Reflexiók

Kovács Gergely Botond: Digitális átállás a technikában és az emberekben

(2008.11.10) c. témafelvető előadására

[Batta Barnabás], [Beszedics Otília], [Bokor Tamás], [Czékus Jób], [Csiszér Annamária], [Demeter Márton], [Fellner Zoltán Ákos], [Füredi Gábor], [Görözdi Dóra], [Herendy Csilla], [Huszár Orsolya], [Juhász Ibolya], [Kató Linda], [Kéri Rita], [Koltai Andrea], [Kriskó Edina], [Myat Kornél], [Nagy Károly Zsolt], [Nagy Nóra], [Németh Viktor], [Palovits Ildikó], [Rajkó Andrea], [Rentería Anna Mária], [Szakács István], [Szentesi Balázs], [Szépe Orsolya], [Török Judit], [Vízler András], [Wild Judit],

[vissza a listához]

A doktori disszertáció előzetes, rendkívül általános címe sajnos iránymutatást nyújt a témafelvető rendkívül rövid és általános szövegéhez, illetve annak bemutatását megcélzó előadáshoz is.
A téma mára rendkívüli tudományos népszerűségnek örvend, számos diszciplína (kommunikációelmélet, médiajog, média- és nyilvánosságelmélet, technika-és politikafilozófia, esztétika, stb..) foglalkozik igen behatóan a digitalizáció témájával, mégsem érzem, hogy a szerző bármelyik konkrét irányban lehorgonyozta volna munkája irányát.
A témafelvető elején meghatározott technológiai determinista szemlélet pedig csak annyira érvényesül, amennyiben a szöveg jelentős része inkább a digitális átállás "marketing szövege" mint egy tudományos igényű munka vázlata. Nagyon telítődik a szöveg az illusztrációnak szánt, mindenki által jól ismert példákkal (CD-bakelit, fénykép), illetve ezen eszközök funkcióinak leírásával (archiválás), mindeközben a valódi problémafelvetés és a szisztematikus kutatás lehetősége teljességgel hiányzik a munkából.
Összességében tehát alapos újragondolásra szorulna a munka, melynek meg kellene határozni a fő irányát és ennek keretében el kellene dönteni, hogy az konkrét empirikus, szociálpszichológiai irányban kívánna-e haladni (médiahatáselméletek), a digitális átállás gazdaságelméleti, jogi kérdéseivel foglalkozna-e, esetleg inkább társadalomelméleti (média- és nyilvánosságelmélet), vagy esztétikai vonalon dolgozná fel a témát. Mindegyik irány kiolvasható a szövegből, de még nincsen konkretizálva, melyik irányban tenné le a voksot az anyag elkészítéséhez. Ez pedig valószínűleg annak köszönhető, hogy hiányzik még a szerző részéről az elméletek szükséges ismerete és a praktikusan hozzáférhető tudástól valló kellő távolságtartás.
Mindenesetre bármelyik vonalon is haladna tovább az anyagok feldolgozásában és a munka kibontásában, abban maximálisan támogatom és sok sikert kívánok hozzá.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Botond témafelvetője nagyon érdekes képet festett a technikai változásokról, és kifejezetten szerencsésnek tartom, hogy olyan területet választott, ahol a változásokat az elkövetkezendő években folyamatosan és aktívan nyomon követheti / követhetjük. Ugyanakkor nem derült ki számomra, hogy miként lehet, hogyan kívánja Botond vizsgálni ezt az igen jelentős, kiterjedt kérdést. A doktori program többi hallgatójához hasonlóan én is Jenei Ágnes Médiakutatóban megjelent tanulmányait ajánlanám a szerző figyelmébe.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Óriási szakirodalom főként technooptimista nézőpontból - ez jellemzi ma a médiatudományok digitális átállásról szóló szegmensét. A témafelvető esszé ezzel próbált látványosan szembehelyezkedni, de mindezt koherens kép nélkül tette. A négyoldalas munka kitért számos közismert, illetve ma még kevésbé ismert sajátosságra, amely a digitális televíziózást, rádiózást illeti. Hiányoltam azonban az elméleti reflexiókat, a konkrét nézetek megemlítését. Ehelyett afféle "médiamixet" kaptunk, amiből nem derült ki sem a kutatás fókusza, sem a csapásirány, amelyen megközelítenéd a témát.
Javaslatot kértél, hát álljon itt néhány, a saját szemszögemből érdekesnek tartott iránymutatás. Egyrészt a digitális eszközök használhatósága (bővebben ld. usability címszóval az angolszász szakirodalomban), másrészt ezek megtanulása, elsajátítása a legégetőbb társadalmi kérdés (pszichológia, tanuláselmélet, didaktika). A technikaelméletbe érdemes, technológiatörténetbe egyáltalán nem fontos belemenni. Mindenképpen meg kell tanulnod túllépni McLuhan "a média maga az üzenet" típusú hozzáállásán, és belemélyedni vagy a) a digitális átállás társadalmi percepciójába (kvantitatív kutatás, hogyan fogadják a különböző korosztályok Magyarországon ezt az eseményt, vagy inkább folyamatot), vagy b) milyen út vezet a digitális átállástól a konvergencia kifejlődésének következő fokozataiig (kvantitatív, inkább tudományfilozófiai, illetve médiafilozófiai kérdések). Sok sikert és kitartást kívánok, mert a csapásirányok kijelöléséhez óriási türelemre és szorgalomra lesz szükséged!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Bár a technikai eszközök csupán felhasználói csoportjában is a leglaikusabbak közé sorolom magamat, mégis nagy érdeklődéssel olvastam és hallgattam témafelvetődet. Elsőként hiányoltam a szakirodalmi alapokat, de feltételezem, hogy a többi hallgatótárstól majd kapsz e téren útbaigazítást.
Többhelyütt nem érthető, vagy nem egyértelmű a fogalmazás.
Kerestem a kommunikációkutatás kérdéseit. Ezzel szemben azt írod: " Vizsgálatom tárgya tehát a mai kor technológiai és tömeglélektani-szociológiai összefüggései." Ezután Mc Luhan elméletét említed, mint "...akinek technológiai determinizmusát továbbgondolva juthat el" az olvasód a kutatásodhoz. Nem értem viszont, miként lesz ez a kutatás éppen kommunikációtudományi és nem technológiai? A digitális forradalom "emberekre mint közösségre és mint egyénekre gyakorolt hatását" vizsgálva viszont ígéretes kutatást alapozhatsz meg. Több helyütt említed vizsgálódásod tárgyát és fő kérdését, de mind mind más témát megjelölve. Egy kissé jobban körülhatárolva, mi a majdani kutatásod témája?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Témafelvetőd egy kurrens és sokak által kutatott témára irányítja a figyelmünket. Sokakat foglalkoztat, hogy miként fog megtörténni/történik az analóg/digitális váltás, hiszen ez a társadalom minden tagját érinti. Milyen hatással lesz az egyénre, a társadalomra, a médiatartalmakra, még további technikai újításokra, stb. Esszéd bármennyire is érdekes témát feszeget, úgy érzem, hogy nem sikerült teljes egészében átlátnod a témát, ami persze egy témafelvető előadásnak még nem is feladata, de a fő irányvonalakat már illene tudni. Hiányoltam belőle egy kidolgozott kutatási tervet, egy konkrétan megfogalmazott hipotézist. A szakirodalmi áttekintésed is hiányosnak mondható, hiszen dolgozatod nagy részében csak McLuhanre hivatkozol, célszerű lenne a klasszikus médiahatás elméleteket is alapul venni. Fontos lenne továbbá, tisztáznod azt, hogy a már meglévő szakirodalomhoz képest majdani kutatásod miben fog újat mondani, ha ezt azt elképzelést koncipiálod sokkal egyszerűbben megoldod majd a kutatás során felmerülő problémákat. Disszertációd megírásának elkezdése előtt fontos lenne operacionalizálnod olyan fogalmakat mint: médiafüggő, felhasználó, vélemény, amelyeket gyakran említesz dolgozatodban megfelelő hipotézis nélkül.
A későbbiekben véleményem szerint érdekes kérdésként kutathatnád az analóg/digitális átállás médiapolitikai vonatkozásait is.
Munkádhoz sok sikert és kitartást kívánok!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Kedves Botond,

Mivel a témafelvetőd hemzseg a filozófiailag átgondolatlan mondatoktól - melyek ettől még igen népszerűek, tudományon kívül és sajnos néha belül is - azt javaslom, válassz ki egy területet, és annak járj utána alaposan. Az, hogy e feltett szöveg szerintem kissé komolytalan, ekkor előnynek fog bizonyulni, mert a kipécézett szeleten kívüli részt legalább nyugodt szívvel és végleg a felejtés homályába (vagy az iratkocába) vetheted.

Ilyen terület lehet például - a szöveged alapján - :

1) a dokumentálás kérdése. Biztos, hogy a dokumentálás fontos dolog, és az is, hogy a digitális dokumentáció viszonylag egyszerű, gyors, és kevés fizikai teret igényel. De vajon mit kell érteni dokumentum alatt, illetve mi egy (meghatározott szempont szerint) hiteles dokumentum kritériuma? Ez finoman szólva örök téma, és nem lenne felesleges rendesen feldolgozni, a digitális eszközökre koncentrálva. Ehhez a 'dokumentálandó' és a 'dokumentum' kategorizálása lenne szükséges, valamint le kell írni - e kettő viszonyában - a 'dokumentálás' folyamatát.

2) a neurofiziológia vs kognitív tevékenység, vagyis a body-mind-problem kérdését kihagynám, még a hasonlatok szintjén is, kivéve ha feltétlen szeretnéd beleásni magad az ide vonatkozó idegtudományi, és persze analitikus filozófiai irodalomba.

3) amit az előadáson mondtál, kb.: hogy miközben számtalan képet készítetek vonatozás közben, vajon látjátok -e a tájat? - ez szintén érdekes téma lehet, bár, szerintem, csak részben techikai kérdés, főként ismeretelméleti elmélyülést igényel.

4) csak az valóságos, ami benne van a médiában - írod. Ez egyfelől biztos hogy nem igaz (sőt talán épp az igazsággal való viccelődés, ami, természetesen már McLuhannál megesik) , de érdekes lenne elgondolkodni azon, hogy milyen típusú dolgok, színterek, tevékenységek, stb igénylik a nyilávnosságot egyáltalán, és melyek azok, amelyek egyszerűen nem is igénylik ezt. A kommunikáció fontosságára hivatkozva -és félreértésekből fakadóan - sokszor kérik számon olyan tevékenységek, történések, sőt, törekvések közkinccsé tételét, melyek azonban ezt egyáltalán nem is igénylik.

És így tovább, szerencsére van miből válogatnod, annyi minden érdekel - a felvetőd szerint.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A digitalizáció és a legitimitás kérdése szerintem nagyon fontos kutatási terület. Nekem ezen a ponton Foucault diskurzus és hatalom oppozíciói merültek fel, bár lehet, hogy kezdek focaultista őskövület lenni, de ennek ellenére az a véleményem, hogy Foucault-ot nem lehet meghaladottnak tekinteni a legitimitás kérdésében. Megmondom őszintén, nem igazán értem a szerző következő megállapítását: "A lehetőségek elképesztő tárháza rejlik a digitális átállásban, amelyet jelenleg még alig-alig tudnak felfogni az emberek. Megváltoznak a szerepek a média területén és ezzel a hatalmi viszonyok is átalakulnak. A nem-legitim hatalom óriási megerősödése egyrészt pozitív folyamatokat is elindíthat, de amennyiben ezt nem sikerül megfelelő mederbe terelni, soha nem látott destrukciónak lehetünk szem és fültanúi." Ki/kik/mi/mik képviselik a nem-legitim oldalt? Mitől nem-legitim és mitől legitim a digitális média hatalmi játéktere? Azzal egy politikai csoport azonnal hatalmi ágenssé válik, hogy egy ideológiai szerinti műsorprogrammal rendelkezik? Én ebben ilyen egyszerűen nem hiszek. Ha a Fehér Tojás Liga hirtelen pénzhez jut és megjelenik a digitális médiában, és a Fehér Tojás Kiáltványt most már egy csinos PR-os hölgy olvassa be, és nem nyomtatják, azzal az említett szervezet azonnal a digitális média hatalmi játékosává válna? Ezt sem gondolom. Nem tagadom az említett átrendeződéseket, de nekem nem világos, miként működik ez a legitimizáció. Foucault-nál értem, de ebben az esetben nem. Szerintem az nem elégséges magyarázat, hogy eddig is voltak szubkultúrális hatalmi érdekek, amik most felszínre törnek.
Igen ez igaz, de mi ennek a specifikuma? Nekem ez sem derült ki. Szerintem, jó lenne ezeket a részlet kérdéseket is átgondolni a későbbiek során.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Azzal kezdem, hogy ez a világ nem igazán az én világom. Igaza lehet McLuhannak, miszerint egy új törzsi kultúra van kialakulóban, de egy új nyelv is. Fő kérdésedként jelölöd meg, hogy hogyan szocializálódnak az új kommunikációs eszközök, technikák, és ennek fordítottja, hogy hogyan szocializálja a társadalmat egy-egy új technikai eszköz. Nem derül ki számomra (lehet, hogy csak rosszul olvastam), hogyan milyen módon fogod ezt kutatni. Számomra olyan tág ez a terület, hogy képtelenségnek tűnik "megfogni". Nem világos nekem teljesen, hogy mi a hipotézised, bár lehet, hogy csak én maradtam le egy lépéssel.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Botond témafelvetőjének szövegéből hiányoltam a konkretizálást - olyan értelemben, hogy konkrét nézőpontokat és elméleti hátteret még nem ismerhettünk meg, gondolom minderre a későbbiekben kerítesz sort. "Vizsgálódásom elsődleges tárgya a média digitális átállása" - írod. Ehhez én is Jenei Ágnes disszertációjának elolvasását ajánlom első körben és kívánok már most jó felkészülést a tavaszi zárókonferenciára, amin kíváncsian fogom hallgatni a fejleményeket.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Botondnak a figyelmébe ajánlanám Jenei Ágnes, a témában született írásait, pl.
Táguló televízió - Interaktív műsorok és szolgáltatások, PrintXBudavár Kiadó Médiakutató Alapítvány , 2008.
Valamint az Kommunikáció doktori programban megvédett disszertációját, Jenei Ágnes: Egy új televíziós modell kialakulása. A digitális interaktív televízió vizsgálata az olasz televíziózás fejlődéstörténetében

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Sajnos ezen az előadáson nem voltam jelen, így csak az írásos anyag alapján formálhatok véleményt. A digitális átállás témája rendkívül időszerű, és az, hogy ez éppen a disszertáció megírása alatt következik be, egyedi lehetőségeket kínál. Azonban az anyag alapján számomra nem derült ki, hogy is fog kinézni ez a dolog. Az utolsó bekezdésben írod: "Bárki, bármit alkothat" - nos, a témafelvetődet olvasni pontosan olyan volt, mint valakinek a blogját olvasni. Vannak benne gondolatok, érződik a téma iránti elkötelezettség, de nem ölti tudományos kutatás formáját. A nyelvezete hihetetlenül slendrián, nincsenek utalások, szakirodalom, bármi, amiből például én, aki egyáltalán nem foglalkozom ezzel a kérdéssel (pusztán a hírolvasó és a résztvevő szintjén), valami támpontot, fogódzót kaphatnék, hogy mégis merre van az arra. Most akkor az a kérdés, hogyan változik meg az emberek elérési módja (reklámok, műsorkészítők)? Vagy hogy miben befolyásolja az emberek mindennapi életét az átállás (kényelem stb.)? Illetve hogyan hat a közösségképződésre, a hatalom birtoklására stb.? Ezek nagy témák, bármelyikkel izgalmas foglalkozni, csak valamilyen irányt kéne szabni a kutatásnak. Érdeklődve várom a pontosítást.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témád népszerű és izgalmas, de roppantul tág és ezért könnyen kritizálható - és ez nem csak a te esetedben volt így a szemináriumon. A dolgozatod több szempontot (és ezzel együtt vizsgálódási terepet is) felvonultat. Néhány kérdés, ami ezzel kapcsolatban felmerül bennem: melyik tömegkommunikációs médiumra kívánsz elsősorban összpontosítani, amikor az átállást vizsgálod? (Vajon biztos, hogy az az átállás olyan hamar bekövetkezik és maradéktalanul mindenki használja majd az új eszközöket?) Valószínűleg lesznek jelentősebb és kevésbé jelentős színterek.
A másik kérdésem: mihez képest változnak a szokásaink, hiszen egyértelmű, hogy már most sem egységesek? Mindenképpen tisztázni kellene, mi a viszonyítási alapod.
És végül a gyakran emlegetett digitális szakadékról: a társadalom egy jelentősebb része - az idősebb korosztály - valószínűleg csak részben tud lépést tartani ezzel az átállással. Esetleg leszűkíthető a vizsgálandó személyek köre is ezzel?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nem látom pontosan a csapásvonalat, amely alapján meg szeretnéd fogni a témát. Kérdezném azonban, hogy mi a véleményed az új médiatörvényről? Mennyiben segíti a digitális átállást, milyen lehetőségeket nyújt az egyes szereplők számára szerinted? Fontosnak tartom, hogy erről mindenképp írj, mert szerintem a tudományos munkáknak hatással kell lennie a való életre. Sok sikert!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témaválasztás aktuális és indokolt, a dolgozatban és az előadáson megmutatkozó perspektíva azonban jórészt hétköznapi megközelítéseket képvisel, esetleges módon villantja fel a téma néhány elemét. Ezen a ponton így csak nagyon általános javaslatokat tudnék a szerzőnek tenni, tekintve, hogy a téma rendkívül gazdag, én magam azonban nem vagyok benne járatos, és az olvasottakból, elhangzottakból nem körvonalazódik a szűkebb érdeklődés vagy elméleti tájékozottság iránya.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető esszé fogalmát - vagyis az "esszé" formát - szigorúan betartottad, ami egyáltalán nem baj, mindössze számomra hiányzott a dolgozatod elejéről egy Tartalomjegyzék, amelyet elolvasva rögtön egy átfogó képet kaphattam volna a kutatás logikai, tartalmi felépítettségéről.
Mindez talán attól válik kevésbé zavaróvá, hogy a dolgozat legelején világosan megfogalmazod a kutatási célodat az ahhoz tartozó elméleti háttér egy szeletével egyetemben.
Összességében az a benyomásom, hogy túl nagyot akarsz fogni: a kutatni kívánt területet sok, önmagában is jelentős elméleti- és kutatási háttérrel bíró diszciplína (szociológia, kommunikáció-tudomány, jogtudomány, technika stb.) aspektusából kívánod megvizsgálni. Amennyiben ezen tudományterületek között nem sikerül egy világos és egyértelmű szerkezeti vázat kifeszítened, úgy lehet, hogy célszerűbb lenne a sok részterület közül egyet kiválasztani és annak mentén haladva elmélyülni a vizsgálatokban.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Gergely témafelvetőjét Batta Barnabás korábbi témafelvetéséhez képest kissé elnagyoltnak és túl általánosnak találtam. A felvetett kérdés, s hogy ő a digitális átállás szociológiai, társadalomlélektani stb dimenzióit (is) kívánja tárgyalni kimondottan szerencsés, hisz kettejük munkája idővel sokat tehet hozzá a digitális korszakról alkotott képünkhöz és tapasztalatainkhoz. Gergelynek alaposabb és fegyelmezettebb munkát kívánok azzal, hogy téma jó, de a módszereit nagyon tudatosan kell megválogatnia. Kimondottan jó, hogy ő nem csak elmélkedni akar, hanem a való élet tapasztalatait kívánja rögzíteni, elemezni, és hogy kutatását olyan valós társadalmi kontextusba helyezi mint a digitális átállás kötelező volta 2012-ig.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető előadásában a szerző egy aktuális és ténylegesen sok izgalmat rejtő téma kutatását jelölte meg céljául. Az előadás és az írott változat stílusa, nyelvezete és színvonala azonban nem felel meg a tudományos diskurzus kívánalmainak, a szükséges kutatói nyitottság helyett kinyilatkoztató jellegű és felszínes kinyilatkoztatások hangoztak el, amit a következő
szövegrészlet is alátámaszt:
"A digitális átállás emberre gyakorolt hatása mindenképpen nagyfokú lesz, hiszen amennyiben megnézzük mostani életünket napról-napra jelennek meg olyan új digitális technikák, amelyek megváltoztatják addigi életünket."
A téma felületes átgondoltsága, kiforratlansága több ponton erősen érződik. Nem egyértelmű, hogy a szerző kutatásával mit és hogyan akar vizsgálni, milyen irányzatot képvisel és elvégzendő kutatásával, hogyan járul hozzá, miként csatlakozik a téma kutatásának aktuális irányzataihoz, eredményeihez.
A témafelvetőtől nem várható, hogy teljes képet adjon a szakirodalom vonatkozó részeiről, azonban a kiindulópont nem határozható meg kijelölt szakirodalmi irányok nélkül. A szövegben a szerző megemlékezik Mcluhan "gondolatairól" azonban ezt is pongyolán teszi, nem ismert, az hogyan határozza meg magát az idézett szerző kissé meghaladott elméleti kijelentéseitől. (Több, mint meglepő, hogy az 5 oldalas szöveg végén nem található irodalomjegyzék)

Javaslatok:

1. Természetesen alapvető a szakirodalmi tájékozódás, kiindulópontként főleg az angolszász irodalom alapos tanulmányozása lehet hasznos. (több hazai cikk és könyv is segít a bekapcsolódásban, pl. a doktori iskola volt növendéke, Jenei Ágnes a témában írt disszertációja is elérhető, de a Médiakutató is több cikkében foglalkozik a témával. (http://www.mediakutato.hu/result.php?q=digit%E1lis+%E1t%E1ll%E1s&x=0&y=0 ) vagy http://www.mediakutato.hu/result.php?q=digit%E1lis+telev%EDzi%F3&x=0&y=0

2. Ezt követően fontos lenne pontosan meghatározni, mi az az irány amit vizsgálni kíván és ehhez már könnyebben lehetne módszert is találni.

Minden kritikai megállapítás mellett, őszintén remélem, hogy a téma újragondolását követően, a tavaszi elköszönő konferenciára sikerül egy kiforrottabb és elméletileg jobban megalapozott tudományos igényű témafelvetőt bemutatni.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Felületes, közhelyes és nyelvileg is kusza szöveg. Ez a szeminárium tényleg arra való, hogy a felvetett témát, mint egy labdát közösen "pattogtassuk" - de ehhez kell valami, amit pattogtatni lehet.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Az előadást hallva kitűnt műszaki beállítottságod, a technikai csodák iránti érdeklődésed, de én kicsit túl "technikainak" éreztem az előadást, illetve olvastam az esszét, mintsem "kommunikációsnak". McLuhan neve mellett nem láttam/hallottam más szerzőt, elméletet megemlíteni, ami nekem hiányzott, hiszen a témával elég gyakran találkozni. Olyan felvetéseid, miszerint az emberek nem bírják felfogni a körülöttük lévő technikai fejlődést, s a digitális átállással milyen nagy változások várhatók mind fogyasztói, mind pedig szolgáltatói oldalról, nekem nem tűnik újdonságnak. Én ezt éppen olyan törvényszerűnek gondolom, mint bármilyen más tömegkommunikációs eszköz, technológia elterjedésénél, amelyekkel volt, aki lépést tartott és volt, aki nem. A témafelvető inkább általánosságokat jegyez, én nem fedeztem fel konkrétabb irányvonalat. Azt hiszem, ha ezzel kéne foglalkoznom, én a digitális átállás egy specifikus szegmensét ragadnám meg, s annak mentén vizsgálódnék (pl.: fogyasztói oldalról: korosztályok vagy iskolázottság szerint).

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Érdekes téma, ebből az irányból még nem is közelítette meg senik a témát, gratulálok. Kíváncsian várom a digitalizáció egyénekre gyakorolt hatását, illetve az általad mért kvalitatív és kvantitatív eredményeket.
Érdemes elolvasni a témához:
Alexandr R. Galloway: Protocol, how control exists after decentralization MIT Press, 2004.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Csak a témafelvető írásra tudok reagálni, mely számomra tág és még kiforratlan, gyorsan összedobottnak tűnik. Először is felhívnám a figyelmed, hogy a hoax és a spam nem ugyanaz. A hoax az "urban legend" fogalom analógiája, mint a Cora-ban ellopott gyermek esete, a spam pedig a kéretlen e-mailben küldött reklámokat, üzeneteket jelenti (Úgy vélem, ez utóbbira gondoltál).
A műsorok felvétele nemcsak a műsorrendtől való függetlenedést jelenti, hanem azt is, hogy a nézőt egyre inkább a televízió elé ültesse. Az sem baj, ha a másik csatornán is jó film megy, az egyiket felveszem, a másikat megnézem. Ez már a videonál is működött, de így sokkal egyszerűbbé válik majd.
A TV-tuner több száz csatornát tud fogni…. ez a rész kicsit homályos, értelmezésem szerint, az analóg tv-tunert helyezed szembe a digitális adások vételére alkalmas set top box-szal. Nyilván az analóg tuner frekvencia tartományból adódóan sok-sok csatorna fogására van lehetőség, de ezt csak akkor tudja kiasználni a néző, ha megfelelő vételi csatorna áll rendelkezésére. Ugyanez jellemző a digitális vételre is, tehát maga a számosság nem releváns. Amennyiben a digitális adások vételekor a néző set top box-ot használ, valóban elveszti a tévébe épített tuner a funkcióját, viszont ha jobban megvizsgálod a mai technológiai irányt, abból kiderül, hogy egyre több TV esetében ezt az analóg tunert felváltja vagy kiegészíti a digitális adások vételére alkalmas DVB-x tuner is, amellyel teljsen hasonló funkcionalitás valósítható meg.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A digitális átállás a technikában egészen más jellegű kutatást igényel, mint ugyanezen átállás az emberek/ közösségek esetében. A tervezett technológiai és tömeglélektani fókuszú vizsgálódás merész vállalkozásnak tűnik, hiszen eredményeit kvalitatív-kvantitatív módszerekkel kívánod alátámasztani. Bár ennek részleteiről nem tájékozódhattunk, mindkét kutatási technika alkalmazása, a létrejött adatok szakszerű feldolgozása alaposságot, előzetes tájékozódást és rutint igényel. Nem tudjuk, hogy ki/kik a célcsoport, milyen mutatók alapján választod ki azokat, akiknek véleményére, szocializációs folyamatára kíváncsi vagy? Kit nevezel médiafüggőnek, felhasználónak/átlagos felhasználónak? Mely időszak a vizsgálódás tárgya? Melyek azok a változások, amelyeket fontosnak tartasz a digitális átállás folyamatában?
A használt fogalmak operacionalizálására szükség lenne, nincsenek hipotézisek. Az előadás és a témafelvető szöveg is meglehetősen nagyvonalúan fogalmazott közhelyekből áll, így nehéz tetten érni azt, hogy mely tudományterületnek mely állítását hívja a szerző segítségül milyen témához. A felhasznált szakirodalom teljesen hiányzik. Szerintem fontos lenne a szövegből kiiktatni azokat a töltelékszavakat (pl. immáron), vagy mondatokat (pl.: "hiszen nem egy nagy törékeny valamit kell egy kicsi pöcökre ráhelyeznie, majd arra egy tűt feltenni, hanem egy kicsit törékeny dolgot kell egy tepsire rátenni és aztán egy gombnyomás után hallgathatja is a zenét, ami érdekli őt."), amelyeket elsősorban a beszélt nyelvben használunk, a szóismétlésekre is nagyobb gondot kellene fordítani, valamint a helyesírásra is.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Mivel a témafelvetődben egyedül McLuhan neve merült fel, nem tudom mennyire ismered az ő technikai determinista doktrínájától eltérő, Manuel Castells-féle álláspontot. Ő volt az, aki kijelentette: "A McLuhan galaxis halott". 2001-2007 között koordinált egy érdekes interdiszciplináris kutatást Katalóniában az információs társadalomról (Proyecto Internet Catalunya, rövidítve PIC), ennek leírása spanyolul és angolul is hozzáférhető az ottani távoktatási egyetem, az Universitat Oberta de Catalunya honlapján. Híres trilógiáján kívül (Az információ kora) nagy érdeklődést keltett Pekka Himanennel közös műve az információs társadalom finn modelljéről. Témád szempontjából érdemes lenne elgondolkodni az alábbi kijelentésén: "Az új technológiai feltételek következtében az információ létrehozása, feldolgozása és továbbítása válik a termelékenység és a hatalom alapvető forrásává."

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvetőből és az előadásból számomra nem derült ki egyértelműen, mi áll a kutatásod fókuszában. Bár a téma felvetése aktuális, azt gondolom, hogy a technológiai determinizmuson érdemes túllépni, annál is inkább, mert a technológia folyamatosan változik, az általuk megvalósított funkciók pedig egy bizonyos állandóságot képviselnek. Az újdonságok megjelenését és elterjedését a Rogers-görbe jól mutatja, de ez nem számol a "divat"-jelleggel és a korosztályokkal.
A médiumok szerkesztő-műsorkészítői oldalának feltárásakor vajon mire gondolsz, hiszen a webkettő megjelenésével, elterjedésével egyre kevésbé professzionális a szerkesztés és egyre civilebb.
Fontos lenne a fogalmak pontos meghatározása, hogy a kutatási módszerek kiválasztása pontos legyen, hiszen ebből fogod majd a következtetéseket levonni és értékelni a hipotézisedet.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A média digitális átállása, ill. általában a technikai változások kapcsán az életminőség változásáról is beszélsz. Nekem úgy tűnik, hogy a minőséget itt abban az értelmében használod, hogy valaminek az értékét, hasznosságát jelöli. Tehát pl. az emberek élete kényelmesebbé vált a cd megjelenésével, mivel nem kell annyit vacakolni a lejátszással ill. a tisztántartással, tárolással, stb, tehát minőségi változás állt be. Úgy akarod a technikai változások hatásait vizsgálni, hogy egyúttal a kapcsolódó társadalmi jelenségekhez értékítéletet csatolsz, és besorolod őket: "Fontos feladat, hogy az újdonságokat be tudjuk építeni a társadalmunkba, hogy azok ne csak egyszerű találmányok, hanem igazi értékek legyenek, amelyek pont az értékteremtést segítik elő. Mit sem ér a tökéletes rádióvétel, ha a műsor hallgathatatlan!"

Az igazi érték mindenki számára mást jelent, és kulturális meghatározottságú. Antropológus lévén, antropológiai megközelítést javaslok, vagyis azt, hogy próbáld értékítélet nélkül szemlélni ezeket a jelenségeket. Szerintem akkor érthetők meg a társadalmi funkciók, ha ezt a lépést megtesszük. Ha pl. azt vizsgálod, hogy a digitális műsorszolgáltatás milyen hatással van a TV-nézési szokásokra, és azokon keresztül generál-e bármiféle változást a társadalmi struktúrában, akkor el kell tekinteni attól, hogy te személyesen mit gondolsz ezeknek a műsoroknak az esztétikai minőségéről. Van ennek irodalma (nem néztem utána, de pl. itt egy: Hammer Ferenc: Közbeszéd és társadalmi igazságosság, A Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése, Gondolat, 2006), hogy a média tartalmai milyen normateremtő funkciókkal bírnak. És mivel normáink részben a média által közvetített elemekből épülnek föl, ha érteni akarjuk a média társadalmi funkcióit, akkor - véleményem szerint - kicsit félre kell állnunk a hatóköréből, hogy kívülről tekinthessünk rá.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Az előadáson és az azt követő diskurzuson nem tudtam résztvenni, amit roppantul sajnálok, mivel a hallgatóság szerint egy igen éles és tanulságos vitából maradtam ki. Így a témafelvető előadásra kizárólag az írásos munkád alapján tudok reflektálni.
Arról írsz, hogy vizsgálni kívánod a mai kor technológiai és tömeglélektani-szociológiai összefüggéseit. Ehhez McLuhan kommunikációelméleti gondolatának alapját, a technikai determinista doktrínáját, szeretnéd továbbgondolni. Kutatásod egyik céljaként említed, hogy megvizsgálnád McLuhan jóslatát, miszerint létrejön-e egy új közösség, amely mindennél jobban hasonlít a régi törzsi kultúrára, csak éppen elektronikus alapon szerveződik. A téma érdekes és izgalmas, azonban véleményem szerint nincs eléggé leszűkítve. Tulajdonképpen mi az, ami téged konkrétan érdekel? A technológia fejlődése hogyan befolyásolja a hétköznapi emberek életét? Hiszen arról is írsz, hogy fontosnak tartanád a médiumok szerkesztői-műsorkészítői oldalát feltárni. Ugyan a két célcsoport valóban egységet alkot bizonyos szempontból, de véleményem szerint el kellene dönteni, hogy melyikkel akarsz behatóbban foglalkozni. Kutatásodat kvantitatív és kvalitatív módszerekkel kívánod alátámasztani, ehhez feltétlenül szükséges lenne a fogalmak operacionalizása, majd a kutatás konceptualizása, és a pontos hipotézisek meghatározása. Valószínű, hogy nem lesz elég "a tapasztalatok, élmények rögzítése".
Kívánok sok sikert és kitartást a további vizsgálódásokhoz!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Aktuális és tág a téma, amit felvetettél. Szándékosan használom ezt a szót, hiszen úgy érzem, hogy ez a téma még neked is a felvetés állapotában van, még számodra sem tiszta a legcsekélyebb mértékben sem, hogy mi is a feladat.
Lehetne mondani, hogy tudománytalan, meg pongyola, persze, de a lényeg nem ebben rejlik, hanem abban, hogy te tudd, hogy mi is a fő szál, amely mentén felépíted a munkádat. Biztos, hogy nem a technikai oldalt akarod vizsgálni, hiszen ahhoz nincs sok közünk. Médiatörténet? A prezentációd alapján nekem ez jött ki a leghangsúlyosabban, hiszen másról nem nagyon hallottunk, mint hogy micsoda csoda egy-egy új kütyü megjelenése. Nem tudtuk meg, mit akarsz kvalitatív és kvantitatív kutatni? Hogyan akarod mérni a váltás emberekre gyakorolt hatását - és milyen hatását? Számomra borzasztó érdekes az a probléma, mely a reklámozókat, reklámkészítőket állítja új kihívások elé, talán marketing-kommunikációs aspektusokat is bele akarsz vonni a kutatásodba? Jó lenne erről is megtudni valamit!
És egy apró kis megjegyzés: ez előtt a finnyás társaság előtt (magamat is beleértve) azért csínján kéne bánni a fogalmakkal... (pl. PR-tevékenység a reklám-tevékenység, vagy még inkább a marketing-kommunikáció helyett, hogy csak egy példát ragadjak ki a néhány közül).
Végül Neked is ajánlom a téma egyik jeles képviselője, Fehér Zsuzsa kolléganőm kutatásait, publikációit.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

McLuhan vitathatatlan érdemeket szerzett a kommunikációkutatásban és a médiakutatásban, de elmélete mára jócskán túlhaladott. A digitális átállás elméleti hátterét vizsgálva hasznos lehet áttekinteni a 2000 után született munkákat a témában. Néhány javaslat:
David Bell: Introduction to Cybercultures
Molnár Szilárd: Társadalmi tőke és információs társadalom
Pippa Norris azt vizsgálta, hogy a társas kapcsolatokra hogyan hatnak az online közösségek, és arra jutott, hogy egyfelől szélesíti, másfelől elmélyíti az emberek közötti kötődést az online interakció. Itt vannak a publikációi.
Barry Wellmann bevezeti a közösségi elkötelezettség típusú tőkét, mint az egyénnek nem közvetlenül más egyénekhez, hanem magához a közösséghez való kapcsolatát. Azt állapítja meg, hogy míg a korábbi tömegkommunikációs médiumok elszigetelték egymástól az embereket (rádió, televízió), addig az online technológiák és az internet révén az egyének társas interakciói minden tekintetben (wide&deep) fejlődni fognak. Az ő publikációi jórészt on-line formában is elérhetők.

Ezen kívül érdemes lenne ebből a hatalmas témából egy kisebb szelettel foglalkozni. Itt találsz néhány népszerű és jól feldolgozható témát.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Meglehetősen nagy ív rajzolódik ki írás eleje és vége között a kutatás témájaként az új kommunikációs eszközök szocializáló hatásaitól a digitális tv-s átállásig. Ez utóbbit leszámítva azonban kevés benne a konkrétum, inkább amolyan egotrip az írás, semmint az új kommunikációs eszközök hatásának akármelyik aspektusát koherensen vizsgáló felvetés.

Ami az egyetlen konkrét ötletet illeti "... a média digitális átállása, amely előreláthatólag az elkövetkezendő 3 évben jelentős lendületet fog venni és 2012-re hivatalosan be is kell fejeződjön...": sajnos nem világította meg nekem az írás, hogy a digitális átállás milyen olyan aspektusát szeretné vizsgálni, ami valamit hozzátesz az új kommunikációs eszközök hatásainak megértéséhez.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]