Reflexiók

Görözdi Dóra: A nyomtatott regionális napi sajtó szerepe a regionális gondolkodásban a Kisalföld tükrében

(2008.10.20) c. témafelvető előadására

[Bálint Mónika], [Batta Barnabás], [Beszedics Otília], [Bokor Tamás], [Czékus Jób], [Csiszér Annamária], [Demeter Márton], [Füredi Gábor], [Herendy Csilla], [Huszár Orsolya], [Jankovich Krisztina], [Juhász Ibolya], [Kéri Rita], [Koltai Andrea], [Kriskó Edina], [Molnár Bálint], [Mucsi Eszter], [Myat Kornél], [Nagy Károly Zsolt], [Nagy Nóra], [Németh Viktor], [Palovits Ildikó], [Rajkó Andrea], [Szentesi Balázs], [Szépe Orsolya], [Tasnádi Róbert], [Vízler András], [Wild Judit],

[vissza a listához]

Az előadásban és a témafelvetőben is, mely egyébként érdekes tapasztalatok megszerzésének lehetőségét rejti magában, fontosnak tartom, hogy mind a fogalmak szintjén (régió, regionalitás) mind a felhasznált értelmezések, elméleti konstrukciók szintjén élesen váljanak el egymástól a politikai és stratégiai célú, és a "tiszta" elméleti megközelítések. A különböző stratégiai célú anyagok képezhetik vizsgálat tárgyát, de az elméleti alap konstrukciójában félrevezetőek.
A "nyomtatott regionális napi sajtó" szerepének vizsgálatakor fontos lenne több sajtótermék vizsgálata, és azok összehasonlítása. Ezek között a területi különbség mellett akár a tulajdonosi/ gazdasági háttér terén is lehetnek eltérések, melyek tapasztalataim szerint ténylegesen hatnak a tartalmi eltérésekre.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A szerző témafelvetése egy felületes, sztereotipizáló olvasatban természetesen szorosan illeszkedik a globalitás/lokalitás probléma klasszikusabb narratívái közé - vagyis a mára jól ismert: a regionalitás szerepe a globalizáció időszakában című toposzhoz. Ami viszont a felvetett témát mégis kiemeli a hagyományos kérdésfeltevésből, az a szerző térbeli és kulturális kötődése a meghatározott régióhoz, illetve a térség informális és kommunikációs kereteket adó lapjához, a Kisalföld-höz, ami az identitásszociológiai, gazdaságföldrajzi kereteket képes szélesebb médiaelméleti/médiatörténeti, társadalmi kommunikációs tengelyre helyezni.
Ami a disszertáció jövőbeni hangsúlyait jelenti, ott éppen ezért véleményem szerint nagyobb jelentőséget kellene helyezni a konkrét sajtó- és kultúrtörténeti, médiagazdaság-történeti kérdésekre, ami a konkrét lapot, annak múltját, jelenét és kulturális környezetét illeti. Csak ezt követően lenne érdemes tágítani a horizontot a regionális kultúra/globális kultúra, regionális identitás/globális identitás fenomenológiai/tudásszociológiai kérdéskörére és ezen diszciplinákon alapuló esetleges összehasonlító kvalitatív kutatásokra a sajtótermékkel kapcsolatban. A későbbiekben így a téma központjába állított, a jelzett identitáspolitikai, média- és gazdaságelméleti kérdések összegzéseként is ható glokalitás fogalom eddig ismeretlen rétegeit is képes lesz felmutatni a szerző.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Dóra témafelvetőjének és a későbbi dolgozatának rendkívül jelentős eleme, hogy olyan kérdést dolgoz fel, amely által - ahogy a témafelvető dolgozatban maga a szerző is kiemeli - közvetlenül érintett. Ugyanakkor kérdéses, hogy valójában érdemes-e a Kisalföldet összehasonlítani a Délmagyarországgal. Mivel egy kiadóhoz (Lapcom) tartozik a két lap, így nem biztos, hogy messzemenő következtetéseket lehet, illetve érdemes levonni a két lap összehasonlításából. Tekintettel arra, hogy a szerkesztési elvek és a tulajdonosi elvárások másképp alakulhatnak a különböző kiadóknál, ezek az olvasói magatartást is, így a regionalizmus kérdését is befolyásolhatják, ebből a szempontból esetleg megfontolandó más, így pl. Axel Springer vagy Inform-lapok vizsgálata, összehasonlítása a Kisalfölddel.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A téma fontosságát véleményem szerint elsősorban a vizsgált jelenség identitásszociológiai vetülete adja, vagyis az az egyszerűsített kérdés, hogyan éli meg az egyén saját identitását különböző földrajzi körökben gondolkodva, beleértve a bolygó és a saját település szintjét is. A témafelvető mű talán túl sok elméleti kérdést vet fel, amelyek egy része megválaszolható lenne egyszerű kvantitatív kutatások keretében, más részük pedig a kérdésfeltevésből fakadóan nehezen válaszolható meg, mert nem látok mögötte lehetséges módszertani megközelítéseket. Előbbire példát szolgáltat az egylapos olvasók viselkedésének vizsgálata, utóbbira pedig "az intézményesülés a regionális rendszer és a regionális öntudat részeként" megnevezésű problematika.
Kevés konkrét kérdést fogalmaztál meg a bevezető tanulmányban, a felsorolt ismeretek egy része - például a közigazgatási régió-definíciók - valószínűleg csak sallangnak fognak bizonyulni a készülő "nagy mű" megírása során. A leggyümölcsözőbb vállalkozás talán az lenne, ha a Kisalföldhöz képest lényegesen mélyebb merítéssel végeztél egy magyar-magyar, esetleg magyar-német összehasonlító kutatást, arra a kérdésre keresve a választ, hogyan függ össze a regionális gondolkodás, a regionális "öntudat" a regionális sajtótermékek fogyasztásával (klassz kvantitatív téma), majd ebből bonthatnál ki egy glokalitás-vizsgálatot, amelynek fókuszában a regionális sajtó lehetséges formai és tartalmi megjelenései állnak. Mindebbe muszáj lesz belekalkulálni a jelenségkör sajátos hazai gazdasági-politikai összefüggéseit, nem beszélve a nemzetközi sajtópiac magyarországi befolyásáról.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Első mondataid egyike: "Az újságírónak érzékelni és állandóan figyelemmel kell követni, hogy mi az, ami érdekli az embereket." Ez első hallásra egyértelműnek tűnt. Később gondoltam bele, mit jelenthet ez a szó: "érdekli". Talán, hogy mi sokkolja, mi van legnagyobb hatással az olvasóra? Ha választani kell két hír között, hogy leütnek egy embert vagy hogy bemutatják az Egy katona történetét magyarul, az újságírók - tapasztalatom szerint leggyakrabban - az erőszak témája felé hajlanak. Mintha túlnőtt volna a kérdés, hogy mi érdekli az olvasót, azirányban, mivel lehetne őt lebilincselni leghatásosabban.
Kint és bent viszonyában pedig nagy kérdés és probléma, hogy egy laptulajdonos miben érdekelt és mit követel meg munkavállalóitól témaválasztás tekintetében.
Mindenesetre, amint említed a globalizációt, úgy merül fel bennem a kérdés, vajon ennek ellenére megmarad a regionális gondolkodás? "Kutatómunkám végeredményeként szeretnék eljutni a jelenlegi tények alapján egy jövőbeli időpont köré körvonalazódó tendencia felállításához." Ehhez pedig kívánok sok türelmet és éberséget!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Témafelvetőd egy aktuális és sokak érdeklődésére számot tartó, kérdést boncolgat, nevezetesen a globalitás/lokalitás problémáját. A dolgozat külön erénye, hogy egy általad jól ismert régiót, illetve regionális sajtót kívánsz vizsgálatod tárgyává tenni, így bizonyára releváns információk birtokában elmélyült kutatást tudsz majd készíteni. Éppen ezért fontos lenne, hogy majdani disszertációdban ne csak a lapok múltját, jelenét, jövőjét és kulturális, térbeli környezetét vizsgáld, hanem tágabb sajtó és kultúrtörténeti, illetve médiagazdaság történeti kereteket is feszegess.
Az általad említett glokalitás fogalmának mélyebb rétegeibe való ásáshoz meglátásom szerint, egy regionális identitás/globális identitás kérdése köré fonódó fenomenológiai kutatás adhatna jó alapot. Érdekes módszertani feladatok elé nézel majd az egylapos olvasók vizsgálatával, amely véleményem szerint módszertanilag még kiforratlan állapotban van.
Amit hiányoltam a témafelvetődből az a világos hipotézis volt, számomra ugyanis nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan mi is lesz majd a vizsgálatod tárgya, ugyan sok jó témát érintettél, de egyikben sem mélyedtél el igazán.
Fontosnak tartanék továbbá egy alaposabb szakirodalmi áttekintést, hiszen dolgozatod nagy részében Varga Csabára hivatkozol, ami egyoldalúvá teszi az írást jelenlegi állapotában. Figyelmedbe ajánlanám Enyedi György ide vonatkozó munkáit. Valamint bővebb külföldi szakirodalmi kitekintés is fontos lenne, különösen ha németországi regionális sajtóval is foglalkozni szeretnél.
Kutatásodban kitartást, munkádhoz sok sikert kívánok! Kíváncsian várom a folytatást!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Kedves Dóra,

Mindenekelőtt szeretném figyelmedbe ajánlani Knapp Ádám harmadéves kollegánk munkásságát, aki a tiedhez nagyon hasonló területet kutat. Bizonyára hasznosabb tanácsokkal szolgálhat neked, mint amelyekkel én tudok előhozakodni, de azért remélem, az erőfeszítésem azért méltányolható.

1) Elsőként az szúrt szemet, hogy míg egy idézetben (valahol a tanulmány elején) azt citálod, hogy a sajtó feladata tükröt tartani az olvasóknak, közvetlenül utána már ezt írod: tehát a sajtó feladata tükröt mutatni. Lehet, hogy a szóismétlést szeretted volna elkerülni, ugyanakkor szerintem óriási a különbség, ha belegondolsz, mert egyik esetben mondható, hogy a médium úgymond 'semlegesen' transzformálja a beeső információt, a másik esetben azonban konstruálja azt (és esetleg azt mondja rá, hogy tükröt tart, noha mutat).

Ha én gondolkodnék ezen a témán, akkor valószínűleg arra jutnék, hogy maga a globális/lokális dichotómia egy rossz diakrízis eredménye, mert fizikalitást sugall, noha azok a kérdések, melyekre e kategóriák alkalmazandók, részben egyáltalán nem ilyenek (ti.: nem fizikaiak). Úgy tűnik, mintha maga a fogalompár lenne a 'lokálist' fizikaiként felfogó elgondolás reminiszcenciája, amelyben így a 'globális' nem egyéb, mint nagy, nagyobb, végül pán-lokális, amely adott esetben kiterjed az egész glóbuszra. Természetesen várható lenne a globális felett megjelenő kozmális fogalom megjelenése, netán a vallás - kommunikáció kutatói megalkothatnák az uránis - t is.

2) Ennél valószínűleg strukturáltabb elemzés adható, ha megnézed azokat a cselekedeteket (ezek egy része lehet medializált, más részük nem), amelyeket a vizsgált személyek vagy csoport gyakorol: milyen színtéren zajlik ez, milyen ennek a színtérnek az elérhetősége az adott személy szempontjából (tehát például: van -e benne helye a médiumnak, s ha igen, milyen szimbólumszkémával tud ez hatékonyan közvetíteni), stb.

Itt, természetesen, a cselekedet egyaránt lehet befogadó és produktív, és külön meg lehet vizsgálni ezeknek az aktusoknak az eredményét is (pl egy, Sláger Tibi nyaralásáról szóló cikk elolvasásának eredménye valószínűleg különbözik egy elektronikus adatszolgáltatás működéséről, vagy egy helyi leértékelésről szóló cikk elolvasásának eredményétől).

3) Harmadjára pedig azt gondolom, hogy a kérdés részben szemiotikai kérdés is, vagyis a nyelv tágabb értelmében vett kérdése, s így az 'analfabetizmus' kérdése is. Itt a 'helyi' egyszerűen 'nyelvjárást' jelent, mely alatt egy nem-univerzális, vagy részben nem-univerzális, vagy nem-nemzeti, vagy nem-hivatalos szimbólumszkéma értését és produkálási képességét értem, s melynek, természetesen, semmi köze nincs (feltétlenül) a 'hely' fizikai értelméhez, ahogyan az írott/beszélt (szűkebb értelemben vett) nyelvhez sincs szükségszerűen.

4) ezt mint egyszerű jövőbeli olvasó írom: a "Gondolkodj globálisan és cselekedj lokálisan" mondattól szerintem mindenkit kiver a víz. Vannak olyan kifejezések (mert ez is egy egybegyógyult kifejezés már), amelyeket egyszerűen nem lenne szabad használni (ilyen még például a 'szép új világ'), mert üres töltelékszövegekké váltak. Nem viccelek, a "gondolkodj globálisan, és cselekedj lokálisan" - t utoljára Miss Marlon Xtravaganza szilikonszájából hallottam, és a banános csibelevesre értette.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Azzal kezdem, hogy nekem nem jött le igazán sem a témafelvetődből, sem pedig az előadásodból, hogy pontosan mit is szeretnél kutatni, mi a hipotézised. A regionális nyomtatott sajtónak továbbra is kiemelt szerepe lesz a tájékoztatásban, bár tapasztalataim szerint sok az átfedés az országos lapok és a regionális lapok tartalma között (bár mondtad, hogy ez szándékos törekvés).
Témafelvetődet olvasva az alábbi kérdések fogalmazódtak meg bennem:

a regionális és országos napok olvasottságának aránya miért olyan amilyen?
miért egylaposak az emberek (döntő többségük) és mi ennek a hatása?
a társadalmi kommunikáció szempontjából mit jelent a globalizáció és a lokalizáció?

Jó munkát kívánok!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Dóra figyelmébe szeretném ajánlani, hogy a regionális lapok jó része egy kiadó kezében van, ezeket a lapokat pedig gyakran ugyanazzal (kép-szöveg) tartalommal töltik fel, és csak különböző mértékben szerepelnek benne helyi információk.
Hasonló a helyzet sok önkormányzati honlap esetében is: a vállalkozó, aki elkészíti az oldalt, bőven hagy helyet az országos - regionális hírek elhelyezésére, és szerződésben vállalja, hogy az országos jellegű híreket megjeleníti az oldalon (a helyi híreket meg majd frissíti az önkormányzat, ha van rá idő és munkaerő). Ez lehet az oka, hogy számos önkormányzati oldalon ugyanazok az országos hírek jelennek meg - ezek talán naprakészek, ugyanakkor a helyi hírek kevésbé (nincs aki frissítse, nincs mivel - nincs téma, stb.).

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Mivel én is egy megyei lapnál kezdtem a pályámat, nagyon örültem a témádnak. Azt gondolom, hogy a budapestiek hajlamosak lebecsülni ezen sajtóorgánumoknak a megyei életben betöltött szerepét. Nem gondolom, hogy ezek a lapok gondolatilag olyan meghatározóak lennének, mint egy-egy világnézetileg komolyan elkötelezett országos lap neves újságírókkal, azonban jól tükrözik a helyi közösségek életét (erős információátadási szerep), jobban szólnak a helyiek nyelvén, az újságíró közvetlenebb kapcsolatban van azokkal, akikről és akiknek ír. Bár a helyzet sokat változott az elmúlt 10-15 évben (online sajtó térhódítása stb.), ahogy azt említed is, és én már ezt nem követtem pl. a Fejér Megyei Hírlap esetében 1995 óta, de szívesen megosztom veled az akkori tapasztalataimat. Azt gondolom, fontos különbségeket eredményez az, hogy a rendszerváltást követően kinek a kezébe került az adott lap, ezért elengedhetetlennek tartom az összehasonlító vizsgálatot, mind térben (más lapokkal), mind időben (tulajdonosváltás előtt és után), fontosabbnak, mint az egész elhelyezését egy globalizációs diskurzusban. Említed Magyarország 7 régióját mint statisztikai és tervezési egységeket, és hozzád hasonlóan azt gondolom, ezen felosztás jelentősége a statisztikai-tervezési kereten belül marad, nem hiszem, hogy a személyes vagy közösségi identitás és gondolkodás kialakulására, formálódására egyelőre különösebb hatásuk lenne. Az egylapos olvasók hangsúlyos szerepe pedig felveti pl. azt a kérdést, hogy a Dunaújvárosi Hírlap mint városi lap mennyi olvasót von el a Fejér Megyei Hírlaptól, és magyarázható-e ezzel az, hogy a megyei lapok körében jóval alacsonyabb az olvasottsága (van-e ilyen súlyú városi lap konkurenciaként a többi megyei lapnál is?).

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető címéből kiindulva az alábbi kérdések jutottak eszembe:

mit jelent pontosan a regionális gondolkodás? (a régiókban való gondolkodást vagy egyes régiók lakosainak - a többiektől eltérő - gondolkodását?)
ha az első, akkor van-e és milyen szerepe ebben egy konkrét napilapnak?
ha a második, az hogyan érhető tetten a Kisalföld c. orgánumban?

Az ismertetett elméletek közül hiányolom a nemzetközi szakirodalmat, mert - bár nem ismerem behatóan - ez a terület külföldi kutatók által is eléggé lefedett.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Mindenképpen hasznos tanulmányozni, hogy ha a regionális problémák kimutatható mértékben tükröződnek a helyi sajtóban, ez a tematizálás milyen formában történik. Érdemes lenne az etikai oldalt is megnézni: mi hírértékű ebben a közegben, milyen a közönség, az olvasók hozzáállása, hogyan változnak az értékek, az elvárások, az ehhez való alkalmazkodás milyen minőséget hoz létre, stb. Természetesen ezek nem könnyen mérhető dolgok, de mindenképpen színesítik a kutatást.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A dolgozat a regionális újságírás témáját jórészt szakmai (újságírói), gyakran normatívként megfogalmazott megfontolások sora mentén fejti ki. Ez az alapállás nem minden esetben reflektált, úgy tűnik, a szerző ebből a perspektívából közelít a kérdéshez, ugyanakkor evidenciaként kezeli a szakirodalomból felvonultatott elméleti konstrukciókat. A szakmai kiindulás reflektálatlan és normatív jellegét példázza a következő kijelentés is: "Azt a fajta érdeklődést és érzékenységet kell mutatnia és megfogalmaznia ami az olvasójában is jelen van régiójával, szűkebb lakóhelyével kapcsolatban." Ebben a konkrét esetben külön elemzésre szorulnak a sajtóban megmutatkozó és a régióban élők által megfogalmazott értelmezések. A kettő közötti átfedés korántsem evidens: sajátos és érdeklődésre tart számot a közvetített és a hétköznapi értelmezések egymáshoz való viszonya és az a mód is, ahogyan ezek egymásra hatnak. A különböző perspektívák hasonló összemosása mutatkozik a különféle régió-definíciók esetében is. Itt sem annyira az volna a cél, hogy ezek közül valamelyiket kiválasszuk vagy egy újabb meghatározást vezessünk be a kutatás számára, hanem hogy a helyükön kezeljük a hivatalos, a sajtó által képviselt illetve az olvasók vagy akár a kutató által észlelt egységeket. A dolgozat számos olyan fontos tényt vonultat fel, melyek a témát érintik és keretezik, ezeknek az információknak a bővítése releváns feladat; a dolgozat alapján úgy tűnik, inkább a kutatói perspektíva és kérdésfelvetés az, ami még pontosításra és tisztázásra szorul.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvetőt stabil alapokra helyezted azzal, hogy az esszében külön alfejezetben mutatod be a Kulcsfogalmakat (globalitás, lokalitás, globalolokalitás), valamint azzal, hogy a dolgozat szövegébe integráltan bemutatod a témában fellelhető korábbi kutatásokat, ill. azok eredményét.
Tetszett, ahogyan precízen megjelölted az egyes forrásokat.
Ami számomra kevéssé határozottan jelent meg a témafelvetődben, az az, hogy a már meglévő kutatások mellett Te konkrétan hogyan, miként szeretnél tovább elmélyedni a témában és mi újat szeretnél hozzáadni az eddigi kutatási eredményekhez? Valamint azt is hiányoltam, hogy a kutatásodat milyen módszerrel, módszertannak kívánod megvalósítani?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Dóra témafelvetőjéből a saját kutatására vonatkozó elképzeléseket hiányoltam legfőképp. (Sajnos a szóbeli előadását nem hallottam.) Kérdéseim így arra vonatkoznak, milyen módszerrel kíván élni a kutatás során? Mi a hipotézise? Hogyan akarja mérhetővé tenni, ha ugyan akarja a helyi lapok regionális gondolkodásban betöltött szerepét? Ha a Kisalföld cikkeit akarja megvizsgálni, mely esetben tekint úgy egy cikket, hogy az egyértelműen hat(hat) a regionális gondolkodásra? Mi ennek a "cikkfajtának" az ismérve az ő szemében? Vagy minden, ami helyi vonatkozású bekerül a kalapba? Van az embereknek regionális gondolkodása? Mi az? Hogyan írható le, tehető mérhetővé?

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A regionalizmus és a helyi újságírás viszonyának tisztázása érdekes és eredeti gondolat. Úgy gondolom, hogy témafelvetőd címválasztása is jó. Azonban a címből egyelőre elhagynám a Kisaföld c. lapot. Azt javaslom, hogy ne határold le magad a kutatás elején. Az igazi kérdés szerintem nem az, hogy a Kisalföld vagy bármely helyi lap hogyan működik, sokkal inkább az, hogy ma, a globális média működése mellett milyen szerepet tölt be a helyi média a helyi nyilvánosság működtetésében. Egyáltalán van-e helyi média és helyi nyilvánosság. Ha pedig feltételezzük, hogy ilyen van, akkor annak legalább annyira része a színház, a helyi online lap, a helyi rádió, mint a nyomtatott sajtó. Különösen azért mert ez egy speciális nyilvánosság, ahol lehet, hogy a klasszikus fórumok (színház, kávéházi vitaestek) és a digitális technika (online lapok) legalább olyan komoly szerepet töltenek be, mint a nyomtatott lap.
Bár már nyolc éve Budapesten élek, három vidéki várost elég jól ismerek. Szombathelyen születtem és a munkám miatt Vácot és Pécset is megismerhettem. Ezeket a településeket ismerve biztosan a komplexebb nyilvánosságvizsgálatot választanám. Ha egy település, illetve egy régió nyilvánosságának működéséről így képet kapunk azzal közelebb kerülhetünk a hazai nyilvánosság és társadalmi kommunikáció mélyebb megismeréséhez.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témát nagyon jónak tartom, igen jól körülhatárolható és kutatható.
A globalizáció kétségtelenül erősíti a lokalizációt, ezt tapasztaljuk magunk is, viszont kérdés, hogy a globalolokalitás fennmaradásához, erősödéséhez (tartósan) megvannak-e a szükséges gazdasági, infrastrukturális feltételek, gondolok itt Magyarország kistérségeire. Hiszen ha nincsenek munkahelyek, oktatási intézmények stb. egy-egy kistérségben, akkor a szűk lokalitás megszűnik (még akkor is, ha egyébként megvolt és az igény továbbra is meglenne) és egy nagyon régióba olvad bele. A globalizációnak tehát hiába automatikus válasza a lokalitás erősödése, ezt az erősödést és a kistérség életben maradását gazdasági és politikai tényezők döntik el. Nyilván, a megmaradó és újonnan alakuló lokalitások életében fontos szerepet játszik a helyi sajtó és a technikai, kommunikációs folyamatok.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A témafelvető előadás és annak írásos változata alapján több, remélem építő megjegyzést tennék.

1. A témafelvető jelenleg nem jelöli ki a kutatás fő kérdéseit és annak módszertani kiindulópontja sem tisztázott. Javaslom, hogy első lépésként egy tágabb keretben vizsgáld meg a téma lehetséges szakirodalmát, a globális-lokális kérdésben az aktuálisan érvényes megközelítéseket, főleg társadalomtudományi területen.
Ehhez néhány szakirodalmi fogódzó:

Peter Berger, Four Faces of Global Culture (The National Interest, Fall 1997). Magyarul a tanulmány: Berger, Peter L.: "A globális kultúra négy arca", 2000, 1998. 7-8. sz., 16-20. old.

Ulrich Beck: Mi a globalizáció? Belvedere, Szeged, 2005.

Beck, Ulrich: Kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba, Százdadvég, Budapest, 2003

Beck, Ulrich: "Túl renden és osztályon"?, in: Angelusz R. (szerk.), A társadalmi rétegződés komponensei. Új Mandátum, 1997. 418-468. old.

Zygmunt Bauman: Globalizáció. A társadalmi következmények, Szukits, 2002.

Etc...

2. A szakirodalmi tájékozódással párhuzamosan javasolnám, hogy a regionális lapokból kiindulva egy hosszabb szakasz (regionális témaközpontú ) tartalomelemzésével, majd ezt követően más regionális lapok elemzésével alapozd meg kutatói feltevéseidet és ezek fényében fogalmazd meg a releváns kérdéseket. Kiinduló kérdés: Milyen egy regionális napilap? Milyen a Kisalföld?

3. Egy harmadik szál, ami persze a másodikkal szorosan összefügg egy kis sajtótörténeti szakirodalmi áttekintés lenne, annak céljából, hogy megnézzük, hogyan alakult ki hazánkban, (milyen sajátos fejlődési rendellenességek mentén) jött létre a helyi pártlapokból a már nyugaton kidolgozott "best practice" átvételeinek alkalmazásával a mai regionális újságok korántsem független hálózata. Ennek köszönhetően jobban megérthető, miért is ilyenek amilyenek.

+1 érdemes lenne megnézni, hogy milyen társadalmi mozgástér, hatalmi kontextus, politikai gazdasági függőség jellemzi a lapokat, milyen helyi jellegzetességek övezik azok történetét, milyen újságírói szerepek jellemzőek, a lapok hogyan illeszkednek a regionális közösségek kialakulásához, mit adnak hozzá azokhoz, rendezvények fórumok, helyi véleményvezérek stb. mentén.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A szöveget olvasva minden tiszteletem, és a téma fontosságának elismerése mellett is az a véleményem, hogy egy kicsit felületesen és nagyon sztereotípiákban gondolkodva próbálod megragadni az - egyébként meglehetősen elnagyoltan megfogalmazott - témát. Erre talán legjobb - és legsúlyosabb - példa a régió-fogalom megközelítése. Tisztelettel ajánlom figyelmedbe Arjun Appadurajnak a lokalitásról írott szövegeit! Egy kicsit szélesebb szakirodalmi kitekintés, illetve a felhasznált irodalmak kritikus kezelése, a szövegektől való nagyobb függetlenség egyébként is hasznára válna a kutatásnak. A kutatás gyakorlati megvalósításával kapcsolatban annyit: az, hogy ennyire "mélyen gyökerezel" a kutatott terepben legalább annyi problémát eredményezhet, mint amennyi haszonnal jár. A saját kultúra kutatása nem csupán nagyobb helyismeretet adhat de megfelelő reflexivitás híján vakká is tehet a problémákra. Jó, hogy felveted az összehasonlítást a Délmagyarországgal, de ezzel együtt érdemes Wild Judit és Herendy Csilla megjegyzéseit nagyon megfontolnod. Jó munkát!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A regionális lapok kérdése valóban érdekes, már csak azért is, mert sokkal összetettebb lehet, mint aminek elsőre látszik. Ha a megyei lapokra gondolok, mint pl. a Fejér Megyei Hírlap vagy a Zala Megyei Hírlap (ezek kerülnek viszonylag gyakran a kezem ügyébe), egyértelműen látszik, hogy számos hír szóról-szóra ugyanaz mindegyikben (egy lapkiadó). Éppen emiatt én mindenképpen lecsupaszítanám a tényleg régiós hírekre és az egyéb tartalmakra a vizsgálódást. Még azt is megnézném, hogy ezek a régiónként feltöltött saját tartalmak milyen más-más napirendet követnek, mi mentén történik a témaválasztás (megállapítható-e szórakoztató nap, komolyabb, mélyebb tartalmakat megszólaltató nap, stb. a héten belül) és az agenda setting hatása mennyire mérvadó a szerkesztési elveknél. Másfelől én külföldiből csak német példát ismerek, náluk is az a tendencia figyelhető meg, hogy a regionális sajtótermékeknek sokkal nagyobb az olvasottsága, mint az országos lapoknak, így az online hírportálok közül is a helyieket részesítik előnyben, nem pedig a nagyokat.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nagyon tetszik a témafelvetés - már csak azért is mert én is errő a vidékről származom. Figyelmedbe ajánlom a közös munka lehetőségét Knapp Ádámmal, aki a helyi, városon belüli területi egység szerinti médiumokkal foglalkozik.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Nagyon kíváncsi voltam a témafelvetődre, mivel magam is regionális sajtónál dolgozom, igaz én televízónál... mégis izgatottan olvastam és vártam az újdonságot, a csattanót, a hipotézisek sorát, de csak nem jött. Nekem ez még egy szakdolgozati stádiumban lévő tanulmány, ami jó alapokon nyugszik és mind igaz, amit leírtál, de ezt már sokan és sok helyen leírták. Te, szűkíted a problémát a Kisalföldre... de mivel az újságok nagyjából egy kézben vannak, igazából írhatnál másik újságról is, arra is beválnának a gondolataid. Javaslom, hogy ragadj meg valami újat, valami szokatlant, amitől a disszertációd egyedi lesz. A témád nagyon jó, mindenképpen foglalkozni kell tudományos szinten a regionális sajtóval.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A regionális sajtó jelenlegi és jövőbeli tendenciáinak vizsgálata, mint téma rejthet izgalmas vonulatokat, ám a disszertáció problémamegfogalmazásához többszintű megközelítés és ezek közös elemeiből összeállítható szintrendszer adhat markánsabb alapokat. A társadalom vertikális tagozódásának leírására sokfajta szintrendszert alkottak: makroterek, regionális terek, lokális terek, mikroterek. Az egyes szintekhez a különböző társadalmi szférák jellegzetes szereplői tartoznak és ezekhez karakteresen eltérő tartalmú folyamatok, eszmerendszerek, ideológiák is kötődnek, pl. globalizmus-regionalizmus. A regionális fejlettségi különbségek kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezek nyilván meghatározzák - olykor manipulálják - a fogyasztói minták alakulását, kulturális mintákat, életvezetési útmutatást is adhatnak. Ezért a településszociológiával foglalkozó tudomány segíthet a rendszer létrejöttének alaposabb vizsgálódásában és megértésében.
Éger György és Varga Csaba kutatásainak eredményét bőségesen megismerhettük dolgozatodból, ám hiányolom a saját gondolatmenet, saját probléma kijelölését és megfogalmazását.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A régiók kérdésében nem volt egyértelmű számomra, hogy miért azt a fajta régió-értelmezést használod, amelyiket. Bordieu-ra hivatkozol, és azt mondod, hogy elsősorban szociológiai-szociálpszichológiai-antroplógiai megközelítésben, társadalmilag (nem pedig földrajzilag) meghatározott kategóriának tekinti. Te Éger György nyomán egyszerre tekinted társadalmi-földrajzi-tájegységbeli elkülönülésnek a régiót, teljesen elveted viszont az Országos Területfejlesztési Hivatal definícióját, amely tervezési-statisztikai egységeket különít el.

Én amellett kardoskodnék, hogy ez utóbbi megközelítést nem lehet figyelmen kívül hagyni - legalábbis, ami Magyarországot illeti. A hazai kistérségek határainak megállapításánál nagyon hangsúlyosan érvényesültek politikai megfontolások, így - amennyire én tudom - a kistérségek hivatalosan kialakított határai gyakran nem felelnek meg társadalmi-földrajzi-tájegységbeli elkülönüléseknek. Ennek akkor van jelentősége, amikor a gazdasági tevékenység megszervezését, az állami és EU-s pénzek elosztását, stb. a hivatalos régióhatárokhoz igazodva végzik.

Szerintem érdekes lehet, hogy egyes nem államilag irányított gazdasági, kulturális, stb. egységekben élő emberek tevékenysége hogyan lépi át ezeket a határvonalakat. Erre utalsz te is, amikor azt mondod, hogy a Kisalföld nem csak a megyehatár által elkülönülő egységet szolgálja ki. Tehát, amikor a glokalizációt vizsgálod, vagyis - ha jól értem - azt, ahogyan a globális és helyi normák, hatások megjelennek, ill. egybeépülnek a lap hasábjain vagy az olvasók életében, akkor egyúttal azt a folyamatot is vizsgálhatod, ahogy a helyi regionalitás egy formája létrejön a médium közreműködésével és áttöri a hivatalos regionális határokat. A kétféle hatás - a hivatalos irányból és "alulról" építkező regionalizálódás - akár ellentétes érdekeket is gerjeszthet, vagy azokból eredhet. Tehát lehet vizsgálat tárgya akár ez is, hogy a Kisalföld, mint kommunikációs csatorna, melyik lehatároltság megerősödéséhez járul hozzá az általa közvetített tartalmakkal.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A diskurzus alatt végig arra vártam, hogy konkrétabban megfogalmazd a téged érdeklő kérdéseket, illetve valami hipotézisről legyen szó aminek bizonyítására vállalkoznál. Kutatásod hozzávetőleges céljaként a regionális sajtó jelenlegi és jövőbeli tendenciáit nevezted meg, különös tekintettel a Kisalföld és a Délmagyarország viszonyára. Arról is szóltál, hogy a korábban minőségi lapokat olvasók egy része áttért a bulvár sajtótermékek fogyasztóinak táborába. A kiadók legfőbb célja a profit, ami csak a példányszám növelésével lehet elérni. Így szükségszerűvé vált, hogy a szórakoztatást is bevonják a feladatok közé. Ez lenne a hipotézis? Véleményem szerint az egész kérdéskört lényegesen le kellene szűkíteni. Valószínűleg megkönnyítené a helyzetedet, ha már a meglévő kutatási eredményekre hagyatkozva, illetve ezeket összehasonlításként alapul véve kísérelnéd meg a tendenciákra vonatkozó következtetéseidet levonni. Érdekes lehetne egy nemzetközi összehasonlítás is. Amint már említettem neked, Németországban a regionális hírek az országos napilapokban jelennek meg, külön betétként. A sajtó így tudja elérni, hogy az általános politikai és gazdasági kérdésekről mindenki ugyanazt olvassa országos szinten, de a regionális információkról is értesüljön az adott település. Sokan kizárólag a helyi "pletykák" miatt veszik a napilapot, de a legtöbben mégis "A-Z"-ig elolvassák az újságot. Izgalmasnak tartanám összehasonlítani, hogy a német lapkiadók által megvásárolt regionális sajtónál hogyan adaptálták ezt a már kipróbált módszert.
Kutatásodhoz sok sikert kívánok, és kíváncsian várom a folytatást!

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Minden bizonnyal ismeretes, hogy többek között Csapó Tamás és Rechnitzer János több kutatást is végzett, országos összehasonlításokat készített a regionalitás témakörében. A helyi sajtó szerepe a regionalitás kérdésében nem elhanyagolható, bár felmerül a kérdés, hogyan lehet értelmezni (operacionalizálni) a regionális gondolkodást. A sajtót tekintetve az említett lapok megyei terjesztésűek, régiós hetilap volt korábban, Tér-kép címmel a 1989 környékén, bár akkor még nem volt téma regionalitás.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

A globalolokalitást vizsgálva felmerülhet a kérdés: miért lehet fontos az ember számára, hogy lokálisan és globálisan gondolkodjék? Miért olvasnak az emberek újságot?
A témához elméleti hátteret nyújthat Andok Mónika: A hírek mint kulturális szimbólumok című dolgozata, amelyben kifejti: a hírek "történelmileg létrejött, jól kommunikálható, társadalmi szimbólumok. Értve ezalatt, hogy olyan szimbolikus formára képesek hozni a világ történéseit, egy nap alatt lezajlott események sokféleségét, hogy az az emberek vélekedéseibe, tudásába beilleszthető, azokkal harmonizáló legyen. Ez a szimbolikus forma történelmi folyamat eredményeként jött létre, a hírlapírás megjelenése előtt más elbeszélési formákat használtak arra a célra, hogy egy társadalmilag osztott világképet megfogalmazzanak és fenntartsanak (gondolok itt a prédikációkra, anekdotagyűjteményekre, stb.)"
Érdemes lehet áttekinteni James Carey munkásságát, aki a hírt (~ a hírolvasást), mint rítust fogta fel. Elmélete szerint "a médiában prezentált hírek épp attól nagy hatásúak, hogy egy egész közösség osztozik abban a hitben, hogy az ott bemutatott dolgok igazak, objektíven vannak bemutatva és a közösség számára relevánsak" (idézet innen). Ez alapján jól megfogható a globalolokalitás fogalma és iránymutatást adhat a regionális és globális lapok szerepének tisztázásához.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]

Fontos téma a regionális sajtó szerepe, ám nem teljesen derül ki nekem, hogy te konkrétan mire vagy kíváncsi: a regionális sajtó mindig is nagyobb részben tartalmazott regionális vonatkozású dolgokat, mint az országos, még akkor is, ha a pártközpontból adták a híreket. Ha azzal akarsz foglalkozni, hogy a tulajdonosi átalakulás miként hatott a tartalomra, akkor (is) elkerülhetetlen, hogy mondjuk a második világháborúig visszamenőleg valamennyire áttekintsd a történetét, hiszen a mostani lapok nem a semmiből lettek, hanem nemzetközi regionális lapokat tulajdonló cégek vették meg a már létező újságokat (PLT, Axel, Lapcom, Inform-média). Emellett szerintem elkerülhetetlen, hogy megnézd legalább a Kisalföldet tulajdonló Lapcom esetében (de talán a PLT jobb), hogy egy már nemzetközi modellt próbáltak ráhúzni a lapra, vagy esetleg a helyi sajátosságokat figyelembe vették-e.
Mindemellett nem elhanyagolható, hogy a nagy országos lapok tartalma ma már mutálódik:
sok lapnak legalább kétféle kiadása van: Pest megyei és "vidéki", de van ahol több is.

[vissza a listához] [vissza a lap tetejére]