Észrevételek Draskovits Imrének a

Grice, H. P.: Jelentés
című recenziójára

Grice felfogása abban különbözik a beszédaktus-elmélet többi képviselőjétől, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonít a következtetési jelenségeknek és a kommunikációt a befogadó felől vizsgálja. Elgondolásának alapjai, hogy mentális állapotainkkal képesek vagyunk rendelkezni, illetve az, hogy mentális állapotot vagyunk képesek tulajdonítani másoknak.

Grice a Jelentés c. írásában a megnyilatkozások jelentésének eredetével és a szándékolt jelentésátvitel folyamatával foglalkozik. Fontos, hogy nem használ kommunikáció fogalmat, az értelmezés köre az interperszonális nexus. Kiindulásának alapja a to mean ige, amely jelentése az azt jelzi, azt jelenti, azt akarja mondani szerkezetek lehetnek. Olyan példákat hasonlít össze, mint A) a busz csengetése azt jelzi, el fog indulni; ezek a kiütések azt jelentik, bárányhimlője van; B) Kovács, amikor azt mondta, egyedül nem tudja megoldani a problémáit, azt akarta mondani, nélkülözhetetlennek érzi feleségét. Az "A" pontban szereplő mondatok a természetes értelmet illusztrálják: a jelenségek itt tüneteikkel vagy következményeikkel kerülnek kapcsolatba, a "B" pont példamondata pedig a nem természetes jelentés kérdésköréhez tartozik, azaz ez esetben a beszélő által közölni kívánt tartalom és az annak közlésére használt mondat között létesült kapcsolat. Az "A" esetben a busz csengetése és a kiütések nem amiatt függenek össze a busz indulásával és bárányhimlővel, mert mi ezt így interpretáljuk, hanem az egyik létezése független a másikétól. A "B" esetben a beszélő mondani akart valamit egy mondattal, hatást akart ezzel gyakorolni a befogadóra azáltal, hogy az felismeri ezt a szándékot. Ez, a nem természetes jelentés összefügg a to mean ige egyik lehetséges jelentésével az "azt akarja mondani" szerkezettel fogalmazható meg. Grice tehát nagy jelentőséget tulajdonít a beszélő szándékainak, és annak, hogy a befogadó képes felismerni ezeket a szándékokat. Grice tehát két szerkezeti egységében (természetes és nem természetes) - implicit módon - három aspektust különböztet meg: A) a jelzést, a jelentést (Grice-nál ez a konvencionális) és azt, hogy B) akarunk mondani valamit.

Sebestyén Eszter
2006. február 28.