BME-Unesco
Információs Társadalom- és Trendkutató Központ*

Pintér Róbert

pinter.robert@ittk.hu

 

Az információs társadalom szolgálatában: értékek, célok, alapelvek

"Megérteni és közvetíteni az információs kihívást": ezzel a mottóval indult el 1998 januárjában a BME-UNESCO Információs Társadalom- és Trendkutató Központja (ITTK), amely mára az információs társadalom témakörének (information society studies) nemzetközileg elismert hazai intézetévé fejlődött. Küldetésnyilatkozatunk alapján az ITTK színvonalas, független és interdiszciplináris kutatásokat folytat az információs társadalom kérdéseinek különböző vetületeiről - az információtechnológiai forradalom trendjeiről, ennek társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai hatásairól. E kutatások eredményeit sokféle módon hasznosítja, egyaránt adva tudományos, gazdasági és emberi válaszokat.

A Központ vagyona az a szellemi tőke, amely működése köré összpontosul. Intézményi hátteret, kommunikációs közeget és megfelelő infrastruktúrát adunk újfajta, kooperatív tudástermelő folyamatoknak, terepet új ötletek megjelenítésének és érlelésének, nagy nyilvánosságot a sorsdöntőnek érzett kérdéseknek. Fiatal kutatók sorának "felnövekedéséhez" járulunk hozzá, akik nemzetközi színvonalon képesek foglalkozni az információs társadalom témavilágának egyes részterületeivel. A hazai tapasztalatokat és eredményeket ugyanakkor feltétlenül meg akarjuk jeleníteni a világ számára is, miközben a hasonló témákkal foglalkozó európai (és Európán kívüli) szakmai műhelyek hálózatának egyik "csomópontjaként" minél több hasznosítható tudást próbálunk "importálni".

A Központ nyitott szellemi műhely. Szakmai és kutatási partnerek sorával tart folyamatos kapcsolatot, arra törekedve, hogy mind több fiatal, pályakezdő kutató és szakember találjon "könnyű utat" az együttműködés első lépéseinek megtételéhez - abban a reményben, hogy az érdeklődőből viszonylag gyorsan tudástermelő "szövetséges" válhat.


Honnan és hogyan érkeztünk el napjainkig?

1997-98 fordulója sokat ígért az információs társadalom hazai politikatörténetében: ez volt az az időszak, amikor a később ITTK-ként megalakult kutatóintézet első koncepciója kifejezetten erre a "stratégiai erőtérre szabottan" megszületett. Az akkori elképzelések szerint a mindenkori kormány információs társadalom politikájának szakmai háttérmunkáját kívánta volna végezni, és ennek megfelelően indult el az előkészítés aprómunkája. Aztán 1998 elején az információs társadalom kérdésköre - a kész kormányelőterjesztés ellenére - lekerült a napirendről, majd a kormányváltással további két évre kiszorult a politikai szótárból. Az Intézet megalakításával viszont nem kívántunk várni. A BME akkori rektorának, Detrekői Ákosnak és a Magyar UNESCO-bizottság akkori titkárának, Rózsa Mihálynak a támogatásával viszonylag gyorsan sikerült megtalálni a helyet és funkciót: az ITTK-t 1998 január végén független, önfenntartó egyetemi kutatóintézetként hozta létre a Budapesti Műszaki Egyetem Egyetemi Tanácsa, Z. Karvalics Lászlót nevezve ki igazgatónak.

Az induláskor rendelkezésre álló minimális forrás birtokában az első időszak jellegzetes tevékenysége a szakmai események szervezése volt. Ezek közül kiemelkedett az 1998 tavaszi nemzetközi konferencia (World Leading Schoolnet Countries Roundtable) és a számos hazai egyetemen tartott beszélgetéssorozat, "Az információs korszak értelmisége", illetve az 1999-es Internet-Galaxison előadott információs társadalom bábjáték.

Az intézet első önálló elemző tanulmánya az információtechnológiai termékek forgalmának élénkítését szolgáló szingapúri egyezmény (Information Technology Agreement) magyarországi sorsának alapos áttekintését adta. "Növekedési pályára" annak köszönhetően sikerült állni, hogy az Európai Unió ESIS II. projektjének (European Survey of Information Society) magyar adatszolgáltatási feladatait elnyerve egy 2 éves, megfelelően finanszírozott "alapprojekt" köré lehetett építeni a kiegészítő tevékenységeket.

Az ITTK 1999 végén költözött az egyetem R-épületének második emeletére (2005 nyara óta a Stoczek-épületben található az Intézet), és az Országos Foglalkoztatási Alap pályázatát elnyerve ekkor alakult ki az a távmunkára épülő foglalkoztatási szerkezet, amelyben azóta is dolgozunk: részben közalkalmazottként, részben szerződéses munkatársként a kutatási-és projektfeladatok 15-20 főnek adnak állandó munkát.

Az ITTK 1999-ben indította el azt a két, mai napig működő, jellegadó szakmai-publikációs formát, amelyek ismertté és elfogadottá tették a nevét a szakmai közéletben: a hetente megjelenő online INFINIT Hírlevelet (INFormációs Társadalom - INternet - InformációTechnológia, www.ittk.hu/infinit) és a Kutatási Jelentést (az ugyanezen a területen született hazai tanulmányokat összegyűjtő és megjelentető közlönyt).

1999 és 2001, az ESIS-program két éve alatt kutatói oldalról a "merre megy a világ" átfogó kérdéskörén belül különösen az új politikai-gazdasági-társadalmi működésmódokkal, az új személyiségtípus(ok) formálódásával, az ország versenyképesebbé tételének esélyeivel és módjaival, a globális, lokális és individuális válaszok és szempontok rendszerével és a hazai informatikai és tudásipar útkeresésének és tájékozódásának támogatásával foglalkoztunk. Ekkor indult el mai napig tartó együttműködésünk a magyar teleház-mozgalommal, az információs társadalom építésének talán legfontosabb civil "aktorával". Tanulmányok sorában foglalkoztunk az információs korszak társadalompolitikai kérdéseivel (elektronikus gazdaságfejlesztés, kulturális stratégia), számos ország politikáját elemeztük a "legjobb gyakorlatok" keresésének szándékával. Ez az időszak az "akadémiai" profil megerősítését, ill. a kutatói feladatok leszűkítését, fókuszálását hozta. Munkánk középpontjába egyre inkább az Internet-jelenség került, amit két nagy projektnek köszönhettünk.

2001-től az ITTK kezdeményezésére indult el a World Internet Project (WIP) magyar adatfelvételének tíz éves programja, amelyben a TÁRKI és az ELTE ITHAKA partnereként azóta is részt veszünk. A WIP a magyar társadalomban megjelenő és terjedő Internet-kultúra "krónikása", a kutatás eredményei az elterjedésre ill. a használatra vonatkozó ismeretek standard igazodási pontjai. Evvel párhuzamosan indult el két és fél éves kutatási programunk is a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program (NKFP) keretében: az "Internet és társadalomtudomány", amely számos úttörő feladat ellátását kezdte meg.

Nem véletlen, hogy 2001 végén sikerült életre hívni az információs társadalom tudományának magyar nyelvű, negyedéves társadalom-elméleti közlönyét is, az Információs Társadalom című folyóiratot, és előbb a Bagolyvár, majd az Aula Kiadó támogatásával elindítani az információs társadalommal foglalkozó szakkönyvkiadási programot, amelyet jelenleg a Gondolattal közösen gondozunk.

Az ITTK történetének mai napig tartó, utolsó szakaszában a jellegadó tevékenységgé az induláskor tervezett, de csak évekkel később kiteljesedő szerep, az információs társadalommal kapcsolatos kormányzati munka támogatása lett. Először a 2000-ben létrejött Informatikai Kormánybiztosság (IKB) és az akkori stratégiai programok (Széchenyi Terv Információs Társadalom-és Gazdaságfejlesztési Program, Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS), E-kormányzat stratégia), majd a 2002-ben létrejött Informatikai-és Hírközlési Minisztérium (IHM) és annak Magyar Információs Társadalom Stratégiája (MITS) vált kiemelt tevékenységi területté, s melléjük csatlakozott az Elektronikus Kormányzati Központ (EKK) is. Számtalan háttértanulmányt, részvizsgálatot, ajánlást készítettünk, újabban már az előrehaladás mérését szolgáló monitoring-vizsgálatok érdekében.


Az ITTK Csoport és az ITOK hálózat kialakulása

Evvel párhuzamosan megváltozott az intézet "pozicionálása". 2003 elején megkezdtük egy országos Információs Társadalom Oktató-Kutató hálózat (ITOK) kialakítását, amely a hazai felsőoktatás számos intézményében látott hozzá ugyanazokhoz a feladatokhoz, mint amelyekkel valamikor az ITTK indult. A hálózat azóta "franchise"-szerűen nő, a szakmai-koordinációs központ egyelőre a Budapesti Műszaki Egyetem, de mind több feladat kerül "decentralizáltan" valamelyik ITOK hatáskörébe (pl. Győr a pályázati fővállalkozás, Eger és Sopron a közös online e-learning platform gazdája). Ennek megfelelően lépéseket tettünk az ITTK kutatási profiljának még határozottabb leszűkítésére és a kiadói feladatok lassú "kiszervezésére" is, miközben a projektfelvevő képességet és "felületet" tovább növeltük.

Létrejött az INFONIA Alapítvány, amely részben az ITTK első éveit segítő rangos Szakmai Tanácsadó Testület (SZTT) feladatait vette át, részben megkezdte a kiadói-szerkesztői munka átvételét (könyvprogram, folyóirat-kiadás és Kutatási Jelentés kiadása), s végül minden, nem elsősorban "akadémiai" kutatás gondozását. Ösztöndíjas kutatási konstrukcióival, non-profit jellegével az INFONIA remekül egészíti ki az ITTK akadémiai tevékenységét.

Ugyancsak a "profiltisztítás" jegyében jöttek létre illetve "pörögtek ki" az ITTK-ból azok a kis cégek, amelyeknek esélye nyílt arra, hogy az Intézetben megkezdett tevékenységet piaci ígéretek jegyében immár önállóan folytassák tovább. Az INFINIT Market online piackutatásra szakosodott, az INFINIT Műhely alkalmazott empirikus kutatásokat végez, az INFI-Net a Webes tartalomszolgáltatásokra szakosodott az INFINIT Intelligence pedig a hírvadászat és a hírlevél-szerkesztés elismert specialistájává fejlődött.

Az ITTK, az INFONIA Alapítvány és a spin-off cégek így együtt alkotják az ITTK Csoportot: számos szállal összekapcsolva, de mégis nagy önállósággal és elkülönülő felelősséggel. Talán nem hangzik szerénytelenül a "Csoport" elnevezés, hiszen valóban arról van szó, hogy mostantól már ebben a némiképp "összetettebb" intézményi térben dolgozunk tovább.


Az ITTK Csoport kommunikációval kapcsolatos kutatásai az elmúlt egy-két évben

A 2004-es évben számos kutatási projekten dolgozott az ITTK Csoport. Miután működésünk finanszírozását javarészt ezek a munkák - illetve kisebb mértékben a támogatások és az elnyert pályázatok - jelentik, ezért meghatározó szerepet töltenek be az életünkben. Az elmúlt időszakban következő nagyobb tématerületekkel foglalkoztunk: digitális média, mobiltelefónia, társadalmi tőke, globális információs társadalmi fejlődés, magyar információs társadalom és stratégia, hírközlési szabályozás, e-kormányzat, esélyegyenlőség és oktatás.

A támogatás forrása: Informatikai és Hírközlési Minisztérium

A támogatás rövid leírása: az információs társadalom 2004-es monitoring-rendszerének koordinációja, adatokkal való feltöltése, ellenőrzése, továbbfejlesztése. A Magyar Információs Társadalom Stratégia főirány-füzeteinek elkészítése.

Az ITTK információs társadalom népszerűsítő projektjeinek támogatása, az ITOK-hálózat szervezése és továbbépítése, pályázatainak elkészítése, az Információs Társadalom Szakmai Napok megszervezése, az Információs Társadalom Szakmai Klub működtetése.

A projekt megnevezése: A jövő digitális médiaszolgáltatási térképe (2004-2005)

Megrendelője: Országos Rádió és Televíziós Testület

A kutatás rövid leírása: A kutatás során arra kerestük a választ, hogy milyen forgatókönyv alapján zajlik a digitális televíziózás bevezetése világszerte, és mi várható e téren Magyarországon. Megpróbáltuk felfedni, hogy mely mozgatórugók befolyásolják e folyamatokat, és hogy mit tartogat számunkra a DTT az elkövetkező 5-10 évben.

A projekt megnevezése: Mobile World Development Report (MWDR)

Megrendelője: Pannon GSM

A kutatás rövid leírása: Az Mobile World Development Report a mobil-technológia és mobilkommunikáció 2004-es nemzetközi trendjeit térképezte fel. Az adatgyűjtés és -feldolgozás gyakorlatilag egész évben folyt a témában vezetőnek számító site-ok monitorozásával. Az idén először összeállított jelentésnek a jövőben előre láthatólag folytatása is lesz.

A projekt megnevezése: World Internet Projekt - Társadalmi tőke és Internet-használat összefüggéseinek kutatása

A kutatás rövid leírása: A hazai lakosság körében az egyik legnagyobb mintával rendelkező WIP 2004-ben már negyedik alkalommal gyűjtött adatokat az Internet társadalomra gyakorolt hatásairól. Ennek egyik fontos dimenziója az, hogy a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök miként hatnak a társadalmi integrációra, a kisközösségek kohéziójára, az egyén társas viszonyaira. Kutatásunk ebben a vitában foglal állást.

A projekt megnevezése: Information Society World Progress Report 2004 - A világ előrehaladása az információs társadalom terén 2004-ben

Megrendelője: Informatikai és Hírközlési Minisztérium

A kutatás rövid leírása: Ebben a jelentésben hagyományteremtő jelleggel a 2004-es információs társadalmi mozgásokat vettük górcső alá. A tanulmány négy tartalmi részből áll:

Az e-felkészültségi (e-readiness) módszerekkel az elmúlt 12 hónapban előállt nagy országrangsorokat és az azokból kiolvasható mozgásokat foglaljuk össze.

A második fejezetben az államok és a politika felől mutatjuk be a 2004-es fejlettséget és a legfontosabb kérdéseket.

A tanulmány legvaskosabb részét a trend-és hírelemzést nyújtó negyedik fejezet adja, ami részletekbe menően mutatja be azokat a forró témákat, amelyek 2004-ben uralták az információs társadalmi diskurzusokat

Végül, a negyedik fejezetben a tudományos szférában kitapintható elmozdulásokra fókuszálunk.

A projekt megnevezése: A magyar információs társadalom 2004-ben - éves jelentés

Megrendelője: NETI Kht.

A kutatás rövid leírása: olyan, hagyományteremtőnek szánt jelentést állítottunk össze, amely mostantól - reményeink szerint - minden év végén áttekinti, hogy az információs társadalom "közpolitikai" metszetében milyen fejlemények, változások, trendek jellemezték az országot, mindez hogyan illeszkedik a nemzetközi mozgásokhoz, illetve ez idő alatt melyek voltak az ún. "legjobb gyakorlatok".

A projekt megnevezése: Kutatás a Nemzeti Hírközlési Hatóság pozícionálására az informatikai piaci állami szerepvállalás keretén belül, szabályozási és hatósági hatáskörökben

Megrendelője: Nemzeti Hírközlési Hatóság

A kutatás rövid leírása: Az informatikai piac felmérése, rétegződése: termékpiac, technológiák, tőkepiac, ezen belüli, elméleti és kialakult al- és részpiacok meghatározása. Az állami piacszabályozás lehetséges irányai, területei, és alternatívái, a kimutatható nemzetközi hatások, nemzetközi példák, az állami szerepvállalás és a hatósági szervezetek jogköreire vonatkozó megoldási módszerek, az unió szervezet-rendszerének kapcsolódási pontjai. A jelenleg már artikulálódott, az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogyasztói és piaci igények típusai, ezek közötti prioritások felállítása, a kezelendő problémakörök, és megoldási javaslatok, Az NHH szerepvállalása az informatikai piacon, és az informatikai biztonság területén- alternatívák a hatósági feladatokra, szerepkörökre.

A projekt megnevezése: Sulinet - Országos Közoktatási Informatikai Felmérés

Megrendelője: Educatio Kht.

A kutatás rövid leírása: 2003 elején indult az országos közoktatási informatikai felmérés, amely 4 héten keresztül összesen 4.800 közoktatási (az óvodákon és a pedagógiai szakszolgálatokon kívüli) intézmény érintésével folyt, az alábbi kérdéskörökben:

Szerverek

Munkaállomások

További eszközök

Helyi hálózatok

Pályázatok, rendezvények, képzés

Informatikai ismeretek

Internet és számítógép használata

Internet használat a tanítási órán

Igényfelmérés

Az utóbbi évek egyik legteljesebb körű felmérésnek adatait intézetünk elemezte, melynek eredményeire támaszkodva kialakításra kerül a Sulinet kutatási stratégia, valamint újabb kutatási programok kerülnek megfogalmazásra.

A projekt megnevezése: E-kormányzat első kézből

Megrendelője: Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ

A kutatás rövid leírása: A projekt keretében:

kéthetente megjelentetünk egy e-Kormányzat Hírlevelet (jelenleg több mint 30 szám jelent meg),

idegen nyelvű e-kormányzattal kapcsolatos könyveket, tanulmányokat annotálunk (jelenleg több mint 40 annotáció érhető el),

kiemelt területeken szakértői tanulmányokat írunk (eddig körülbelül 26 tanulmány született)

képzéseket tartunk közigazgatási szakembereknek (eddig 6 képzésen körülbelül 30 előadást tartottunk),

részt veszünk az eKormányzat startégia-alkotásban (pl. eKormányzat 2005, MITS e-Kormányzat füzet), gördülő tervezésében.


Az ITTK Csoport munkatársainak néhány kommunikációval kapcsolatos publikációja az elmúlt egy-két évből

Készítette: Z. Karvalics László

Publikáció pontos címe: Internet és társadalomtudomány: a kutatás helyzete

Megjelenés adatai: Információs Társadalom 2004/3-4

Rövid leírás: Az Internet-tudomány az elmúlt években végigment a diszciplínává válás útján. Az összefoglaló tanulmány az egyre táguló kutatási univerzum tagolódását mutatja be, négyféle tengely mentén rendszerezve az Internettel kapcsolatos társadalomtudományi kutatásokat.

Készítette: Molnár Szilárd

Publikáció pontos címe: Sociability and Internet

Megjelenés adatai: Review of Sociology Vol. 10 (2004) 2, pp. 67-84.

Rövid leírás: A magyarországi World Internet Project 2002 évi adataira támaszkodva azt a kérdést járom körbe, hogy a világháló használatával eltöltött idő nagysága miként hat a társas kapcsolatokra, a társadalmi tőkére? Eredményeink azt mutatják, hogy a társadalmi tőke szempontjából semmiképp nem éri hátrány azokat, akik intenzíven és régóta használják az Internetet, sőt, az ellenkezőjét tapasztaltuk. Reményt keltőek azok az adatok, melyek szerint a leginkább rászoruló rétegek számára az Internet olyan erőforrásként jelenhet meg, melynek használata révén hatékonyan képesek kiterjeszteni társadalmi kapcsolathálójukat, képesek társadalmi tőkéjüket növelni.

Publikáció pontos címe: Civil szervezetek kommunikációja

Megjelenés adatai: Egyenlítő folyóirat, 2004. szeptember

Rövid leírás: A cikk a magyarországi civil szervezetek információs és kommunikációs technológiai eszközök használatáról, az új médiumokkal szembeni attitűdjeiről szól, felhasználva a NIOK által végzett, hasonló témájú kutatás eredményeit.

Készítette: Pintér Róbert

Publikáció pontos címe: The Relation of Old and new Media: Television, Convergence and the Digital Divide

Megjelenés adatai: Proceedings of the Second IFIP 9.2, 9.6/11.7 Summer School 4-8 August 2003 - Risks and Challanges of the Network Society, Karlstad University Studies, 2004: 35, 148-159

Rövid leírás: A tanulmány a World Internet Project hazai adatfelvételei alapján arra keresi a választ, hogy az új média (az internet) milyen viszonyban van a "régivel" (leginkább a televízióval Magyarországon.

Készítette: Füzesi Péter, Pintér Róbert és Székely Levente

Publikáció pontos címe: Internetes ÁRadat: a magyar internet az árak tükrében

Megjelenés adatai: A közszolgálat újrafogalmazása a digitális forradalom küszöbén - Írások az internet és a média világából (szerk.: Csermely Ákos, Média Hungária könyvek 7., Budapest 2005)

Rövid leírás: A tanulmány alapötletét az adja, hogy választ adjon a következő kérdésre: hogyan változtak az internetezés költségei az elmúlt években hazánkban, illetve megvizsgáljuk az ezzel szorosan összefüggő másik kérdést: mennyien interneteznek ezen árak mellett?


Az ITTK Csoport által publikált frissebb könyvek

Az INFONIA Alapítvány évek óta egyik fő tevékenységeként gondozza az információs társadalom tárgyú könyvek kiadását. Korábbi partnerei (Bagolyvár, Aula) után 2004-től a Gondolat Kiadóval közösen három új könyvsorozatot indított útjára, amelyek első kötetei régóta hiánypótló, magas színvonalú, igényes kiadványokként jelentek meg.

 

Frissebb kiadványok:

Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása (Az információs korszak I. 2005)

Internet.hu. A magyar társadalom digitális gyorsfényképe 2. (Szerk: Dessewffy Tibor - Fábián Zoltán - Z. Karvalics László, 2005)

James R. Beniger: Az Irányítás Forradalma (2004)

Armand Mattelart: Az Információs Társadalom Története (2004)

Z. Karvalics László - Kiss Károly (szerk.): Információáramlás a kora újkorban (2004)

Z. Karvalics László: Bevezetés az információtörténelembe (2004)

Dessewffy Tibor: A kocka el van veszve (második, bővített kiadás, 2004)


A fentebbi könyvek - valamint a régebbi kiadványok - mind megrendelhetőek az INFONIA Alapítvány www.infonia.hu internetes oldalán, vagy postai úton a 1111 Budapest, Stoczek u. 2-4 címen.