1992 szeptemberében indult az ELTE Esztétika Tanszékének gondozásában a Kommunikáció (Média) Szak, és jelenleg a Művészet-elmélet és Médiakutatási Intézetben (MMI) működik. Az EMC az ország első olyan médiaoktatási intézménye, mely egyetemi diplomát ad hallgatóinak. A képzés négy éves. Az induláskor az Esztétika Tanszék, a Szociológiai Intézet tanárai valamint az újságíró szakma legjobbjaiból álló csapat dolgozta ki az oktatási programot. A szak sajátos arculatát a gyakorlatiasabb pályaorientáltság szak és az elméleti (kutató) programok ötvözése adja. Jelenleg a Média Centrum az írott és elektronikus sajtóban, sajtófotóban, média-, illetve sajtójogban, média-dizájnban, számítógépes ismeretekben, a reklám és PR ágazatban nyújt képzést. A képzés harmadik éve elején a hallgatók szakosodnak, mely szerint az írott, rádiós vagy televíziós újságírói szakirányban vagy pedig az elméletibb képzést nyújtó médiaszakember szakirányban folytatják tanulmányaikat. A szak infrastruktúrája kiépítésében nagy szerepet játszottak a következő támogatók: a Művelődési Minisztérium segítségén túl a FEFA és TEMPUS pályázatok anyagi lehetőségei, a Kanadai Állam, a Soros Alapítvány, a hollandiai Windesheim Chirselijke Hooschool, az amerikai Cardozo Law School, a North Carolina University és a German Marshall Fund segítette az infrastruktúra és a tanterv kiépítését. Szponzorálásával sok hazai cég támogatta a szak munkáját.
A szak előadásait, illetve gyakorlatait az MMI főállású oktatói és külsős óraadó tanárok tartják. Jelenleg a szak létszáma évfolyamonként mintegy 75 fő. A szakra hagyományosan sokszoros a túljelentkezés, ami lehetővé tette, hogy a szak válogasson a legjobb képességű, illetve legjobb eredményekkel rendelkező felvételizők közül. E kitüntetett figyelem többek között annak köszönhető, hogy - mint az kitűnik a szak által 2002-ben végzett vizsgálatból - a szak végzősei szinte kivétel nélkül a kommunikációs iparban, illetve tudományban helyezkedtek el. Ma jószerivel nincs olyan vezető offline vagy online médiavállalat, üzleti kommunikációs cég, médiaszabályozói intézmény Magyarországon, ahol nem találhatók egykori ELTE kommunikáció szakos diákok. Az EMC végzett hallgatói közül jónéhányan neves brit, amerikai, német, francia és svájci egyetemeken folytattak további tanulmányokat.
1994-től sikerült kiépíteni az ország egyik legkorszerűbb laboratóriumi hálózatát: 80 munkahelyes számítógépteremben sajátítják el a hallgatók a szöveg- és képszerkesztési ismereteiket, valamint az internettel kapcsolatos készségeket. A high-tech tévéstúdióban (felépült 1997-ben) gyakorolhatják a riportkészítés, -rögzítés, -vágás, jelenet-tervezés, reklámkészítés elemeit. A rádióstúdióban az elsők között, 1996-ban sikerült elindítani az internetes rádiózást, a szakon működő Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) az interneten és kis teljesítményű adójával analóg is sugározza műsorát, melyez a szak hallgatói készítenek. Itt sajátítják el a hallgatók a gyakorlati rádiózás elemeit. A szak elméleti arculatát az angolszász media studies és a kortárs kultúrakutatás interpretatív hagyománya határozza meg a legmarkánsabban. Az elméletibb kurzusok témái között a szak erősségeinek számítanak az olyan területek, mint a kulturális emlékezet kérdései, a televíziózás és a rádiózás legújabb fejleményeinek értelmezései, a szerzőség és a szöveg elméletei vagy a kommunikáció és az igazságosság összefüggései. Az EMC rendes oktatási-akadémiai tevékenysége mellett élénken reflektál a világ mediatizált eseményeire. Az elmúlt években nagy sajtóvisszhangot kiváltó konferenciákat és kerekasztalokat szerveztek a szak hallgatói olyan témákkal kapcsolatban, mint 9/11 nyilvánosságelméleti kérdései, az iraki háború mediatizáltságának problémái, a valóságshow-k médiaelméleti értelmezései vagy a televízió és az erőszak szövevényes összefüggései.
A 2006/2007-es tanév kezdetekor lép be az első B.A. évfolyam az EMC-be. A 2006 szeptemberében induló két B.A. program előreláthatólag 25-25 hallgató számára nyújt továbbtanulási lehetőséget. Az ELTE Bölcsészkaránnak "Szabad bölcsészet" B.A. programja esztétika, filmelmélet és filmtörténet, filozófia, kommunikáció és művészettörténet szakirányon nyújt képzést, míg a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet B.A. programjának hallgatói újságíró és elméleti média-szakember szakirányra specializálódhatnak. A B.A. képzés tartalma, illetve szerkezete választ ad azokra, a felsőoktatással szembeni kihívásokra, melyek egy vonatkozásban túl specializáltnak, más vonatkozásban túl általánosnak láttatták a négy-öt éves egyetemi képzést. A B.A. programok egyszerre ajánlanak testreszabott programoknak az immár igen különböző célokkal és motívációkkal kommunikációt hallgatni kívánó hallgatóknak. Az EMC-ben hallgatható B.A. program értelmes választás az olyan végzők középiskolásoknak, akik úgyszólván belenőve egy-egy kommunikációs technológiai tudás- és készségkörnyezetbe, kései tizenévesen immár csaknem kész szakemberként léphetnek a tudásipar munkaerőpiacára, és számukra a program e választásukat alapozza meg felsőoktatási végzettséggel. Az EMC B.A. programjai ugyanakkor azoknak a diákoknak is kézenfekvő megoldáskéntállhatnak rendelkezésre, akik egy vagy több kommunikációs szakma csínját-bínját az egyetemen kívánják elsajátítani. Ugyanakkor az EMC B.A. programjai jó alapokat nyújtó lehetőséget kívánnak az olyan hallgatóknak is, akik a B.A. képzést lényegében nekifutásnak tekintik egy hosszabb távú tudományos karrier elején.
Az ELTE BTK "Szabad bölcsészet" B.A. program az ELTE három intézete (Művészetelméleti és Médiakutatási, Filozófiai, Művészet-történeti) összefogásával jön létre. A Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet "Kommunikáci és Médiatudomány" B.A. programja a jelenlegi a négyéves képzés átalakításából születik. A két program alapelve, hogy az alapképzés keretei között, rugalmas curriculum kialakításával hatékony közös részt hoz létre, s megőrzi az alapító intézetekben korábban működő szakok sajátosságait. Az egységes diploma által meghatározott alapkövetelményen túl a programban meghatározott modulok lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók saját igényeiknek megfelelően alakítsák, specifikálják tanrendjüket és így a kapott egyetemi diploma tartalmát is. A két B.A. program célja, hogy hat szemeszter után a diplomával rendelkezők megfelelő jártasságot szerezzenek a kultúrát meghatározó és befolyásoló tényezők felismerésében és azok hatásmechanizmusainak meghatározásában. A programok olyan gyakorlati ismeretekkel kívánják felruházni hallgatóit, amelynek segítségével képesek lesznek egy értékelő, elemző attitűd kialakítására, amely minden kulturális (illetve kommunikációs) terülten végzett szakma elengedhetetlen feltétele. A végzett hallgatók elsajátítják az analitikus gondolkodás készségét, a szövegek és az újabb, nem elsősorban szöveges médiumok elemzésének képességét, illetve azt a tudást, amelynek segítségével felismerik az újabb médiumok jelentőségét, a kultúrára gyakorolt potenciális hatásukat.
A két B.A. program azon meggyőződésre alaulva jött létre, hogy a világban és főként az Európai Unióban kialakuló multikulturális közegben még inkább szükség van azokra az ismeretekre, amelyek segítenek kiigazodni a hibrid kulturális normák között, és ezek kihasználásával és erősítésével segítenek megteremteni, illetve megerősítetni az egyének identitását. Az újabb és sokszor nem a vezető társadalmi csoportok által kialakított tartalmak, illetve megjelenési formák hatásmechanizmusának elemzéséhez nélkülözhetetlen a klasszikus filozófiai, művészettörténeti és esztétikai gondolkodás széles körű ismerete. E nélkül érthetetlen és értelmezhetetlen minden kortárs művészeti vagy kommunikációs tevékenység. A programok felkészítenek a jogi, gazdasági és bölcsész ismeretek magasabb szintű (M.A.) elsajátítására is. Az itt megszerzett diploma egyrészt bármilyen, a kultúrához és a kommunikációhoz tartozó, középvezetői szintű állás betöltésére alkalmassá teszi a hallgatókat, másrészt olyan készséget és tudást ad, amelyek a felsőbb szintű képzésben alapvető elemzési, szövegértési és alkotási, kommunikációs készségeket biztosítják. A szakok által nyújtott diploma tehát olyan alapvető jártasság elsajátítását ígéri, amely számos társadalmi tevékenység feltétele. A végzett hallgatók megállják a helyüket a nemzetközi munkaerőpiacon, de a felső szintű oktatásban is. A multikulturális lét egyik legégetőbb kérdése a kisebbségi csoportok helyzetének kezelése mind a társadalom mind az egyén szintjén. A Szabad bölcsészet és a Kommunikáció és média-tudomány programok által összefogott egyetemi intézetek eddig is elöl jártak a problémák nyílt megvitatásában, most azonban a kialakított tantervekben és a tervezett továbbképzésekben konkrétan is megjelenítik ezt a törekvést. Tananyagaikban szerepel a kisebbségi lét társadalmi és kulturális vetületeinek ismertetése. A programok célja a megfelelő érzékenység kialakítása, amely éppen a kultúrát irányító, abban dolgozó szakemberek számára elengedhetetlen, de alapja minden, a kultúrát és gazdaságot meghatározó munkakörnek is.
A liberal arts, vagyis szabad bölcsészet BA program tulajdonképp nem más, mint maga a klasszikus bölcsészet korszerű társadalomtudományi kontextusban, kellő mértékben modernizálva. A XXI. század elején a kései modern társadalomnak szüksége van olyan szakemberekre, akik képesek magának a kulturális termelésnek a fogalmára és gyakorlatára reflektálni, s ezek a szabad bölcsészek. Olyan BA az, amely egyszerre tesz képessé a filozófia, művészettörténet, esztétika, kommunikáció, film MA szakokra való beiratkozásra, felvételire. Mindazok tehát, akik hosszú távon újságírók, filozófiával, esztétikával, filmelmélettel, művészettörténettel, kommunikációkutatással foglalkozó szakemberek kívánnak lenni, az ELTE szabad bölcsész B.A. programjában találják meg a helyüket és indulhatnak további stúdiumok felé. Az ELTE MMI Kommunikáció és Médiatudomány B.A. programja emellett olyan egyetemistáknak is ajánl továbbtanulási lehetőségeket, akik a média gyakorlatibb kérdései, azaz a médiaprodukció, a szövegelőállítás, a kommunikációszabályozás vagy a digitális infokommunikáció kérdései iránt érdeklődnek. A két program tervezi angol nyelvű képzés megszervezését, a hozzá tartozó speciális tananyagok létrehozását. Ahol erre lehetőség mutatkozik, a programok fontosnak tartják a tananyagok digitális formájú változatainak létrehozását, illetve közzé tételét
Különösen fontos, hogy az ELTE Szabad bölcsészet, illetve a Kommunikáció és Médiatudomány B.A. programja olyan modulokat tartalmaz, amelyek valamelyike egységesen, bizonyosan elérhető az ország, illetve a magyarul oktató határon kívüli területeken tanulók számára is. Épp ezért a klasszikus bölcsészeti normák, illetve a média és kommunikáció társadalomtudományi megalapozása jelentős része komoly szerepet játszik a két program curriculuma első pillanatától fogva: joggal bízván abban, hogy olyan ismereteket tételez, amelyek széles társadalmi osztályok számára, komoly regionális eltérések nélkül is érvényesek. Azaz igen kevés lépcsőfüggvény típusú bemenet, illetve tanegység szerepel az első évben, elég sok - plurális - kapaszkodási, kulturális azonossági pontot kínál a program a legeltérőbb helyzetből érkezőknek. Ennyiben a liberal arts, illetve a media studies afféle magyarországi "melting pot", amelynek lényege épp annak a kulturális középnek, illetve kánonnak a megteremtése, amely nélkül lehetetlen a kulturális örökségek intergenerációs hagyományozása. Minőségi tudást - mindenkinek, ezt a múzeumokban használt jelszót kívánja megvalósítani az ELTE Szabad bölcsészet, illetve Kommunikáció és Médiatudomány B.A. programja.
Az EMC tervei szerint az alapképzés átalakítása magától értetődően vonja maga után a graduális szakasz átalakítását (MA) is. A tervek szerint a kommunikáció- és médiatudományi mesterképzés célja, hogy bevezesse a hallgatót a tudományos kutatás módszereibe, hozzásegítse szemléletének kialakulásához olyan ismeretanyag felkínálásával, amely a szabad bölcsész, illetve a kommunikáció- és médiatudományi szak BA szakaszában megszerzett általános bölcsész, médiaelméleti és társadalomtudományi ismereteire épül. A tervek szerint a mesterképzés két éve alatt nem kívánja a képzés megismételni a BA szakaszban már elsajátított alapismereteket, így olyan hallgatókat látnak szívesen a mesterkurzuson, akik a felvételin meggyőzően igazolják felkészült-ségüket az MA szempontjából propedeutikainak tekintett tananyagban, ugyanakkor készek a mesterkurzus ideje alatt megkövetelt - folyamatos szakmai felügyelet alatt végzett - önálló munkára. Az önállóságot a hallgatók sajátos igényeinek megfelelő lexikális és háttértudás motivált elsajátításában kulcsfontosságúnak tratja a M.A. programot előkészítő munka: a képzés rendje és a rendelkezésre álló idő az előadás-sorozatokon szükségképp csak az általános elméleti, illetve szakmai kérdések felvezetését teszi lehetővé. A közvetlen oktató-hallgató kapcsolat kialakítására csak a gyakorlati órákon, különösen a BA szakasz MA-előkészítő foglalkozásain nyílik lehetőség. A tervek szerint a hallgatók így az érintett diszciplinák neves kutatóinak és oktatóinak személyében olyan konzultációs lehetőséghez jutnak, amely minden lehetséges eszközt megad számukra a komplex megközelítés egyedi alkalmazásához és szakterületükön európai szintű, versenyképes tudás megszerzéséhez. A szabad bölcsész és a kommunikáció- és médiatudomány szak kiemelkedő képességű hallgatói tanulmányaikat saját előrehaladásuk ütemében állíthatják össze. Lehetőség lesz a szak iskolásabb elvégzésére, melynek során a hallgatók a jelenleg kötelező tantárgyakat sajátítják el, de arra is mód lesz, hogy már a szakmai törzsképzés szemináriumait is emelt szintű és emelt óraszámú foglalkozásokon, a szokásosnál jóval nagyobb mélységben tanulmányozzák. A tehetséggondozást szolgálja ezen túl a médiakutatás módszertanának rendszeres módon történő beépítése a tantárgyi kínálatba. Ezek körébe tartoznak az első éves hallgatóknak felkínált módszertani bevezetések, majd a másod és harmad éves hallgatók által látogatott szakdolgozati, illetve műhelyszemináriumok. Ez utóbbiakon a hallgatók a szakma legfontosabb fogásait sajátítják el, a szeminárium vezetőjének rendszeres személyre szabott irányítása alatt.