Kibédi Varga Áron

Művészet és kommunikáció

Általános ajánlott bibliográfia:

Tatai Erzsébet, Művészettörténeti ismeretek. Budapest. Enciklopédia, 2002.

Cynthia Freeland, Art Theory, a Very Short Introduction. Oxford University Press. 2002.

Tematika

1. Az elmélet

Elmélet és tudományosság. Az elmélet fogalma a szellemtudományokban. Mi veszett el és mi maradt meg a hatvanas évek elméleteiből? Az elméleti érdeklődés milyen irányban fejlődött tovább? Mi a különbség a verbális és más művészetekre kiterjesztett retorika között? Mi a feminizmus szerepe a művészetelméletben?

Jonathan Culler, Literary Theory, a Very Short Introduction, Oxford University Press, 1997.

Stephen Toulmin, "The Construal of Reality: Criticism in Modern and Postmodern Science" in W. J.T. Mitchell, ed., The Politics of Interpretation, The University of Chicago Press, 1983, pp.99-118.

Kibédi Varga Áron, "Kép és retorika", Szavak, világok, Pécs, Jelenkor, 1998, 145-151.

id.,"A nemek és a kultúra", A jelen, Pozsony, Kalligram, 2003. 91-111.

id., "Universalité et limites de la rhétorique", in Rhetorica, 18,1., Winter 2000., 1-28.

Griselda Pollock, "Inscriptions in the Feminine", in M. Catherine de Zegher, ed., Inside the Visible, an elliptical traverse of 20th century art, in, of, from the feminine. Cambridge, Ma., MIT Press, 1996. 67-87.

2. Kép és vizualitás

Mit jelent a "kép" szó? Szó és kép egybevetése: költészet és festészet, regény és film. Az irodalom és a festészeten kívüleső művészetek vizuális sajátosságai: mi a szobrászat?, mi az építészet?, mi a fényképészet? Mit értünk vizuális kultúrán?

Kibédi Varga Áron, "A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei", in Bacsó Béla szerk., Kép, fenomén, valóság, Budapest, Kijárat, 1997, 300-320.

Jon Thompson, Toward a Theory of the Image. Maastricht. Jan van Eyckakademie, 1996.

Bíró Yvette, A hetedik művészet. Budapest. Osiris, 1998, különösen 5-24.

"Questionnaire on Visual Culture", October 77, Summer 1996. 26-70.

Kis Gábor Zoltán, "Játékfilm az elbeszélésben", in Veres András szerk., Az irodalomtörténet esélye, Budapest, Gondolat, 2004. 277-283.

Varga László, "A drámák nélküli drámatörténet", u.o. 259-268.

3. Az önálló műalkotás háttérbeszorulása

Absztrakt festészet: van-e más művészetekben is absztakció? Miért nincsen az irodalomban? Absztrakció és monokrómia: közös vonások és különbségek. Marcel Duchamp jelentősége. Land Art. Kinél mit jelent "a művészetek vége" kifejezés?

Mark Rosenthel, ed., Abstraction in the Twentieth Century: TotalRisk, Freedom, Discipline, katalógus Guggenheim Museum, New York, 1996.

A szín önálló élete - Colour, a Life of its own, katelógus, Budapest, Műcsarnok, 2002.

Perneczky Géza, szerk. A művészet vége? Európai Füzetek, 1. Új Világ Kiadó, 1995.

Thomas McEvilley, The Exile's Return - Toward a Redefinition of Painting for the Postmodern Era, Cambridge, Cambridge University press, 1993, különösen 9-55.

4. Nem monomediális, azaz egyszerre több érzékszervre ható műalkotások

A plurimedialitás hány részből tevődik össze? A hagyományos plurimedialitás: királyi ünnepségek, koncert, színház, opera. A plurimedialitás új formái.

R. Alewyn - K. Sälzle, Das grosse Welttheater - Die Epoche der höfischen Feste in Dokument und Deutung, Hamburg, Rowohlt, 1959.

Kibédi Varga Áron, "A műfajok multimedialitása", Szavak és világok, Pécs, Jelenkor, 1998, 161-176.

Erika Fischer-Lichte, Semiotik des Theaters, Band I: Das System der theatralischen Zeichen. Tübingen, Gunter Narr, 1994.

5. A mai helyzet: tartalmi és formai jellegzetességek

Az Én: performanszművészet. Happening, test, fénykép: Jean-Jacques Lebel, Cindy Sherman, Irene Andessner, Orlan. Installáció és interaktivitás. A mindennapi élet esztétizálódása

Jean-Jacques Lebel, Képzőművészeti szöveggyűjtemény, Budapest, A&E '93 Kiadó, 1995, 84-85.

Moi! Autoportraits du 20e siécle, Paris, Numero spécial de l'Estampille/L'Objet d'Art, No.11H,2004.

Peternák Miklós, Új képfajtákról, Budapest, Balassi, 1993.

Pierre Barboza, Les nouvelles images, Paris, somogy, 1997.

Julie H. Reiss, From Margin to Center, The Spaces of Installation Art, Cambridge, Ma. MIT Press, 1999, különösen XI-XXIV.

Didier Semin. Le Peintre et son modele déposé. Genéve. MAMCO.2001.

Kappanyos András. "Irodalom a digitális közegben". Literatura, 2003/1.

6.

Minden résztvevő kedve szerint választ és bemutat egy művészt.
Javaslatok: James Turell, Bill Viola, Bruce Nauman, Gary Hill, Jenny Holzer, Robert Smithson, Giuseppe Penone, Fabrizio Plessi, Frank O. Gehry, Santiago Calatrava.