíziós szakma alapjainak birtokában egyre több önálló produkcióval jelentkeznek, ebből több alkotás nyert díjat, elismerést hazai filmes versenyeken.
2004-ben minőségi előrelépés történt a rádiós specializáció terén: Az ORTT-vel kötött megállapodás értelmében 2004. október 31-én megkezdte adását a Méliusz Rádió. A legkorszerűbb építészeti és akusztikus technikára alapozott stúdiókomplexum a már korábban is működő Kölcsey Stúdióval egy folyosón, de attól elkülönülten kapott helyet. A gondosan összeválogatott digitális eszközök rendszere a Magyar Rádió RT. műszaki szakértői szerint is kiváló vételi lehetőséget produkál. A létesítmény hasznos alapterülete 300 négyzetméter, ami magában foglalja az előkészítő helyiségeket, (szinkronizált számítógépes munkahelyekkel), a 6 mikrofonnal felszerelt stúdiót, a hírolvasó stúdiót, a nagy és a kisvezérlő, (utóbbi a zenei műsorok adásának helyszíne), a szerverszobát, az adótoronnyal, a montírozó állásokkal, valamint a műsorszervezést, és egyéb karbantartó szobákat. A rádióállomás igény szerint bővíthető. A rádióadás elérhető a városi UPC hálózaton is, és a www.meliuszradio.hu oldalon online módon hallgatható.
A rádiós szakirányt választó hallgatók napi tizenhat órás adásidőben, reggel hattól este tíz óráig vannak beosztva, s így folytatják gyakorlatukat évközben és a nyári szünetben is, előzetes előre egyeztetett terv szerint. Közműsor-szolgáltatás keretében, kisközösségi rádióban, a rádiós műsorkészítés minden elemével "élesben" ismerkedhetnek a hallgatók a megfelelő alapozó képzés után. Munkájukat napi felelős szerkesztők (mintegy tucatnyi tapasztalt gyakorló rádiós újságíró) segítik, a főszerkesztő irányításával. A rádiós szakirányt választók létszáma a 3-4. éven együtt kb. ötven hallgató.
A saját médiabázis létrehozása azonban nem azt jelenti, hogy a külső gyakorló helyek feleslegessé váltak volna, inkább azt, hogy a helyi bázison gyakorlatra szert tett hallgatók nagyobb hatékonysággal és több sikerrel vehetnek részt a külső szerkesztőségi gyakorlatokon. Szakmai gyakorlatra nemcsak helyben, hanem országos médiumoknál is sor kerül. Élő, intenzív a kapcsolat e tekintetben a Magyar Rádió RT-vel, a Magyar Televízió RT-vel, a HÍR TV-vel, az RTL Klub-bal és a TV 2-vel. Helyben együttműködési megállapodások garantálják a munkaadó intéz-ményekkel való folyamatos kapcsolattartást.
Az elektronikus sajtó szakirányon jelenleg két főiskolai jegyzet segíti a hallgatók felkészülését (Bevezetés a rádiózásba - Rádiós alapismeretek, A rádiózás gyakorlata - Gyakorlati rádiózás.), további kettő pedig megjelenés alatt áll (Televíziós szakismeretek - Bevezetés a televízió-zásba, Interjúválogatás - Rádiós és televíziós beszélgetések színe-java)
Tapasztalataink és felméréseink szerint a végzett hallgatók mintegy egyharmada helyezkedett el a sajtó és a média területén. Részben helyben, Debrecenben, illetve a szűkebb régióban (Hajdú-Biharban), illetve lakóhelyük közelében vagy a fővárosban kaptak állást. A munkaadók visszajelzései alapján elmondhatjuk, hogy a régióban működő szerkesztőségek számára a főiskolán végzett hallgatók fontos szakember-utánpótlást jelentenek. Csak Debrecenben közel harminc volt hallgatónk dolgozik a média területén.
A hallgatók körülbelül egyötöde egyéb kommunikációs területen hasznosítja diplomáját: sajtóreferensként, szóvivőként, médiamenedzserként, továbbá intézmények, közepes és nagyobb cégek, civil szervezetek kommunikációs szakembereként, PR-munkatársként, reklámszervezőként. Nem tagadhatjuk azonban, hogy a szakalapításkor megfogalmazott elképzelésekhez képest kis számban kerültek egyházi alkalmazásba, ami magyarázható részben azzal, hogy az egyházi tömegtájékoztatás bővülése, illetve differenciálódása (legalábbis a református egyház intézményeiben) egyelőre elmaradt a szakalapításkor megfogalmazott várakozásoktól.
A magas hallgatói létszám miatt és a munkaerőpiaci változások miatt új szakirányok bevezetését tervezzük az induló új alapképzésben.