Nézettségi adatok szolgáltatása az adást követő munkanapon
1146
Budapest, Hermina út 57-59.
Telefon: 461-7050, Fax: 461-7051
www.agbnielsen.net
A televíziós közönségmérésnek Magyarországon gazdag hagyományai vannak, hiszen a dr. Szecskő Tamás vezette Tömegkommunikációs Kutatóközpont (későbbi nevén Magyar Közvéleménykutató Intézet) naplós televíziós és rádiós közönségmérést alkalmazott már az 1970-es évektől kezdődően. Mindaddig, amíg egyetlen, illetve később két csatorna osztotta meg a nézők figyelmét, az emlékezetre alapuló naplós nézettségmérés, korrekt becslést adott a nézési szokásokról.
Az Egyesült Államokban és a Nyugat-Európai országokban a 80-as években a televíziós technikai újítások következtében a tévénézési szokások gyökeresen megváltoztak. A videó, a kábeltévé és a műholdas tévé megjelenésével a közönségméréssel szemben új igények fogalmazódtak meg. Megnőtt a csatornák száma és megjelent a videó, mely lehetővé tette a műsorok rögzítését és későbbi megtekintését. A csatornák számának (kábeles ill. nem kábeles) növekedése és a távirányító megjelenése tovább nehezítette a hagyományos módszerekkel mért nézettségi adatok pontos becslését. A televíziós társaságok és a reklámszakma gyors és közös elszámoló egységen alapuló adatszol-gáltatásra tartott igényt és a nézettség-mérés technológiájának fejlődése lehetővé tette, hogy a mérés és az adatszolgáltatási időhorizontja fokozatosan leszűküljön.
A 80-as években ugrásszerű fejlődés következett be a műszerek fejlesztésében, amikor is bevezetésre került a peoplemeter. A korábban csak a tévékészülék bekapcsolt állapotát és a nézett csatornát azonosító set-meter nevű műszer kiegészült egy távirányítóval, amely a személyeket azonosította a háztartásban. A másnapi nézettségi információ nemcsak azt tartalmazta, hogy mikor mit néztek, hanem azt is, hogy kik, milyen demográfiai illetve társadalmi csoport tagjai milyen mértékben nézték az adott műsort vagy reklámfilmet. A technikai fejlesztések együtt jártak a gazdasági fellendüléssel és a televízió kommercializálódásával, amely a 80-as évekre a peoplemeter elfogadását hozta magával a legtöbb fejlett ipari országban. Ez a technológia ma az egész világon a televíziós közönségmérés elfogadott rendszere. A műszeres mérőrendszerek feleltek meg legsikeresebben annak a követelménynek, hogy a televíziós hirdetési ipar igénye szerint biztosítsák a műsor és reklámfilm közönségi adatok rövid határidőn belüli szállítását. A nézettségi adatok az év valamennyi napját, a nap 24 óráját lefedik. A másnapi műsorcím és reklámfilm nézettségi adatok mind aggregáltan, mind percenkénti bontásban hozzáférhetők a felhasználók számára készített célszoftverekben. Ezeknek a rend-szereknek a viszonylag gyors terjedését világszerte az állami szabályozás csökkenése, a kereskedelmi televíziók megjelenése, a televíziós csatornák valamint a műholdas és kábel televíziózás robbanásszerű növekedése tette szükségessé. A televíziós műsorszolgáltatók, a műsor-készítők és hirdetők számára fontossá vált a piaci verseny kialakulásával, hogy tudják, milyen a helyzetük a versenytársakhoz képest. A nézettségi adatokat általános egyenértékesként használják a reklámidőt értékesítők, a reklámozók és reklámügynökségek. A hirdetők számára lényeges információ, hogy mely nézői célcsoportokat illetve társadalmi csopor-tokat mikor, milyen csatornán és milyen jellegű műsorok környezetében lehet leghatékonyabban elérni a televíziós reklám- illetve társadalmi célú hirdetések segítségével.
Magyarországon a műszeres televíziós közönségmérés elindulását az tette lehetővé, hogy a Magyar Televízió akkori vezetője, Hankiss Elemér - felismervén a kereskedelmi televíziózás európai térhódítását és közelgő magyarországi indulását - műszeres megoldást preferáló tendert írt ki a televíziós közönségmérésre, amelyet az AGB Hungary nyert meg. Az AGB Hungary-t Dr. Alberto Colussi az AGB Italia elnöke a Gallup Hungary Ltd és az Informatix Kft nevű céggel együtt alapította 1992 őszén. Közép-Kelet Európában itt indult el először a műszeres közönségmérés, előbb Budapesten, majd 1994 tavaszára a minta országosra bővült, és kiépült a 620 háztartásból álló, beműszerezett panel. A telefon nélküli háztartások reprezentálása a panelben technikai innovációt jelentett, hiszen itt valósult meg a világon először a nézettségi adatok rádiótelefonokon keresztül történő lehívása. A mérési technológia már ekkor lehetővé tette volna a napi adatszolgáltatást, azonban ekkor a piac szereplői még nem igényelték, így elegendő volt az adatokat nyomtatott riportok, valamint adatbázis formájában floppy lemezen hetente szállítani. Az előző napi adatokat Excel grafikon formájában kapta kézhez a Magyar Televízió (MTV), mint legfőbb megrendelő. Az MTV mellett már számos, ma is létező, többszörösen átalakult ügynökség és néhány kábel és műholdas televízió előfizetett az adatszolgáltatásra így például a Duna TV, Szív TV, HBO, MTM produceri iroda, McCann stb.;
1995-ben az AGB Hungary már a szpot szintű adatszolgáltatásra készült, amelyet 1996-ban el is indított. Az adatszolgáltatás jelentősége és szerepe a kereskedelmi televíziózók indulása után 1997 őszétől jelentősen megnőtt. A mérési rendszer további fejlesztése előkészíté-sének jegyében, a megrendelői kör tagjai 1998 őszén, majd a bővített panel indulása előtt 1999 tavaszán ismét auditáltatták a cég tevé-kenységét. A fejlesztések és az auditálások végeztével, módszertani változásokat követően, 1999 tavaszától már 840 háztartásban élő mintegy 2200 négy éven felüli személy alapján történik az adatszolgáltatás.
A kétezres évek televíziós technikájának fejlődése a mérési rendszer további fejlesztését igényelte, így a szolgáltató cég műszerparkját folyamatosan az újabb generációjú műszerekkel váltja fel. A háztartások által használt TV, videó és DVD készülékek valamint a set-top boxok száma is tovább növekszik, ami folyamatosan növeli a kihelyezett műszerek számát. Az adat-előállítás megbízhatóan magas színvonalát a minőségellenőrzési rendszer további fejlesztése biztosítja.
A megrendelői oldalon a TV társaságok száma az elmúlt években tovább emelkedett, míg az ügynökségek száma az összeolvadások következtében csökkent. Jelenleg megközelítőleg 15 televíziós csatorna a cég állandó partnere, míg a szolgáltatás első éveiben mindössze az akkor piacon lévő néhány csatorna fizetett elő a nézettségi adatokra. Az elmúlt években a magyar nyelvű tematikus csatornák lefedettségének és számának ugrásszerű növekedése, a televíziós technika rohamos fejlődése, a háztartásokban levő televíziós eszközök számának növekedése, a DVD és a set-top boxok megjelenése, a nézettség további széttöredezése, a digitális technológia megjelenése a műszeres televíziós közönségmérés folyamatos fejlesztését kényszeríti ki.
2004. augusztus 4-én a tulajdonosok nyilvánosságra hozták, hogy a VNU, a világ vezető információs és média cégcsoportjának vállalata: a Nielsen Media Research az AGB Csoporttal közös vállalkozás létrehozásában állapodott meg. Az AGB Nielsen Media Research márkanév 50-50 százalékos tulajdonosi arányban a Kantar Media Research tulajdonában levő AGB Csoport tagjait a Nielsen Media Research International tagjaival kapcsolta össze közös vállalkozásba. A tranzakciónak az Egyesült Államokbeli Nielsen által végzett televíziós műszeres közönségmérés nem része.
Ettől a naptól kezdődően az AGB Nielsen Media Research több mint 30 országban szolgáltat televíziós műszeres nézettségmérésen alapuló adatokat, így Ausztráliában, Cipruson, Dél-Afrikában, Dél-Koreában, a Dominikai Köztársaságban, Egyesült Királyságban, Fülöp Szigeteken, Görögországban, Hong Kongban, Horvátországban, Indonéziában, Írországban, Kínában, Lengyelországban, Libanonban, Magyarországon, Malajziában, Mexikóban, Moldáviában, Olaszországban, Romániában, Svédországban, Szerbiában, Szingapúrban, Szlovéniában, Tajvanon, Thaiföldön, Törökországban, Új-Zélandon, Ukrajnában, és Venezuelá-ban. Az AGB Nielsen Media Research a VNU és a Kantar többi vállalatától függetlenül több mint 1700 embert foglalkoztat, és kizárólag a televíziós társaságok, média tervezők és hirdetők által használt közös árfolyam kialakításával foglalkozik, amely egy megbízható, független és transzparens televíziós műszeres közönségmérésen alapszik.
A hazai cég is névváltoztatásra kényszerült 2005-ben, és AGB Nielsen Médiakutató Kft néven folytatja tevékenységét.
Magyarországon a 840 háztartás országosan mintegy 3,8 millió tévés háztartást, a 2200 személy pedig 9,4 millió, tévés háztartásban lakó személyt reprezentál. A rendszer folyamatos fenntartást és karbantartást igényel, tekintettel arra, hogy egy-egy háztartás a mintába kerülés után évekig adatot szolgáltat, ha nem lép ki önként, nem költözik el, megfelelően kezeli a műszert, és nem változik meg a háztatás felszereltsége vagy személyi összetétele sem olyan módon, ami miatt tovább már nem felel meg a minta követelményeinek. Statisztikai értelemben tehát a nézőmérő mintája: panel minta. A panel tagjainak szocio-demográfiai és háztartási adatait a Szolgáltató évente frissíti. Az adatok frissítése alkalmával az adatszolgáltató háztartások egész évi együttműködésükért egy színes katalógusból karácsonyi ajándékot választhatnak. A mérőműszert befogadókat ezeknél az ajándékoknál erőteljesebben motiválja az a lehetőség, hogy személyes műsor-választásukkal gyakorlatilag átlagosan 4200 ember nevében szavaznak, ezáltal saját ízlésüknek megfelelően befolyásolhatják a tévéműsorok szerkesztőit.
A Szolgáltató cég a panel mintát, mintegy heti 5 háztartás cseréjével folyamatosan frissíti, melynek alapjául az évente megismételt alapozó felmérés (Establishment Survey) szolgál. Mivel a különböző társadalmi csoportok különböző arányban hajlandók befogadni a nézőmérő műszert, az önszelekció által torzulna a minta összetétele, ha nem kontrollálnák. A panel kontroll szempontok között a tévénézést szignifikánsan befolyásoló ismérvek szerepelnek: a statisztikai régió, a településtípus, a televízió vételi módja, a háztartás taglétszáma, a családi életciklus, gyermekek jelenléte a háztartásban, a tévékészülékek száma, a videó, a háztartásfő iskolai végzettsége. A beszerelésre és a leszerelésre kijelölt háztartások kiválasztását egy, a Szolgáltató cég által fejlesztett, copyright-tal védett szoftver végzi automatikusan. Az új panel-háztartás kiválasztása során minden olyan háztartás, amely vállalja az együttműködést, egy adatbázisba kerül. A potenciális panel-háztartásokat a számítógépes program az összes panel kontroll szempont együttes figyelembevételével egy pontszám segítségével rangsorolja aszerint, hogy milyen mértékben kívánatos bevételük a panelbe. A minta-kiegyenlítés követelményének leginkább a legnagyobb pontértékű háztartás felel meg. A mérésre vállalkozó háztartásokat a program a kapott prioritási pontszám nagysága alapján csökkenő sorrendbe állítja, és az élen lévő, kellő mennyiségű, magas pontszámú háztartás közül véletlen mintavétellel választja ki a beszerelésre kerülőket. Hasonló az eljárás a leszerelésre kijelölt háztartások esetén is, természetszerűleg ekkor a legalacsonyabb pontértékű háztartásokat jelöli ki a szoftver.
Az alapozó felmérés kérdőívét, melyet a Szolgáltató fejlesztett ki és szintén copyright védi, évente felváltva, az általa megbízott piackutató cégek, illetve a KSH kérdezik le, egy ötezer háztartásra kiterjedő országos valószínűségi mintán. A felmérés háztartási mintáját a KSH legfrissebb nyilvános, háztartási adataihoz súlyozzák statisztikai régió, háztartás taglétszáma, településtípus szerint, illetve személyi szinten a KSH népességi adataihoz a nem, korcsoport, iskolai végzettség szerint. Az alapozó felmérés ezáltal lehetővé teszi súlyszámok képzését a nézőmérő műszerrel felszerelt panel minta számára. A panel minta súlyozása RIM Weighting vagy más néven iterációs eljárással történik, amely a mintavételből eredő aránytalanságokat kiegyensúlyozza és a nézőmérő által szolgáltatott televízió-nézettségi adatokból megbecsüli az országos közönségnagyságot.
A becslés pontosságát: a konfidencia-intervallumot a szolgáltató táblázatos formában közzé teszi ügyfelei számára. A súlyozó változókat, a produkciós kategóriákat és a műsortipológiát - a szindikált kutatásnak megfelelően - piaci konszenzussal alakítják ki a hirdetők, a TV-társaságok és a hirdetési ügynökségek részvételével, európai ajánlások* közszolgálati, és üzleti szempontok figyelembevételével.
A Szolgáltató által forgalmazott felhasználói szoftverekben szereplő legfontosabb produkciós kategóriák (regionalitás, szocio-demográfiai kategóriák, TV-vételi és felszereltségi mutatók, társadalmi foglalkozási csoportok, jövedelem, vásárlóerő) többségére kiegyenlítik a mintát.
Az alapozó felmérés nemcsak a KSH hivatalos statisztikai adatközléséből nem ismert súlyozási kategóriák és célcsoportok népességbeli nagyságát szolgáltatja, hanem az egyes tévécsatornák behangoltságára, foghatóságára vonatkozó arányait, valamint a háztartások televíziós ellátottsági mutatóit, úgy mint a földi-, kábel-, AM-, digitális-, parabola-vétellel, több tévével, teletextes, távirányítós tévékészülékkel, videó- DVD- készülékkel rendelkező háztartások arányát.
A nézőmérő rendszer több egyedi berendezésből áll. A Szolgáltató a televízió-készülékekbe, illetve újabban kívülről a készülékekre egy detektor-egységet szerel, amely érzékeli a TV-készülék be-, illetve kikapcsolt állapotát, valamint az éppen nézett televízió-csatornához tartozó frekvenciát. Ez a detektor áll összeköttetésben a TV tetején elhelyezett kijelző egységgel. A családtagok a kijelző egységen állíthatják be egy távirányító segítségével, hogy melyikük nézi éppen a televíziót. A távirányítón minden családtagnak saját, számozott nyomógombja van, amivel a tévénézés elejét és befejezését kell jeleznie. A kijelző egységen 16 karakteren olvasható az éppen tévézők sorszáma és a családoknak szóló rövid üzenet is. A rendszer fő eleme az adatgyűjtő egység, amely tárolja a kijelző egységtől kapott nézettségi adatokat, vagyis a frekvenciával azonosított csatornát, a nyomógombbal azonosított nézők sorszámát, továbbá valamennyi csatorna-váltásnak illetve a TV-készülék ki-bekapcsolásának másodpercre pontos időpontját. A szolgáltató standard definíciója szerint: tévénézők azok a személyek, akik bejelentkeznek a rendszerbe, azaz megnyomják a távirányítón az őket azonosító gombot, ezzel jelezve, hogy elkezdték nézni a televíziót, és legalább 15 másodpercet töltenek valamelyik csatorna nézésével. Ezek a személyek mindaddig nézőnek számítanak, amíg ki nem jelentkeznek a rendszerből. A rendszer 24 órán keresztül méri minden csatorna nézettségét, amelyet az adott háztartásban fogni lehet, továbbá a háztartásban használatos valamennyi TV-készüléket és minden egyéb képernyő-használatot (videó, computer, DVD, videójáték). Ugyanez a berendezés kapcsolódik a telefonvonalra, illetve azoknál a családoknál, akiknek nincs vezetékes telefonvonaluk, a nézőmérő cég által telepített rádiótelefonra, amelyen keresztül a szoftver a háztartás minden tévékészülékéről összegyűjtött adatokat továbbítja a központi számítógéphez. Az automatikus lekérdező rendszer minden éjjel 2 és 6 óra között hívja fel a nézőmérő műszereket. A sikeres adatátvitelig minden második fél órában megpróbálja elérni a családokat. Az adattároló egység több nap nézettségi adatait képes tárolni, így sikertelen adatátvitel esetén a következő napon az adattárolóban maradt adatok ismét lekérdezhetők.
Az éjszakai lekérdezést az adatok érvényesítése követi. Az érvényesítési eljárás során a rendszer ellenőrzi a nézettségi adatokat és kiszűri a technikai okok miatt hibásakat vagy extrém nézői magatartásra utalókat, (mint pl. a műszer és a központi komputer időeltérése, lusta nézés, azonosítatlan frekvencia, hosszú nézés, ismeretlen készülék, párhuzamos nézés, nem nézés), majd az eljárás végén egy jelentés készül az összes észlelt hibáról és a végrehajtott érvényesítésről. Ezután a feldolgozó szoftver súlyozza a nézettségi adatokat, majd összekapcsolja a háztartás személyi adatbázisával és az adatrögzítők által az éjszaka folyamán rögzített műsorcím és reklámspot adatbázissal, végül a kész adatbázist konvertálja a felhasználói szoftverekbe. (Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. rendelkezik a digitális platform mérésére alkalmas műszerrel is, amely már nem frekvencia-azonosításon alapul, és ugyanakkor műsorszolgáltatóktól függetlenül (azok közreműködése nélkül) képes a csatornát beazonosítani.
Az IT fejlődéssel párhuzamosan haladt az adatszállítás módja is, a "floppy-szervízt" a kilencvenes években felváltotta a CD majd a BBS (Bulletin Board System) zárt online technológia mindaddig, amíg a http internetes protokoll segítségével a "smart update" adatletöltő kliens programmal sikerült megoldani a gyors és rugalmas napi adat-szolgáltatást. Az ügyfelek, az előző napi műsorcím és reklámblokk ("program and break") adatbázist minden reggel letöltik a Szolgáltató által installált és támogatott munka-állomásaikra ("overnight" adatszolgáltatás). A műsorok egyedi műsorcímként, a tévépiac konszenzusával kialakított műsortípusokba sorolva szerepelnek az adatbázisban. Ezt az adatbázist, illetve a hosszabb trendfigyelést és elemzést lehetővé tevő, hozzá tartozó kiszolgáló szoftvert főként a televízió-csatornák médiakutatási- és program-igazgatói, műsorkészítői, szerkesztői, valamint a számukra beszállító produkciós irodák használják. Grafikus modulja gyors értékelést, azonnali versenytárs-figyelést tesz lehetővé elfoglalt döntéshozók számára is, akik ezen kívül célszoftver használata nélkül, feldolgozott reggeli grafikonokat kaphatnak e-mailben, vagy igénybe vehetnek SMS szolgáltatást.
A "spot adatbázis" termékcsoportra, márkára, termékre, hirdetőre tipizálva tartalmazza valamennyi reklámfilm nézettségi adatát. Mivel a műsoregységeknél nagyságrenddel több hirdetés adatrögzítése több időt vesz igénybe, a megrendelők ezt az adatbázist általában az adásnap utáni második napon tölthetik le a kampányértékelést és versenytársfigyelést végző célszoftverbe. Használói elsősorban a médiaügynökségek és a TV-csatornák kereskedelmi részlegei, alkalmanként hirdetők, kereskedő-házak illetve auditorok.
A felhasználói szoftverek kalkulálják a közönségmérés nemzetközi szabványainak megfelelő mutatókat. Az előre definiált produkciós kategóriákra közvetlenül futtathatók nézettségi adatok, továbbá ezekből szabad célcsoport definiálással újak kombinálhatók, sőt, nézettségen alapuló ún. dinamikus célcsoportok is képezhetők.
A TeleMonitor, illetve az azt felváltó Arianna Viewing Behavior a televíziós csatornák közönségének vizsgálatát teszi lehetővé, így műsorszerkesztés és televíziós kampánytervezés megalapozására egyaránt alkalmas. Segítségével könnyen és gyorsan előállíthatóak a közönségmérés nemzetközi szabványainak megfelelő mutatók, többek között a leggyakrabban használt nézettség, elérés, valamint közönségarány adatai. A program műsorcím és idősáv alapján egyaránt képes a szükséges nézettségi mutatók meghatározására. Olyan összetett elemzések is megbízhatóan elvégezhetők vele, mint a nézés-ismétlés, a közönség-vándorlás, a lojalitás vagy az elkapcsolás mértékének vizsgálata. Az eredmények jellemzően táblázatos formában jelennek meg, ugyanakkor a TeleMonitor/Arianna grafikus ábrázolásra is kínál eszközöket. A rugalmasan szerkeszthető táblázatok és grafikonok - a másik két szoftverhez hasonlóan - egyszerű másolással áthelyezhetőek a Microsoft Excel munkafüzeteibe, vagy többféle file-formátumban (pl. HTML) menthetők.
A TeleSpot+, illetve az azt felváltó Arianna Post Evaluation a televízióban sugárzott reklámkampányok utólagos elemzésére és esetleges szimulálására szolgál. A szoftver lehetővé teszi a versenytársak megjelenéseinek, az egyes termékosztályok, hirdetők aktivitásának elemzését, a csatornák egymáshoz viszonyított reklámpiaci versenyének nyomon követését, de általános tévépiaci vizsgálatok elvégzésére is kitűnően alkalmas. A TeleSpot+ felhasználójának többek között lehetősége nyílik tetszőleges - akár párhuzamosan több - célcsoporttal, dátummal és idősávval, bármilyen reklámfilmmel vagy (akár szabadon definiált) termékcsoporttal, a felhasználó által kiválasztott televízió-csatornákkal, azok bármelyik árkategóriájával és/vagy műsorával elemzéseket készíteni. A program további nagy előnye, hogy mennyiségi- és GRP-alapú kedvezményeket is szabadon definiálhatunk és használhatunk benne - mind hirdetőkre, mind márkákra, illetve napszakokra egyaránt.
A Szolgáltató nézettségi, műsorcím és reklámblokk (Program and Break) valamint reklámfilm (spot) alapú adatbázisát használja valamennyi televíziós társaság, hirdetési ügynökség és hirdető, amely GRP alapon értékesíti ill. vásárolja a nézettségi adatokat. Az ORTT a Médiatörvény betartásának ellenőrzésére használja a nézettségi adatokat, a kapcsolódó adatbázisokat és felhasználói szoftvereket.
Mind az IT, mind a SW fejlesztések és természetszerűen a hozzá kapcsolódó alapkutatások a AGB Nielsen Media Research központjában folynak. A hazai leányvállalat elemzési feladata - piaci szolgáltató cég lévén - elsősorban a hazai megrendelők igényeinek kielégítése. Rendszeresen folynak olyan vizsgálatok, amelyek az egyes televízió társaságok, illetve konkrét műsorok közönség-nagyságának és összetételének alakulását, a közönség vándorlását, a nézői viselkedés változását vizsgálják, vagy a hirdetés és a reklámfogyasztás mennyiségét, típusait, társadalmi összetevőit vizsgálják. A konkrét, exkluzív megrendelések eredményei természetesen csak a megrendelő számára prezentáltak.
A belső kontroll részét képező nézői minőség-vizsgálatok a műszerhasználatot, az extrém nézői viselkedés okait monitorozzák, ezek általában szélesebb ügyfélkör számára elérhetők. Ilyen például az évente két alkalommal, összesen a minta 40 százalékán végzett koincidencia vizsgálat, amely egy telefonos ellenőrzés eredményeit veti össze a másnapi egyedi nézettségi rekordokkal.
Átfogóbb kutatást igényelnek a változó hazai televíziós műsorkörnyezet (félszáz magyar nyelvű csatorna), az internet (média-konvergencia), a társadalmi környezet (elöregedés, munkanélküliség) tévénézési aktivitást, csatornaválasztást, tévénézési módot befolyásoló hatásainak azonosítása, és szükség esetén a minta összetételében, a produkciós kategóriákban történő érvényesítése. Ezek a típusú kutatások általában a szolgáltatás know-how részét képezik, és mint ilyenek, csak szűk körben nyilvánosak. A cég honlapján (http://www.agbnielsen.net/whereweare/countries/hungary/hungary.asp?lang=local) a magyar nyelvű Műhely rovatban közzéteszi az egyedi csatorna-információkat nem tartalmazó, általános érvényű eredményeket, amelyek jegyzéke a Mellékletben található.
A Zelenay Anna kutatási igazgató által készített "Látom, amit ők néznek" c. kutatási anyag (Melléklet, kutatási anyagok, 2. tétel) a kontextuális elemzési módszerek segítségével vizsgálja, hogy az egyéni és csoportszintű változók hogyan befolyásolják a többtagú háztartásban élő személyek nézői viselkedését. A legutóbbi kutatások közül pedig példaként Zelenay a "A családi életciklus kategóriái a piackutatásban" c. megjelenés előtt álló cikkét érdemes megemlíteni. E vizsgálat eredményeként kibővült a nézettségi adatok elemzési köre a családi életciklus szakaszait leíró változókkal, amelyek a produkcióba és a szoftverekbe is bekerülnek 2006-tól.
Éppen a családon belüli egyéni tévénézések összefüggősége indokolja a nézettségi adatok szórásának és az ebből kalkulált konfidencia intervallumoknak időközönkénti felülvizsgálatát. Ezt a munkát rendszeresen az ELTE TTK Valószínűségelméleti és Statisztikai Tanszékének ASSZÓ munkacsoportja végzi Zempléni András vezetésével. Legutóbbi tanulmányaikat két szakaszban végezték és prezentálták 2005 júliusában: egyik a nagy lefedettségű csatornákra készített tanulmány: "Műszeres közönségmérés adatai megbízható-ságának elemzése bootstrap módszerrel", a másik "A kis nézettségű televíziós csatornák nézettség-becslése szórásának elemzése". (Belső anyagok) A Szolgáltató a kutatások eredményeként kapott képlettel kalkulálja, és a felhasználók számára évente kiadott Kézikönyvben publikálja a konfidencia intervallumok táblázatát.
Időszakonként közreadunk a megrendelői körnek a televízió nézettség alakulásáról átfogó, idősoros összefoglalókat (pl. TV Piac 1995-2004). Az itt található elemzések nemcsak arra adnak választ, hogy milyen eszközökkel televízióznak a nézők, illetve a nézők nagyobb célcsoportjai, mikor és mennyien ülnek a képernyő előtt, mely műsorokat és műsortípusokat nézik szívesen, hanem arról is tájékozódhatnak, hogy mennyi reklámot látnak a televíziózók, mennyit reklámoznak a hirdetők és mennyi jut el a nézőkhöz. A nézettségi adatok iránt érdeklődők a honlap magyar nyelvű Statisztikák rovatában a havi, negyedéves és éves átlagokat követhetik figyelemmel. Az éves periodikák sorába tartozik az aktuális alapozó felmérés adataiból szerkesztett Táblakötet, amely térítésmentesen az ügyfelek rendel-kezésére áll.
Mind az évente végeztetett alapozó felmérés, mind a nézettségi adatbázis gazdag tárházát adja a televízió-nézés audiovizuális ellátottságban bekövetkező változásainak és az azt befolyásoló szocio-demográfiai tényezőknek. Az egyetemekkel, akadémiai intézetekkel kötött egyedi megállapodások alapján lehetőség nyílik archív adatbázisok külső oktatási és kutatási célokra történő hasznosítására. A cég számos esetben adathozzáférést, empirikus kutatási segítséget nyújt info-kommunikációs, médiapiaci, reklámipari témájú diplomamunkák, phd disszertációk elkészítéséhez.
Nézettségi adatok szolgáltatása az adást követő munkanapon
Reklámfilmek nézettségi és megjelenési adatai két munkanap alatt
Szoftvereink használatával és adataink értelmezésével kapcsolatos tréningek
Médiatervek készítése, televíziós kampány-értékelés, műsor és csatornaelemzés
Az AGB MediaWorkstation használata az AGB Hungary telephelyén
Az Alapozó felméréseredményei
Korábbi évek adatbázisa CD-n vagy telepítve
Műsorkövetés, trendelemzés
Az AGB Nielsen Médiakutató Kft honlapján megjelent kutatási anyagok
1. Vörös Csilla: Választási műsorok televíziós közönsége 2005.03.03.
2. Zelenay Anna: Látom amit ők néznek - Kontextuális elemzés a családi tévénézésről 2005.02.17.
3. Zelenay Anna: IT-használat és értékválasztás 2004.03.11.
4. IT-terjedés 2004.03.09.
5. Zelenay Anna: Nézői részvétel és reklám elhagyás 2003.11.08.
6. Vörös Csilla: A kábel televíziók és közönségük 2003.11.08.
7. Zelenay Anna: Minták és méterek - válasz Somorjai László újságíró kérdéseire 2003.04.01.
8. Zelenay Anna: A befogadók 2003.03.19.
9. Zelenay Anna: Televíziózás a KSH/EUROSTAT életmód-időmérleg vizsgálata tükrében 2002.12.04.
10. Zelenay Anna: Módszertani megfontolások a labdarugó VB nézettségének apropóján 2002.07.08.
11. Zelenay Anna: Amikor éppen nem vásárol 2002.04.16.
12. Gál Nikoletta: A magyar háztartások tévés ellátottsága 2002.03.26.
13. Zelenay Anna: Fő bevásárlók és fő keresők tévénézése 2002.03.25.
14. Zelenay Anna: Bővülő műsorválaszték a kábelhálózatokon 2002.03.15.
15. Zelenay Anna: Hány magyar TV csatorna fogható? 2002.03.12.
16. Őrsi Zoltán: 2001 a televízióban sugárzott reklámok tükrében 2002.03.08.
17. Őrsi Zoltán: Általános körkép a televíziókban sugárzott reklámokról (2001/I. félév) 2001.08.08.
18. Zelenay Anna: Tavaszi nézettség 2001.07.04.
19. Zelenay Anna: Választék és kötődés 2001.07.04.
20. Őrsi Zoltán: Általános körkép a televíziókban sugárzott reklámokról (2001/I.) 2001.06.11.
21. AGB módszertani tájékoztatás 2001.05.04.
22. Dömötör Sándor: Ünnepi tévénézés 2001.02.10.
23. Tancz János: Televíziós reklámok 2001 januárjában 2001.02.10.
24. Zelenay Anna: Kis rating, nagy siker 2000.10.11.
25. Zelenay Anna: Kábelválasztás, anno 2000. 2000.09.07.
26. Dömötör Sándor: Labdarúgó EB a számok tükrében 2000.07.14.
27. Vörös Csilla: Átrendeződő tévénézői szokások 2000.06.30.
28. Zelenay Anna: A "Trend nemzedéke" és a televízió 2000.06.14.
29. Zelenay Anna: Magyar családok a kábelvégeken 2000.05.11.
30. Zelenay Anna: Intelligens otthonok 2000.03.15.
31. Zelenay Anna: Az AGB a tévé-piac szolgáltatója (1999) 000.03.08.
32. Zelenay Anna: Az ESOMAR "ABC" 2000.02.25.
33. Zelenay Anna: A háztartás legnézettebb televíziója 2000.02.25.
34. Dömötör Sándor: Ki nézi meg a reklámokat a tévében? 1999.11.11.
35. Zelenay Anna: A kereskedelmi televíziózás első teljes éve (1998) 1999.06.09.
36. Zelenay Anna: Módszertani segédanyag a nézettségi adatok értelmezéséhez 1999.04.16.
Publikációk
Zelenay Anna: Tévéfogyasztás családi életciklus szerint (Megjelenés alatt)
Zelenay Anna: Látom, amit ők néznek. A tévénézés vizsgálata kontextuális elemzéssel JEL-KÉP 2004/3
Vörös Csilla: A kábeltelevíziók és közönségük (Kábelhelyzet 2000-2002) - Médiakönyv 2003/I 287-291 old.
Vörös Csilla: Televíziós piaci trendek - Magyar Reklámszövetség tájékoztató 2003 október, 73-89
Vörös Csilla: Változó piaci igények: a műszeres televíziós közönségmérés jövője - Média Hungary 2003, 44-48 old.
Vörös Csilla: Több tévézés - bővülő programkínálat - A digitális kábeltelevíziózás jövője 39-45 old.
Vörös Csilla: Választási műsorok televíziós közönsége - Médiakönyv Tények és Tanok 2002/I, 167-171 old.
Zelenay Anna: A trend nemzedéke és a televízió JEL-KÉP 2000/3
Vörös Csilla: Az AGB tévépiac szolgáltatója - Médiakönyv 1999, 921-922 old.
Zelenay Anna: És a verseny folytatódik - Médiakönyv 1999
Vörös Csilla: Televíziós verseny és nézettségmérés - Médiakönyv 1998, 391-399 old.
Zelenay Anna: A televízió közönségének mérőműszeres vizsgálata - MÉDIAKRITIKA, MTA ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport. Osiris, Bp. 1997.