Sergio Benvenuto: Városi legendák

Az adott kommunikáció-elmélet (elmélet-töredék) szokásos megnevezése

Pletyka (gossip), a szóbeszéd (rumor), városi legenda (urban legend, egy barátom barátjának ismerőse mondta, hogy... típusú), politikai teoréma (események szubjektív értékelése, azt gondolom, hogy... jellegű)

Az elmélet érvényességi területe

- Társadalmi kommunikáció
- Szociológia
- Pszichológia

Az elméletben érvényesülő kommunikáció-fogalom típusa

Mindannyian be vagyunk épülve egy hálószerű horizontális és nem hierarchikus társas rendszerbe, egy sűrű kommunikációs hálózatba, amiben a legfontosabb a stratégiai csomópontok elfoglalása. Végső soron nincs ok és hatás, csak input és a hálózat. A szóbeszédek árama is horizontális, saját magából táplálkozó tiszta társas kommunikáció.

Az elmélet leíró vagy magyarázó?

Leíró

A koncipiálásba bevont funkciók

A szóbeszédek természetének, mozgatórugóinak, terjedésének és hatásmechanizmusainak megismerése. A szóbeszédekkel foglalkozó elméletek ismertetése és kritikája. A szóbeszéd és a gondolkodás, vélekedések, sztereotípiák kapcsolatának, illetve szóbeszédnek a társadalmi folyamatokra gyakorolt hatásának bemutatása.

A koncipiálásba bevont szerkezet(ek), illetőleg szerkezeti egységek

A szóbeszéd, a pletyka és a városi legenda fogalmát magyarázó elméletek számba vevése. A szóbeszéd és a különböző diszciplínák viszonyainak áttekintése. Példák a szóbeszédek működésének bemutatására. Kritika megfogalmazása a szóbeszédekkel foglalkozó korábbi elméletek kapcsán.

Benvenuto szerint:

A szóbeszéd definíciói és tartalma:

- két gondolat/kívánság/félelelem között konfliktus keletkezik
- a népi képzelőerő terméke, de objektív információk mögé bújik
- tudásként és nem fantáziaként jelenik meg
- arról szól, amit az emberek szeretnének, hogy megtörténjen, de ezt nem merik nyíltan kimondani. Ez az el nem ismert vágy mozgatja a szóbeszédet
- olyan információt közöl, aminek nincs helye a nyilvános diskurzusban, a társadalomban beismerhetetlen vágyakat, élményeket mutatja meg
- sokszor idővel visszatér eredeti kiindulási pontjára
- eredete valamilyen disszonanciára vezethető vissza
- megjelennek benn a máshogyan ki nem fejezhető vélekedések, vágyak és megerősíti ezek érvényességét
- a valószínűtlenség teszi érdekessé és relevánssá
- sűrít, áthelyez és leegyszerűsít (hasonlóan az álom kialakulásának Freud szerinti folyamatához), a végleteket kapcsolja össze (orvos-gyilkos)
- számos rejtett, cenzúrázott üzenetet is tartalmaz mint egy példabeszéd
- elterjedéséhez szükség van egy akadályra, ilyen lehet a tény, amit valaki el akar titkolni, belső cenzúra mint a társadalmi szankciótól való félelem. (A külső cenzúra az igaz hírek terjedését indukálja: "csak azért is...")
- az ellenállás egyik formája a tarthatatlan vélekedések vagy paradigmák részéről az uralkodó paradigmák kárára
- lehet két paradigma (régi és új) disszonanciája
- örömét a puszta ismétlés jelenti (Kapferer: a nagy kollektív rágógumi)
- teatralizálja a társadalmi letet, a fikciót valóságként mutatja be
- emberi láncolat formájában jelenik meg
- állandó forrása az a hit, hogy a hatalom elrejti az igazságot
- egy irreális félelem valószínűségét erősíti meg, akkor lesz sikeres, ha hitelt adunk egy valószínűtlen tényféleségnek
- akkor hisszük el, ha valószínűtlen tényekhez kapcsolódik és/vagy bevallhatatlan, cenzúrázott

Pletyka:

- mások magánéletével kapcsolatos fecsegés
- nyilvánossá teszi az intimitást, behatol a privát szférába és a társas körbe emeli
- mindig a társadalmi hierarchia alsóbb szintjeiről felfelé irányul
- egy kétértelmű információ továbbadása közben létrejövő torzulás eredménye
- a demokratikus szabadsággyakorlás jele és protokollja

Sztereotípia:

- az emlékezet szubjektivizálja a tapasztalatot
- az objektivitást a sztereotípia torzítja
- a sztereotípia igazolása a vágy realizálásának egy formája
- hogy világképünket igazolva lássuk elhisszük az azt erősítő szóbeszédet
- megerősíti a szóbeszéd, de a szóbeszéd és a sztereotípia kapcsolata körkörös: a szóbeszédből sztereotípia, majd újra szóbeszéd lesz

A koncipiálásba bevont színterek

- Társas tér
- Társadalmi kommunikáció
- Média
- Tudományos diskurzus

A koncipiálásba bevont dinamikák

A szóbeszédek (pletykák, városi legendák) különböző típusainak példákon keresztüli bemutatásával, valamint a kapcsolódó elméletek ismertetésén és kritikáján keresztül a szerző tisztázni próbálja a szóbeszédek, pletykák, városi legendák működését. Arra a következtetésre jut, hogy a szóbeszédek kialakulásával és hatásmechanizmusával kapcsolatos korábbi elképzelések, elméletek megcáfolhatóak, a meglévő tézisek korrekcióra szorulnak.

Az elmélet kapcsolata más elméleti konstrukciókkal

Szóbeszéd mint memória: Allport-Postman ismételt reprodukciós kísérlete nyomán a szóbeszéd az alapinformációt a kiegyenlítés; kiemelés/kiélezés; beolvasztás/hasonulás útján alakítja. Az emlékezés torzulása tehát hasonló a szóbeszéd torzulásához. Ebben az értelemben minden gondolat, információ szóbeszéddé válik, mert a kultúra aktuálisan értelmezi és egyszerűsíti.

Járványelmélet: a szóbeszéd kialakulását az orvosi patológiából vett kifejezésekkel magyarázza. E szerint az epidemikusan terjedő szóbeszéd kollektív hallucinációs roham.

Freud nyomán: a szóbeszéd a vágyak más, tiszteletre méltóbb vágyakkal való konfliktusainak hallucinatórikus realizációi. E szerint a szóbeszédek valamilyen disszonancián alapulnak.

Memetikus Darwinisták: A kultúra sokféleségét hasonló fejlődési elvek jellemzik mint a genetikát. A mémek (utánzó molekulák) mint a kultúra mozgatói utánzásra csábítanak ezáltal szaporodnak. Ennyiben a szóbeszéd is mém, ami a fecsegőt használja arra, hogy szaporodjon.

Kulturális paraziták: a kultúra átadása a vírusok, élősködő ágensek működéséhez hasonlatos

Polemikus stratégia: (tudományos diskurzus is használja) a szóbeszéd megcáfol egy alternatív elméletet, hogy ezáltal igazoljon egy másikat

Utilitárius funkció: a szóbeszéd valós veszélyekre figyelmeztet

Tanúskodás szükséglete: tanúi és fontos szereplői akarunk lenni a Nagy Eseménynek. A valóság regényessé tételével valóságosnak élhetünk meg egy drámát. Ez a szóbeszéd Nagy Tanúskodás funkciója.

Kapferer: kognitív disszonancia modellje a szóbeszédre alkalmazva azt mutatja, hogy szóbeszéd pozitív személy-negatív cselekvés, illetve negatív cselekvés-negatív személy összefüggésben alakul ki. Két paradigma, egy alvó de még ható és egy modern disszonanciája is létrehozhatja a szóbeszédet, ha ellentétük lépes betölteni a Nagy Taúskodás funkcióját. A katarzist a tanúság öröme okozza

Az idő kérdése: a szóbeszéd forrása idővel elhalványul (sleeper effect), az üzenet leegyszerűsödik és megmarad a számunkra érvényes jelentés

Az elmélet-alkotás célja

Benveuto szerint világképünk egy hatalmas médiaszóbeszéd (információink többségét az újságokból szerezzük amit nem tudunk ellenőrizni) aminek jobb híján hitelt kell adnunk. Diskurzusaink és vélekedéseink nagyobb része ellenőrizetlen szóbeszédeken alapul. A kultúra ezáltal egyetlen szóbeszéddé alakul az emberek tudatában, csak néhány egyszerű forma marad meg, a lényeg, amit gondolunk elvész az átadás és emlékezés folyamatában.

Az elmélet eredeti alkalmazási terepe

- Társas viszonyok vizsgálata
- Szociológiai és pszichológiai kutatások
- Viselkedés vizsgálata
- Orvosi patológia

Az elmélet háttérdiszciplinái

- Pszichológia
- Szociológia
- Politológia
- Orvostudomány

Néhány fontosabb bibliográfiai tétel

Allport, G. W. - Postman, L. J. 1945. The basic psychology of rumor. Transaction of the New York Academy of Science, 8, 61-81.

Balducci, C.1990. Adoratori del diavolo e rock satanico. Casale Monferrato, Piemme.

Calvino, I. 1980. Láthatlan városok. Budapest Kozmosz könyvek. 1972 Le citta invisibile. torino, Einauldi.

Dunbar, R.I. M. 1992. Why Gossip is Good for You. New Scientist, 136.

Ellis, B. 1998. Aliens, ghosts and cults: Legends we live. University Press of Mississippi.

Fine, G. A. 1987. Welcome to the World of Aids: Fantasies of Female Revnege. Western Folklore, V. 46, 192-197

Foucault, M. 1990. Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest, Gondolat

Goffman, E. 1974. Frame Analysis. New York, Harper

Az összefoglalót készítette: Knapp Ádám,
2007. június 4.