Kiegészítés a konstitúció/interpretáció projekthez 2005.04.12.
Terenyi Zoltán

(a 04.05-i megbeszélés alapján)

Az értelmezés hozzátesz valamit, részévé válik az értelmezendőnek - a megelőző értelmezésekkel együtt.
Interpretáció és konstitúció viszonya: kétféle, különböző keret - konstitutív keret, interpretatív keret

Konstitúció eszmetörténetéhez:
Balogh István, Karácsony András: Konstruktivizmus a német társadalomelméletben
Elméleti szociológia, 1995/1. Magyar Elektronikus könyvtár
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/szocio/konstruk.hun
Karácsony András: Rendszerelmélet és fenomenológia http://jesz.ajk.elte.hu/karacsony13.html

szociális konstruktivizmus
Peter Berger - A valóság társadalmi felépítése
Berger, P. - Luckmann, T. (1966): The Social Construction of Reality. Doubleday, Garden City, New York (magyarul részletek in: Hernádi M./szerk./: A fenomenológia a társadalomtudományban. Gondolat, Budapest, 1984, 321-350.
tudásszociológiai elemzés,
a "tényállásokat" emberi produktumként fogta fel,
ontológiai törekvés jellemzi, jelenségek létállapotát igyekszik tisztázni
három összefüggés:
intézményesülés
objektiválódás
legitimáció
A legitimáció funkciója: megmagyarázni és igazolni az intézményesült folyamatokat azok számára, akik - mivel ezen folyamatok produkciójában és tapasztalásában nem vettek részt - nem tartják magától értetődőnek az intézményesült formákat.

kognícióelméleti, ismeretelméleti konstruktivizmus:
Humberto Maturana - Francesco Varela (1980): Autopoiesis and Cognition: The realization of the living. (chilei biológusok)
"Ez az ismeretelmélet nem arra kíváncsi, hogy 'mire' irányul az észlelés, hanem arra, 'hogyan' történik az ismeretszerzés? ...szemantikailag zárt agyműködés... az elme nem képes önmagát mint jelentés adót túllépni és közvetlenül viszonyulni a valósághoz, csak a saját nyelvét érti (vö.Fodor gondolat nyelve). Valóságunk kognitív (konstruált) valóság."
"'megfigyelő' rendszerek, a megfigyelés pedig 'megkülönböztetések' használatát jelenti. A külvilág nem 'in'struálja a megfigyelőt, hanem a megfigyelő 'kon'struálja a megfigyelés tárgyát."

'empírikus' konstruktivizmus -
Karin Knorr-Cetina, tudományszociológia-tudományelmélet területén

Műveleti konstruktivizmus
(Niklas Luhmann)
önszerveződés (struktúrára vonatkozik), önreferencia (a struktúra elemeire vonatkozik, rendszerek elkülönülése csak ezáltal jöhet létre, vagyis azáltal, hogy "a rendszerek az elemeik és elemi műveleteik konstitúciójában önmagukra...vonatkoznak), öntematizáció, autokatalízis kategóriái,
"autopoiézisz".
"Az autopoiétikus rendszerek az elemeiket a már meglévő elemek hálózatában, hálózatuk révén hozzák létre, s ebben a vonatkozásban, azaz műveleti szempontból 'zártak'."
"...(Luhmann) az autopoiéziszt mint a zárt önprodukció 'formáját'... az 'értelemre' vonatkoztatva konkretizálta, és a szocialitást mint 'kommunikációk', a tudatot pedig mint 'gondolatok' rekurzív hálózatát definiálta.
"Az ismeret nem a környezet leképezése a rendszerben, hanem a saját konstrukció felépülése, és éppen 'ezért' reális."
"a kognícióelmélettől elválasztja az a törekvés, hogy konzekvensen kitér a szubjektumfilozófiai utalások elől, a kogníció fogalmát nemcsak a pszichikai (tudat), hanem a szociális (kommunikációs) rendszerekhez is hozzárendeli. Az empírikus konstruktivizmustól pedig megkülönbözteti, hogy lehetségesnek tartja a kommunikáció általános 'formai' elveinek rögzítését, s ennek segítségével a konstrukciós folyamatok a társadalomelmélet szintjén is elemezhetővé válnak."

Searle
a szociális realitás felépítése "The Constraction of Social Reality" 1995
kategóriák:

(1) nyers tények ("brute facts"), attól függetlenül léteznek, hogy az emberek mit gondolnak róluk
(2) társas, szociális tények: az emberi gondolatoktól függenek ("social facts.")
category are (1) those facts (he calls them "brute facts") which exist independently of what humans think about them and (2) those facts which depend for their existence on human thought (he calls them "social facts.")

Humán konstrukció révén jönnek létre társas tények:
1) a fizikai tárgyakhoz funkciók vagy szerepek rendelése,
2) az ezt végző egyének csoportján belül a közös intenció megosztása, miszerint olyan módon kell eljárni,
3) a tárgyakkal való bánás sabályainak betartása.

Social facts come into existence through human construction. We produce a social reality by (1)the assigning of functions or roles to physical objects, (turning pieces of matter into chairs, lecture halls, money, swimming holes, national parks, and countries) by groups of individuals who (2) share a common intention to treat those objects in that way, and (3) conform to rules for the treatment of those objects. Much of the book consists of working out some of the details of how social reality is constructed.

konstitutív szabályok, regulatív szabályok
John R.Searle: A beszédaktus mint kommunikáció in: Horányi Ö.(szerk): Kommunikáció I. A kommunikatív jelenség. General Press Kiadó, Budapest, 2003, 268-276.
A nyelvhasználati, nyelvfilozófiai elvek között 5.pontban megállapítja:
"A szemantikai szabályok rendszerint konstitutívak és nem regulatívak."
Konsitutív, alkotó jellegű szabályok új viselkedésformákat teremtenek meg.
"...szabályok, ...éppen létezésük teremti meg annak a viselkedésnek a lehetőségét, amelyet szabályoznak."

Egy további példa ajánlat: résztvevő - megfigyelő
A résztvevői és megfigyelői működésmód szintén két különböző keret ugyanabban a közegben. A résztvevői működés konstitúciónak felel meg (létrehoz valamit, hozzátesz világhoz), a megfigyelői működés interpretációnak felel meg (valami, ami ott van, megközelíti, megpróbálja megérteni).