Knut Hickethier: Film- és televízióelemzés
Krónika Nova 1998

A könyv jó alapot ad a továbbgondolásra, s ezt az sem zavarja, hogy érezhető rajta, hogy 1996-ban készült, mert a felvetett problémát a mai kor bővült eszköztára bővítette. A könyv a film- és televízióelemzés értékét és szükségességét konkrét lehetőségeken keresztül is bemutatja.

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése
Film- és televízióelemzés

Az elmélet érvényességi területe
filmművészet, esztétika, televízió, audióvízió elemzés

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa
A társadalmi kommunikáción belül tárgya a film- és televízióelemzés az általános film- és televízióelmélet modelljeihez kapcsolódva.
"Az audióvizuális képek és hangok egy technikai gyártsái folyamat közvetlen eredményeként jönnek létre, technikai berendezések segítségével rendezi és valósítja meg őket a kommunikatív szándék."

Az elmélet leíró vagy magyarázó?
Leíró

A koncipiálásba bevont funkciók
A szerző érvelése szerint az audiovizuális médiában a közvetítő struktúrák közös vonásai mellett fontosak a különbségek, melyek az alkalmazási módok, a gyártás és a elérhetőség különböző módszereiben állnak. Ezt a módszertant gondolja végig a szerző konkrét kategóriák és elemzési módok segítségével.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek
Módszertani szempontok; a vizualitás, az auditivitás és a narrativitás elemzése; műfajok

A koncipiálásba bevont színterek
Mozgóképi megjelenések (kivéve internet)

A koncipiálásba bevont dinamikák
Alkotó, Befogadó, társadalmi környezet
A használt eszközök kimutatása és artikulálása a televízióelemzés egyik legfontosabb feladata. Hickethier szerint az audiovizuális médiumok mindegyikére jellemző tudattalan, nem racionális képi tartalmak az elemzés útján emelhetők tudatos, nyelvi szintre.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal
Az esztétikai irányú leíráson túl az intézményes és a befogadói szempontokat is figyelembe veszi. "A film- és televízióelemzés […] abból indul ki, hogy az audiovizuális médiában - mozi, televízió, video - a közvetítő struktúráknak sok közös vonása van. Mindamellett nem hanyagolhatók el a különbségek sem, amelyek a mozi és a televízió, vagy a televízió és a video között mutatkoznak. Ezek azonban nem annyira az audiovizuális elbeszélés és az ábrázolás alapjaiban rejlenek, hanem inkább az alkalmazási módok, speciális feladatkijelölések terén, a gyártás és a forgalmazás különböző módszereiben." (p. 10.)

Az elmélet-alkotás célja
A film és tévéelemezés céljainak , az analitikus gyakorlat folyamán bekövetkező- változására reagálva a tárgy fejlődésést elősegíteni 1996-ban.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe
A módszertani részen túl az audiovizuális alapismereteket, és film és televízió elemzés. Az elemzésnek két fajtáját különíti el a szerző:
-a tartalomelemzésre koncentráló,
- a hermeneutikus módszer.

Az elmélet háttérdiszciplinái
esztétika, kommunikáció

Az összefoglalót készítette: Török Marianna
2007. június 6.