Reflexiók

Huszár Orsolya: A transzcendens felfogása és kommunikációja a kereszténységben, az iszlámban és a buddhizmusban - összehasonlító elemzés

(2008.11.03) c. témafelvető előadására

[Bálint Mónika], [Batta Barnabás], [Beszedics Otília], [Bokor Tamás], [Czékus Jób], [Csiszér Annamária], [Demeter Márton], [Fellner Zoltán Ákos], [Füredi Gábor], [Görözdi Dóra], [Herendy Csilla], [Jankovich Krisztina], [Juhász Ibolya], [Kató Linda], [Kéri Rita], [Koltai Andrea], [Kriskó Edina], [Mucsi Eszter], [Myat Kornél], [Nagy Károly Zsolt], [Nagy Nóra], [Németh Viktor], [Palovits Ildikó], [Rajkó Andrea], [Rentería Anna Mária], [Szakács István], [Szentesi Balázs], [Szépe Orsolya], [Török Judit], [Vízler András]

[vissza a listához]

Orsi témafelvetője - ahogy magának kijelölt módszertana is - egy jelenség alapos leírásának kezdete. Talán ebből adódóan a kutatás tárgya is egy jelenség bemutatásával van megjelölve és igazi hipotézist nem találtam.
Fontos gondolata a szövegnek a következő Durkheimi idézet: "ahogy az, aki csak egy nyelvet beszél, nem lehet tisztában a nyelv mint olyan természetével, úgy a vallás mibenlétét sem értheti az, aki csak egy vallást ismer, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a transzcendens általunk leírható természetének ismeretéhez is szükséges azon különböző felfogások, élmények és szimbolikus megjelenítések tanulmányozása, amelyek az egyes vallásokban számunkra adottak." Ennek a gondolatnak talán logikus következménye, hogy a téma megértésében esetleg fontos szerepe lehet annak, hogy az egyes vizsgált vallások, sőt inkább az azok gyakorlását biztosító/ felügyelő egyházak hogyan határozzák meg a közvetítés funkcióját. Érdekes lehet megtalálni a közvetítő, vagy követ szerepét, azokét a személyekét, akiket az egyház, vagy akár saját maguk a transzcendensről alkotott képük közvetítésére jelölnek ki. Egy másik érdekes szereplője lehet a közvetítésnek a "betért", megtért, aki egy másik vallásból jött és az új vallás befogadását, megértését követően rengeteg ismerettel rendelkezik az új és a régi hitével kapcsolatban is. A követ és a betért is lehet kommunikátora a transzcendensnek. 2007 őszén tanított a doktori képzésünkön Dr. Nagypál Szabolcs, (Békés Gellért Ökumenikus Intézet, Pannonhalma), aki vallásközi kommunikáció témában egy évvel ezelőtt konferenciát szervezett, melyre mi PHD hallgatók is hivatalosak voltunk. Ezen a konferencián több egyház és vallás "követe", kommunikátora vett részt, akiknek kommunikációját meghatározta, hogy nem saját hittársaikhoz beszéltek.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A dolgozat szerzőjének célja egy összehasonlító vizsgálat elvégzése, melynek keretében a magyarországi keresztény, iszlám és buddhista közösségek transzcendens-felfogásában és ezek kommunikációjában jelentkező különbségeket, azonosságokat szeretné felmutatni. Az anyag pedig ezzel szorosan összekapcsolódva egy hangsúlyos, a (vallási) kultúrák lehetséges párbeszédét és megértését illető kérdést is magába olvaszt, ami viszont a munka ismeretelméleti alapjait is dominánsan meghatározó elméleti részt fektetné le.
A két egymástól eltérő, de egymást kiegészítő cél viszont csak akkor kapcsolható össze legitim módon, ha a dolgozat elméleti keretébe a vallástörténeti és valláselméleti rész mellett a téma kidolgozója beemeli a multikulturalizmus kutatás klasszikusabb elméleti kánonját (posztkolonializmus, cultural studies, stb.) is, ami éppen a megértés problémában és annak filozófiaelméleti/társadalomelméleti hagyományában ér össze a legerősebben. (Manfred Frank, Lyotard, Habermas) Ha ezt a munkát elvégzi, csak akkor reflektálhat legitim módon saját elméleti, módszertani álláspontjára - amely viszont nélkülözhetetlen és nem biztos, hogy a dolgozat konkrét empirikus céljait tekintve is a - túlzottan absztrakt - fenomenológia lenne a legcélravezetőbb.
Ezen felül pedig fontosnak tartom, hogy legyen egy határozottabb társadalomelméleti kidolgozása is a konkrét elemzéseknek Így nem megkerülhető kérdés az sem, hogy milyen módon, milyen eszközökkel hallatják a hangjukat ezek a közösségek, milyen mediális keretek közt teszik érthetővé mások számára saját hitüket és ebben milyen különbségek mutatkoznak, ami a kommunikáció- és médiakutatás szempontjából sem félretehető probléma.
A dolgozat alapvető kérdéseit, illetve a témát nagyon izgalmasnak tartom, ami alapvetően meghatározhatja majd a nagy vallási közösségekről, azok fundamentális feladatáról és kommunikációjukról kialakítható alapvető képünket. Nagy munka lesz, de sok sikert és kitartást kívánok hozzá.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A kutatási téma bemutatásán sajnos nem tudtam részt venni, így a dolgozat alapján tehetem csak meg észrevételeimet. A téma kutatása megkérdőjelezhetetlenül fontos és hasznos lehet egy olyan világban, ahol sok esetben "divat" egyik vagy másik vallást (elsősorban a keleti vallásokat) ismerni, illetve gyakorolni. Ugyanakkor a dolgozatból nem derült ki, Orsolya miként szeretné elvégezni nagy ívű vizsgálatait: hogyan tudja megismerni mindhárom vallási közösség transzcendens felfogását és kommunikációját, és hogyan hasonlíthatók össze a kapott eredmények.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető esszé szóbeli előadását hallgatva az merült fel bennem: vajon ha a vallás jelensége, pontosabban a vallási jelenségek meglétének igénye annyira mélyen beidegződött a társadalomba és az egyes emberekbe, amennyire azt minden kultúrában megtapasztaljuk, vajon lehetséges-e, hogy társadalomtudós létére úgy kutasson valaki e témában, mint ahogyan azt Max Weber előtt az értéksemlegesség jegyében gondolták el a kutatók. Másképpen szólva: létezhet-e vallásfüggetlen valláskutatás? Magam azon a véleményen vagyok - s ez a diskurzus végén is megfogalmazódott -, hogy a vallás jelenségek mélyreható, alapvető igénye miatt nincsen olyan releváns kutatás, amely ne valamelyik vallásba belehelyezkedve vagy valamely vallási jelenséggel szembehelyezkedve próbálná megválaszolni választott kérdéseit.
Itt jön elő a probléma a disszertációd tervével: óriási, mi több, emberfeletti munkának tűnik az általad választott három vallás és azok egyházainak összehasonlító elemzése. Bár kikötötted, hogy nem akarsz mindenáron gondos kiegyensúlyozottságra törekedni hármuk vizsgálatakor, nem derült ki világosan, hogy ehelyett hogyan oldod meg a magad elé tűzött feladatot. Ez lesz a következő évek nagy kérdése: miként teszed koherens egésszé a három világvallás transzcendens-koncepciójának, recepciójának és kommunikációjának vizsgálatát úgy, hogy közben ne maradj meg az összehasonlító tanulmányozás keretei között, hanem - szintén a Te szavaiddal élve - a társadalom számára hasznos következtetéseket vonj le a vizsgált szerveződések - közösségek, csoportosulások, vallási konglomerátumok - transzcendens-kommunikációjára vonatkozóan. Emberes munka, amihez emberfeletti türelmet kívánok!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Első problémám a témafelvetőddel kapcsolatban. Ha egy kutató, aki vallásközi kommunikációval foglalkozik, érintett valamelyik kutatandó vallás hitében, miként marad elfogulatlan, identitását és érzéseit függetlenítve? Ezzel párhuzamosan, viszont: ha a kutató független a vallásoktól, akkor mi alapján képes - pusztán intellektuális alapokon előzményekre támaszkodva - érzékennyé válni az interkultúrális interakciók érzékelésére és értelmezésére? Ezt a problémát biztosan át lehet hidalni, de biztosan nem könnyen.
A következő gondolatot nem értem, és nem említed, hogy mire alapozod?
"A korábbi korokhoz képest azonban jelentős különbség, hogy az "idegenek" sokkal konkrétabban, a mindennapi életbe beépülve jelennek meg számos különböző területen, vegyük akár a közvetlen érintkezést a más kultúrákból érkezett bevándorlókkal, akár az információs társadalom adta lehetőségeket, az "ablakot a világra".
Másutt ez áll: "Röviden érdemes megjegyezni, hogy vannak elméletek, amelyek a kulturális tudás birtoklására helyezik a hangsúlyt, mások inkább a kultúra folyamatos létrehozására." Nem gondolnám, hogy kifejezetten tudásra és cselekvésre épülne az interkultúrális kommunikáció. Másrészt, szerintem éppen amennyire változatlannak tűnik egy vallás, annyiban élő is.
Később ez olvasható: "a vallástól elválaszthatatlanok az intézmények, amelyek egyrészt teret adnak a vallásgyakorlásnak, a közösségi életnek, másrészt társadalomszervező funkciókkal is bírnak, kicsit előreszaladva: tükrözik az adott társadalomban uralkodó hierarchikus rendet." Erről Otto Brunner- Werner Conze - Reinhart Koselleck: Demokrácia című munkája jut eszembe: VII. Piusz pápa 1797-ben azt írja: "mutatkozzatok jó testvéreknek, akkor lesztek a legjobb demokraták is"... .
Munkádhoz kívánok sok sikert!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Szerintem a félév során elhangzott témafelvetők közül a Tiéd volt a legjobb! Koherens szerkezeti felépítésű, egyértelmű kérdésfeltevések, jól és alaposan kidolgozott elméleti háttér. Eddigi munkádhoz gratulálok! Megítélésem szerint dolgozatod legizgalmasabb kérdése, és ezért kutatási szempontból a legrelevánsabb az, hogy hol van a kiindulópont a világvallások között? Kérdéses azonban, hogy lehet-e vallásfüggetlenül vallást kutatni? Tudomásom szerint a témában eddig megszületett kutatások inkább valamelyik vallásba beágyazódva tekintettek ki onnan, illetve valamelyik vallással szembehelyezkedve próbálták meg bizonyítani, illetve cáfolni téziseiket és antitéziseiket.
Választott témád bár nagyon jó, mégis némi szűkítést, illetve pontosítást igényelne, hiszen a három világvallás összehasonlító elemzése óriási vállalkozásnak tűnik, de nem biztos, hogy a problémák és jelenségek legalaposabb megválaszolását eredményezné. Célszerű lenne ezért egy kisebb szeletet kiragadni és abban elmélyülni. Így nagyobb valószínűséggel tudnál - a Te szavaiddal élve - a társadalom számára hasznos következtetéseket levonni a vizsgált közösségek transzcendens kommunikációjára vonatkozóan.
Munkádhoz sok sikert és kitartást kívánok! Kíváncsian várom a folytatást!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Kedves Orsolya,

'a vallás mibenlétét sem értheti az, aki csak egy vallást ismer' mondja Durkheim, idézed te.

De ebben Durkheimnek csak akkor van igaza, ha ebben az egyetlen mondatban minden szót ő maga definiál; ekkor azonban semmi egyébről nem fog szólni a mondat, csakis az ő konstrukciójáról. Ez nem feltétlenül baj, mert a dolog ettől még lehetne érdekes - mint mondjuk Kant filozófiai rendszere -, csakhogy Durheim nem Kant, és az ő mondata biztos, hogy vagy hamis, vagy semmi köze a mondaton kívüli világhoz.

Kezdve 'a vallás' -al. Az meg micsoda? A kérdés nem teljesen naiv, ugyanis nagyjából ismerem az ide vonatkozó vallástudományi (illetve vallástudományos iskolákhoz kapcsolható) definiciókat, de ezek - tudomásom szerint - gyökeresen mást írnak le, mint amit a vallás a teológusok szerint, vagy egyéb, mérvadó 'szakértők' - például a keresztény vallás esetében a szentéletűek, szerzetesek, aszkéták, hívek stb. - szerint jelent. És bevallom a te felvetődben sem találtam olyan meghatározást, amely ne lenne beilleszthető a nyilvánvalóan minimum töredékes, vagy egyenesen téves értelmezések sorába, bár többször is, tisztességesen, leírod, hogy vizsgálódásod egy meghatározott területre irányul. Ilyen terület azonban - véleményem szerint - nincs, vagy pedig teljesen felesleges leírni, mert egy szakrális színtéren minden aktus, jel, sőt személy csakis a transzcendens felől, általa minősül szentnek, erre pedig a teológiának és a spirituális irodalomnak van (részben) alkalmas lexikája. Ilyen irodalom azonban nemhogy kisrészben, ritkán, hanem - olvasmányaim alapján ki merem jelenteni: - szinte soha nem kerül említésre a vallástudomány szövegeiben, vagy ha mégis, akkor - a definició szerint is lehetetlent megkísérelve, s így természetesen rosszul - lefordítja azokat a saját nyelvére.

A következő szó az 'érteni' lenne, s nyilván kitalálható, hogy ezt az 'ismer' követné. Ráadásul azt is gondolom, hogy ezekről külön-külön is el tudnék beszélgetni veled, de ezt itt most mellőzöm, remélem lesz rá alkalom egyszer.

Véletlenül éppen ezt a Durkheim - idézetet pécéztem ki, de tucatjával citálhatnám az ehhez hasonlóakat, s írogathatnám felháborodottan hogy például a (keresztény) vallás nem világmagyarázat; a szent és a profán nem áll egymással szemben; nincs két valóság (legfeljebb két út); stb. noha ezek a pszeudo-evidenciák - elsősorban az összehasonlító vallástudományoknak köszönhetően - valóban teljesen hitelesnek számítnak a a szakirodalomban.

Mivel azt is tudom, hogy te ennél már most is nagyságrendekkel többet tudsz, mint ami a felvetőben kiderül, ezért nagyon kíváncsian várom a témád további alakulását. Például amit az előadásodon mondtál, ti.: hogyan élheti valaki a saját vallásos életét kisebbségként, vagy netán teljesen elszigetelve, ezt egy sokkal komolyabb és kivihetőbb dolognak tartom, mint az összehasonlító vallástudomány vonalat. Mintha azt is mondtad volna, hogy inkább ez érdekel, vagyis például Magyarországon hogyan él egy vallásos mohamedán vagy buddhista (és ha ilyen, akkor szükségszerűen gyakorolni is óhajtja ezt). Ezt a témát jól bejárni, azzal a kikötéssel, hogy a perspektívád megfigyelői, szerintem nagyon izgalmas feladat, de még gondolom úgyis meglátod, mi lesz (én pedig a közhelyek gyorsulási versenyéből most kiszállítom magam, mielőtt meggyulladok )

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A fenomenológia vallástudomány (vagy inkább összehasonlító vallástudomány) már meghaladottá vált. Ezt most nem piszkálódából írom, hanem módszertani tényként. Nagyon jó ebben a témában Szilczl Dóra-Korpics Márta szerkesztette tanulmány kötet, mely éppen a hermeneutikai és fenomenológiai vallástudomány mezsgyéjén mozog, nem kevés kételyt ébresztve a fenomenológiában. A transzcendencia és a fenomenológia egymást igencsak kizáró területek, abban a pillanatban, amit konkrét valóságokat és értelemtartalmakat kell leírni. (Általános szinten a probléma nem merül fel, lásd Husserl vagy Kant transzcendencia fogalmát). A probléma lényege, hogy a transzcendencia mindig hordoz fenomenológiailag nem leírható elemet, ettől lesz tartszcendens. Ebből a csapdából nem lehet kikerülni. Nem tudom, jelenleg Tomka Miklós hol tart, mindenesetre ebben a témában érdemes Korpics Mártával és Wildmann Jánossal felvenni a kapcsolatot.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Bár a téma (a vallás) bennem nem vált ki különösebb érzelmeket, az előadásod felcsigázta az érdeklődésemet. "Kívülállóként" érdekel, hogyan fogod tudni ezt a szerintem óriási feladatot megoldani. Nem vagyok otthon ezen a területen, de mindig is érdekelt, mi az, ami a vallást mint olyant "örök életűvé" teszi. Talán a munkád hozzásegít engem is azoknak a kérdéseknek a megválaszolásához, amelyek ebből a szempontból évek óta foglalkoztatnak. Munkádhoz sok sikert kívánok.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

"Durkheim hangsúlyozza, hogy a primitív ember számára a vallásos magyarázatok jelentették a világ legközvetlenebb elképzelési és megértési módját, elméje nem csak kétségbeesésében fordult ezekhez valamiféle ultima ratióként." - kedves Orsi! Az emberiség örök kérdéseinek egyikét, a vallásnak, mint ahogy Durkheim is nevezi, az ultima rationak a keresztény, iszlám és buddhista közösségek transzcendencia-felfogásában és ezek kommunikációjában jelentkező különbségeit és azonosságait kívánod kutatni és bemutatni - ami (azt hiszem ebben mindenki egyetért) nem kis feladat - viszont mindenképp testhezálló. Ez a fajta összehasonlító elemzés hatalmas tereket nyit meg és hatalmas munkát, módszertanilag sem könnyű bevetést igényel. A fogalmi dimenziók bevezetéséhez ajánlom Frithjof Schuon A vallások transzcendens egysége c. könyvét, aminek a VII. fejezete pedig a kereszténységet és az iszlámot vizsgálja meg. Shuon alaptézise szerint a vallások ezoterikusan hasonlóak, míg formájukra nézve (exoterikusan) eltérnek egymástól. Vizsgálódásaiban nem az egyes vallások történelmi manifesztációjában megnyilvánuló különbözőségeket veszi alapul, hanem inkább azok transzcendens egységét. Munkádhoz kitartást, erőt kívánok, aminek biztosan meglesz a gyümölcse.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nehéz lesz hátrébb lépni - kellő távolságnyira - hogy egyben rá tudjon látni Orsolya a témafelvetőben említett vallásokra úgy, hogy a saját nézőpontját is megfelelőképpen figyelmen kívül tudja hagyni.
Első lépésként talán azzal kezdeném a kutakodást, hogy a rendelkezésre álló szövegek alapján megpróbálnám minél aprólékosabban felderíteni, hogy az adott vallásokban mikor-mit írtak a transzcendensről. Illetve felderíteném, hogy milyen meghatározásai léteznek - minél több színteret felkutatva - a transzcendens fogalmának.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Vitathatatlanul impozáns kutatási téma, ami - ha túllép az elméleti összehasonlítás keretein - jelentős eredménnyel kecsegtet. Izgalmas kérdésnek érzem a transzcendens kommunikációját a három közösség életében, bár módszertanilag nehéz terepnek ígérkezik. Nem teljesen világos számomra, hogy a strukturált- és mélyinterjúk illetve a csoportok látogatásának segítségével hogyan lehet érvényes módon értelmezhető adatokhoz jutni.
Sajnos az előadáson nem tudtunk részletekben bocsátkozni, de nagyon érdekelne, mire gondoltál akkor, amikor társadalmilag hasznos eredményekről, következtetésekről beszéltél.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Az egyetlen fő hiányt abban éreztem, hogy hiányzott annak megokolása, miért éppen ezt a három vallást kívánod összehasonlítani (azon kívül, hogy ezeket ismered a legjobban). Már magát a kereszténységet is nehéz egységesen értelmezni.
Izgalmas része lehet a kutatásnak, hogy a vallás hogyan jelenik meg a mindennapi életben. Az ott megjelenő erkölcsi alapelvek hogyan hatnak, hogyan mutatkoznak meg a cselekedetekben, az életmódban, milyen szokások alakulnak ki ezzel kapcsolatban. Az általad választott vallások is eltérő módon hathatnak az egyének életére - persze, ennek empirikus vizsgálata, a közösségek és személyek megtalálása nem egyszerű feladat...

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Kedves Orsolya, ne haragudj, de egy kritikai észrevétellel illetném témafelvetődet, érthetőbb és átláthatóbb lenne munkád, ha rövidebb mondatokba fogalmaznád gondolataidat.
A témát nagyon érdekesnek találom és kiváncsian várom az eredményeket amikre jutsz majd. Számomra nagyon izgalmas ami a globalizáció hatására a vallással is történik, hogy egy adott kulturán belül számos vallás fér meg egymás mellett és erősödnek, illetve gyengülnek vallások. Azt mondod, a vallás szoros kapcsolatban áll a kultúrával, amelyben megszületett, de vajon milyen kapcsolatban áll azzal, ahol él? És milyen hatással van így a vallásra, illetve akár a transzcendens felfogására a "határokon való átívelés"? Sok sikert kívánok!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A szerző a transzcendens különféle felfogásainak kutatását az interkulturálkis kommunikáció diszciplínakeretében helyezi el. A kérdésfelvetés izgalmas és releváns, legitimitásának igazolására a szerző számos érvet felsorakoztat a vallásosság időszerűségével kapcsolatban; ez utóbbi tény számomra nem annyira kérdéses, sokkal érdekesebb volna viszont a téma legitimációja az eredmények várható hozadékai és implikációi mentén.

Releváns és izgalmas kérdés lehet, hogy mennyire hatol át a feltárt gondolati struktúra a vallás gyakorlói esetében az élet többi területére. A témafelvető sugalmazza ennek lehetőségét, de sem az ezzel kapcsolatos hipotéziseket, sem a vizsgálatukra irányuló törekvést nem érinti.

A dolgozatból ezen kívül elsősorban a vizsgálandó csoportok és elemzési rétegek (pl. mikroszint, vagyis a hétköznapi gyakorlat, a transzcendenssel kapcsolatos beszédmód és a hitelvek szintje) pontosabb definiálást és (ezzel szoros összefüggésben) a módszertannak a fenomenológiai elkötelezettségen túlmutató részletezését hiányoltam.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Sajnos a témafelvetődről tartott prezentációdat nem hallottam, így csupán az írásos anyagra tudok támaszkodni.
Nagyon érdekes témát választottál!
Ugyan egy témafelvető esszéről van szó, számomra szerkezeti felépítettségét tekintve hiányzott egy Tartalomjegyzék, amelyből azonnal egy átfogó képet kaphatok a kutatás logikai, tartalmi felépítettségéről. Ennek ellenére mindez azért nem volt zavaró, mert a dolgozat egészét alfejezetekre tagoltad és ezt tipográfiailag is jól látható módón jelölted.
A fogalmi keretet tisztán, egyértelműen meghatározod (kommunikáció, kultúra), az elméleti háttérrel egyetemben, ezzel könnyítve a kutatás értelmezését, befogadását.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nagyon érdekfeszítőnek tartom az Orsolya által kutatni kívánt témát. Aggályom csak a tekintetben van, nem tűzött-e maga elé nagyon nagy, több embert kívánó célt? A transzcendens vizsgálatát a három világvallásban a két másik vallás (hinduizmus és kínai univerzizmus) megkerülhetetlenségével túl terjedelmes témának tartom, bár abban igaza van Orsolyának, hogy önmagában a téma kevésbé érdekfeszítő, az összehasonlítás melletti érvei pedig meggyőzőek. Kérdésem, a különböző vallási gyakorlatok, hátterükben eltérő célzatokkal, képzetekkel, mi módon lesznek összevethetőek? Munkájához sok sikert és kitartást kívánok!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témával kapcsolatban eszembe jutott még egy lehetséges összehasonlítási pont. A transzcendens fogalmával, megjelenési formáival jól összekapcsolható a betegségek és a gyógyítás felfogásai, a transzcendenssel való kommunikáció egyetlen formáját eleinte ugyanis csakis a gyógyító kiválasztott (pl. sámán) személyén keresztül tartották lehetségesnek. Az orvosláshoz és gyógymódokhoz való akkori és mostani viszony, és a változások okai és összefüggései a kommunikációval további adalékokkal szolgálhat.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

1. A témafelvetőt hallgatva és most újraolvasva, nem ötlött rögtön a szemembe, hogy mik is a fő kérdések, melyekre választ keresel.
Mit jelent számodra az, hogy: "a feladat tehát a transzcendens felfogásának, megszólításának és másokkal való kommunikációjának fenomenológiai leírása a kereszténység, az iszlám és a buddhizmus gyakorlatain keresztül."? Hogyan kivitelezhető ez? Mit fog tartalmazni a leírás és az milyen kérdésekre ad választ?

2. "A vallás fenomenológiai megközelítése lehetővé tesz egy olyan leíró, tárgyi, érték- és értékelésmentes eljárást, amely tetszőleges számú vallási jelenséget vesz számításba, miközben nem negligálja az egyedi tények világát, ennek ellenére általánosan érvényes vallásfogalmat tud megalkotni." Az értékmentességet eleve problematikusnak tartom, milyen szempontrendszer szerint írható le három vallás, úgy, hogy mindegyik egyéni specifikuma egyformán érvényesüljön. Ha negligáljuk az egyedi tényeket, mi marad?

3. A megismerés miként lehetséges, előzetes elköteleződés és fejünkbe ültetett előítéleteink kiiktatásával? Ki lehet-e küszöbölni az etnocetrizmus otthonos szemüvegét, akár a kultúráról, akár a vallás területéről van is szó? A vallás belsősége megérthető-e kívülről és ha egyikbe benne vagy miként lehet belülről megismerni a másikat? Mennyire érződnek kulturális és vallási kölcsönhatások, miként oldódnak ezek bele a kulturális identitásba főképp, ha egy adott országban kisebbségben élő csoport vallási közösségéről van szó?

4. A kutatás során Magyarországon működő vallási közösségeket akarsz vizsgálni, érdekes lehetne megvizsgálni azt, hogy a vallás mit ad hozzá az adott közösségek identitásához, hogyan értelmezi magát az adott közösség, akár vallási jegyek mentén. A vallások összehasonlítása problémás és nem látom, hogy hova vezet, viszont azt meg lehet nézni, hogy a Magyarországon élő kisebbségi csoportok önmeghatározásának milyen mértékben része, segítője a vallási alapon szerveződés, mennyire adaptív, ha úgy teszik a csoportszerveződés ilyen módja, mennyiben segíti az adott közösség érvényesülését, beilleszkedését, érdekérvényesítését stb.

5. Egy másik problémás ügy szerintem a transzcendens felfogásának kérdése. Egy vallási csoporton belül is nehezen meghatározható, a közösség tagjaiban egyénenként is élhet a transzcendens felfogással kapcsolatban sajátos elképzelés, viszonyulás, hogyan, milyen vizsgálati szempontrendszert lehet találni az összehasonlítás elvégzéséhez olyat, amelyben az adott vallás legspecifikusabb jegyeit sem zárjuk ki? Mik lehetnek központi szempontjai, fogalmai ennek az összehasonlításnak?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Elképesztő elszántság kell egy ilyen kutatási terv megfogalmazásához de még inkább kivitelezéséhez :) Magam teológusként és társadalomkutatóként is inkább a kis lépések és belátható, konkrét közösségek felől javasolnám az elindulást. Ebben a perspektívában viszont nagyon hangsúlyos az adott közösségek partikularitása. Nagyon kevés értelme van pl. általában keresztyénségről beszélni, hiszen annak felekezeti/lokális megvalósulásai sokszor egészen egyedi konstrukciókat mutatnak - ez persze közhely, de azért nem árt néha hangsúlyozni. Azt pedig már csak zárójelben, egészen halkan jegyzem meg, hogy ha tényleg társadalmilag hasznos tudás termelése vágyának esete forog fenn, akkor esetleg érdemes volna egy valós társadalmi konfliktusból vagy kommunikációs szituációból kiindulni.
Egy ilyen dolgozatnál nagyon fontos a fogalmak korrekt és pontos használata - szintén közhely - hogy elkerülj olyan bakikat, mint ami a jelen szövegben a megváltás fogalmával kapcsolatban előfordult. (Ha ugyanis mindhárom vallást "megváltástan"-ként interpretálod, akkor a megváltás olyan fogalmához jutsz el, mely nem lesz érvényes a keresztyénség jelentős részére.) Herendy Csillával vitatkozva a kérdés vallási szövegek olvasásán keresztül történő megközelítést nem nagyon tartom járható útnak, egyszerűen a nyelvi korlátok miatt (szanszkrit, arab, héber, görög - hogy csak az alapvetőeket említsem...)

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Igazából nem tudom, hogyan lehet vallásokat mélyen és jól úgy leírni, hogy az ember nem tartozik az adott vallás hívői közé, de lehet, hogy éppen ettől olyan dolgokat látsz majd meg, amit, ha közéjük tartoznál és te is gyakorolnád a vallást, nem is vennél észre. Másik kérdés, hogy mint az európai kultúrkörben felnőtt ember, hogyan észleled és értelmezed más kultúrák vallással kapcsolatos felfogását vagy akár mindennapjait (melybe beleszűrődik a vallás). Az, hogy ezt több, egymástól eltérő vallásban is megpróbálod megtalálni, igen nagy feladatnak tűnik. A hívők "Bibliái", a vallási témájú szövegek első körben biztos támpontot adhatnak a vizsgálni kívánt fogalmakra, melyekre személyes találkozások révén egyéni válaszokat is kaphatsz. A szándék, hogy a Magyarországon élő különféle vallású emberek miként hisznek, hogyan gyakorolják a hitüket, elég nagy és dicséretes vállalás, talán több időt is felemészt, mint a doktori disszertációhoz szükséges évek, de remélhetőleg mindvégig örömödet leled benne.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Rém érdekes témafelvető, gratulálok. Mindössze annyi megjegyzést fűznék az egészhez, hogy nyilván nem általában fogsz írni a budhizmusról, hanem konkrétan. Akkor viszont valószínűleg érdemes választani egy konkrét irányzatot - legalább a mahayana és a hinayana között - hiszen alapvető eltérés van a meváltás lehetséges ideje között (előbbiben akár ebben az életben, míg utóbbiban eléggé távoli időben és bizonytalan körülmények között.) Ez viszont merőben más megközelítést eredményez a transzcendens általad meghatározott definíciója szerinti megélésének.
Érdemes lehet elolvasni:
The Three Vehicles of the Teachings of the Buddha http://www.kagyuoffice.org/buddhism.vehicles.html

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Témafelvetőd olvasása közben a következő jutott az eszembe: a modern korban egyre inkább megfigyelhető a vallások háttérbe szorulása, még a mélyen vallásos emberekre is hatással van a materialista gondolkodás. Ez mennyire jelenik meg az egyes vallások között? Mennyiben lett más az ember viszonya a valláshoz? Nekem tetszik a témád, javasolnám, hogy vedd fel a kapcsolatot Tomka Miklóssal és P. Szilcz Dórával.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A bevezetés nagyon jó indítás, de éppen a tömegesen megvalósuló, mediatizált formája a kulturális behatásoknak, "cseréknek" magával hozta az idegen vallások és egyéb kulturális gyakorlatok, hitek, eljárások felszínes átvitelét. Mintegy árucikk lehet hozzájuk jutni (jó példa Woody Allen egyik filmjében, amikor tévelygő new yorki értelmiségiként hetente új vallásokkal próbálkozik, amelyek ereklyéit az amerikai boltokban szokásos papírzacskóban hordja haza. Ezzel is utalva, azok megvételére. Hasonló érzést keltenek Láma Ole Nidal kelet európai vándor előadásai is). Ezért a hatások vizsgálata fontos, amely nem nélkülözi a kommunikáció vizsgálatát sem.

"Ma a tudomány korát éljük, számos biologicista-materialista elmélet áll rendelkezésünkre a világ és benne az ember keletkezését illetően..."

Akkor kellene említeni pár ilyen materialista elméletet is. A vallásos emberek szoktak ezzel példálózni, hogy a materialista elméletek nem kielégítők. De soha nem nevezik meg ezeket az elméleteket. A marxizmus kivételével, amely jelenleg amúgy is defenzívában van.

A világvallások egy kultúra egy adott időszakában keletkezett teljesítményei, amelyek terjedésükkel a világban más és más kulturális - civilizációs szinten, eltérő társadalmi-gazdasági rendszerben élő társadalmakat vontak tartósan befolyásuk alá. Az eredmények nagyon széttartóak. A Mohamed korabeli arab kultúra jelentősen változott Mohamed munkássága révén. De ez hogyan vethető össze azokkal a perzsa kulturális elemekkel, amelyek markánsan átalakították az iszlámot, miután meghódították Perzsiát. Egy fiatal és erős hit és egy nagyon erős alapokon álló kultúra találkozása hívta létre a síita hitet, ami már az iszlámon belüli is más transzcendencia- fogalmakat és élményeket ad.
Miért befogadóbbak a katolikusok a protestánsoknál? Pedig szervezetileg sokkal zártabbak, hierarchikusabbak?
Az utóbbi évtized fejleményeit figyelve úgy tűnik, hogy a protestánsok és a síita iszlám hívei feszülnek leginkább egymásnak. Az egyik tagadja a közvetítők szerepét a transzcendencia megértésében, a másik csak közbenjárók által tartja lehetségesnek a hitet. Ez kommunikációs területen önmagában érdekes kérdés.
A téma nagyon érdekes, hatalmas feladat. A rendelkezésre álló idő és a magyarországi források elegendőek a kibontásához? Gondolok pl. a buddhizmusra, amelyről magyar szakirodalom alig áll rendelkezésre.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Kedves Orsolya!
Egy spanyol újságban említették a www.yesnogod.com címet és az jutott eszembe, hogy esetleg érdekes lehet a témád szempontjából. Rákattintottam, és igaz, hogy nem tudományos jellegű kutatás eredményeiről van szó, de az istenhitről közöl adatokat előbb kontinensekre, majd országokra bontva, és kiemelve megjelenik az az ország, ahonnan a belépés történt. Még annyit, hogy a transzcendens fogalmával kapcsolatban érdemes lenne utalni a metafizikai és a teológiai értelmezésre (Lehmann). Nagy fába vágtad a fejszéd, erőt kívánok hozzá!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető címe ijesztő abban az értelemben, hogy egy ilyen összehasonlító munkát egy emberöltő alatt el lehet végezni. Ha külső nézőpontot választasz, feltételezhető, hogy másképp megfogalmazott válaszokat kapsz, mintha belső nézőpontből tanulmányoznád. Biztosan másképp beszél egy kívülállóval a vallás híve, mint vallásbelijével. Ha pedig nem választod egyiket sem - mint írod, nem akarsz mindenáron kiegyensúlyozottságra törekedni - óhatatlanul a hozzád közelálló vallást választod viszonyítási pontnak. Vajon ennek ellenére sikerül-e megfelelő leíró módszert (nyelvet) választani?
Tanulmányozásra javaslom Tomka Miklós írásait a témában való elmélyülésre.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A dolgozatban több gondolatot idézel a vallással kapcsolatban különböző szerzőktől: Pl.: "a vallás ellentétes a modernizációval, régmúlt és túlhaladott kultúrformákból él, és valójában olyan, a társadalmi fejlődésből kimaradó rétegekre támaszkodó jelenség, amelynek létjogosultságát a történelem lassan felszámolja" (Tomka Miklós), majd pedig ellentétbe állítod a következővel: "A valóság társadalmilag konstruált modelljeinek fő témái kétségtelenül megváltoztak, és a modern társadalomhoz vezető strukturális változások következtében átalakultak azok a tipikus minták is, amelyhez az egyén tudata igazodik, de maga az a modellalkotás, amely az egyént egy társadalmilag és történelmileg transzcendens valóságba állítja bele, vallásos processzus." (Thomas Luckmann)

Szerintem a két szövegrészlet nem ugyanabban az értelemben használja a vallás fogalmat. Luckmann arról a modellalkotási folyamatról beszél, amelynek során a valóság közösen elfogadott képe létrejön, amely mindig tartalmaz transzcendens elemeket is, korszaktól, társadalomtól függetlenül, tehát ilyen értelemben "vallásszerű" folyamat. Tomka pedig két valóságmodellről beszél, amelyeket modernizáció és vallás névvel illet, és azt állítja, hogy ezek bizonyos okok miatt összeegyeztethetetlenek. Amikor azt mondod, hogy "nem szeretném elkötelezni magam egy nézet mellett sem", akkor nem valós problémáról beszélsz, mert ezek - legalábbis abban az értelemben, ahogy a szövegben megjelennek - nem ellentétes nézetek. (Tudom én, hogy ez azt jelenti, hogy semmilyen más nézet mellett sem akarod elkötelezni magad, de konkrétan az itt említettek esetében ennek nincs értelme.) El lehet fogadni Luckmannt, de ettől nem lesz érvénytelen Tomka és fordítva.

Ha elfogadod a vallás és modernizáció ilyen jellegű szembeállítását, attól még feltételezheted, hogy mindkét modell a Luckmann által említett módon jött létre. Akár azt is meg lehetne nézni, hogy szerkezetüket tekintve tényleg hasonló funkciókat ellátó elemekből, és hasonló lélektani logika szerint épülnek-e föl. A közöttük mutatkozó eltéréseket pedig elemezheted úgy, ahogyan az általad vizsgált vallásokkal teszed: kulturális különbségként.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A jövendő disszertációd témáját roppant érdekes, és mindenképpen kutatást "érdemel". A vallás mindig központi szerepet töltött be az emberek életében, meghatározta gondolkodásukat, és sokszor irányadó funkciója volt az értékrendek kialakulásában. Az előadásod során nyilvánvaló vált, hogy a vallásantropológiához kapcsolódó területeken igen nagy jártassággal rendelkezel. Azonban a diszkusszió alatt sem vált számomra világossá, hogy vajon csak tudományosan érintkezel a vallással, avagy elkötelezettként is érdekel ez a téma. Azt írod: "Az eddigiekben a vallást szociológiai, antropológiai szemszögből közelítettem meg, kommunikációs megfontolás tárgyává pedig a kultúrát tettem. A kommunikáció fenti, meglehetősen hiányos leírása, az említett szerepek mellé fel kell sorakoztatnunk azt a funkcióját, amelyet a jelentések előállításában és közössé tételében tölt be, ebben az értelemben pedig a vallást is tekinthetjük egyfajta kommunikációként." Véleményem szerint a kultúra rendszerét, csak a rendszer egy elemeként lehet értelmezni. Az is elhangzott, hogy a különböző vallások "rácsodálkozással" tekintenek egymásra. :" Milyen furcsák ők, hogy ilyen dolgokban hinni tudnak!" Szerintem éppen a kívülállók, tehát akik nem tartoznak egyik vallási felekezethez sem tartják, meglepőnek és szokatlannak ezt a fajta elkötelezettséget.
Az összehasonlító vizsgálat módszerével szeretnél dolgozni, önkényes választással három vallás vizsgálatára vállalkozol: kereszténység, iszlám és buddhizmus. Véleményem szerint, legelőször konkrét hipotéziseket kellene felállítani, ami ebben a témában biztosan nem könnyű feladat. Mi az amire ebben a kommunikációs kulturális színtérben téged a legjobban foglalkoztat? A vizsgálódáshoz szükséges helyszín kiválasztása illetve behatárolása is szükséges lenne. Fenomenológiai módszert szeretnél ötvözni a különböző tudományok eltérő megközelítéseivel. Célszerűnek találnám ezeket a módszereket magad számára konkrétabban megfogalmazni.
Kutatásodat nagy érdeklődéssel figyelem, és kívánok hozzá kellő kitartást és szerencsét!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Hatalmas a vállalkozás, és aktuális téma, hiszen akármilyen különösen is hangozhat, a globalizáció magával hozza a nem csak a termékekés szolgáltatások, hanem a kultúra, ezen belül a vallási kultúrák világszintű megjelenését is. Hiszen Magyarországon is az utóbbi 1-2 évtizedben szaporodott meg a "kis" egyházak száma, köszönhetően nem csak a gondolkodás- és vallásszabadságnak, hanem az információáramlásnak is. Felvesszük más kultúrák vallását, tanuljuk a vallási kultúrájukat.
Azt gondolom, hogy a kutatásod fő "csapásiránya" nem kifejezetten az általad megnevezett három világvallás összehasonlító elemzése lenne, hanem sokkal inkább interkulturális szempontból akarsz vizsgálódni. Azt mondod a témafelvetődben, hogy a vallás szoros kapcsolatban áll azon kultúrával, amelyben megszületett. Ehhez először is meg kell próbálkozni a kultúra definiálásával (teljesíthetetlen feladat, de mégis...), illetve a legfontosabb kérdés, hogy hogy adaptálható egy bizonyos vallás egy új, idegen kultúrában? Ha a kultúrát Auerrnheimer szerint értelmezzük, aki azt mondja, hogy a kultúra egy orientációs rendszer, mely referenciapontokból áll, meg kellene vizsgálni, hogy mik is ezek a pontok, melyek mentén egy bizonyos vallási kultúra működik, és melyek hiányában máshol működésképtelen (említetted a mongol lány példáját). Másik fontos kérdés, hogy hogyan tanulható meg egy bizonyos vallási kultúra azok számára, akik egy más közegben szocializálódtak, miféle interkulturális tanulást jelent ez a folyamat (egészen a motivációtól indulva: miért választják sokan például a kereszténység helyett a buddhizmust?).
Fogalmi szinten tisztázni kell még (többek között) az idegen és a csoport fogalmát. Te mennyire veszed ebből a szempontból homogénnek a csoportot?
Fontos probléma még az "idegen" vallást gyakorlók társadalmi elfogadása, hiszen bármilyen toleránsak akarunk lenni, azért a társadalom valamiféle "csodabogárként" néz a környezetében a más vallást gyakorlókra. Érdemes lenne talán ezt a problémát körüljárni a társadalmi kommunikáció aspektusaiból.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A vallás fenomenológiai megközelítése a kereszténység, az iszlám és a buddhizmus összehasonlító elemzésén keresztül nagy feladat. Szerintem érdemes lenne tovább szűkíteni a témát, hogy ne vessz el az összehasonlító vallástudomány és a fenomenológia szerteágazó elméleteiben. A három választott vallás kommunikációjának összehasonlító elemzése kézzelfoghatóbb elemzésre adhat lehetőséget.
"Az ember tehát a kultúrán keresztül elsajátítja azokat a fogalmakat, mintákat és eszközöket, amelyekkel az adott társadalomban funkcionálni tud."
Szerencsésebb lehet megfordítani ezt a tételt: az ember fogalmakon (a nyelven), mintákon és eszközökön keresztül sajátítja el a kultúrát. A vallások kommunikációjában a hívők, követők szokásokat, hagyományokat, rítusokat sajátítanak el, ezen keresztül élik meg a vallást, mint kultúrát. És talán ezek mentén lehetne felgönygyölíteni ezt a hatalmas témát:

hogyan gyakorolják vallásuk rítusait e három vallás hívői ma Magyarországon?
mennyire fonódik össze ma vallás és kultúra, a hit és a hétköznapok gyakorlata az egyes vallások esetében?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]